- Decemberben fogadta el a Parlament a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényét. Mi várható ettől, miért jó ez a változás?

- A közigazgatási bíráskodás intézménye már a 19. század végén létezett Magyarországon, nem új keletű ötlet tehát. A kommunista hatalom sajnos eltörölte 1949-ben, mégpedig azzal az indoklással, hogy ahol a kormány a néphatalmat képviseli, ott vele szemben nincs szükség olyan bíróságra, mely megvédi a népet. 1990-ig ez így is működött, majd a jogállam megteremtésével alakult ki a közigazgatási pereknek a rendszere. Szakmai körökben régóta és folyamatosan téma volt, hogy helyre kellene állítani a rendszert, hiszen így működik Ausztriában, Csehországban, Németországban, Lengyelországban, az uniós államok többségében, és ahogy említettem, a magyar jogtörténet is ismeri, megvoltak a nemzetállami gyökerei. Ennek a fajta bíróságnak az a különlegessége, hogy itt az állampolgárok nem egymással, vagy a cégekkel pereskednek, hanem a közhatalommal szemben, ez pedig egy speciális perjelleget jelent. Magyarországon évente 24 millió közigazgatási ügyről beszélhetünk, ennek egy részénél az állampolgár fellebbez és miután ezekről a bíróságok döntenek, rendkívül nagy terhelést jelent, jelentett számukra. Többek között ez is indok volt arra, hogy megszülessen a változtatás, egy elkülönült szervezeti rendszer kialakítása, amely tovább erősíti az állampolgárok jogvédelmét.

A legutóbbi ciklusban nem sikerült beterjesztenünk a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, ugyanis már akkor hisztérikus ellenzéki reakciók érkeztek, melyek Fidesz-bíróságokról beszéltek. Felvetődik a kérdés, hogy mire alapozzák ezt, hiszen a bírák ugyanabból a rendszerből érkeznek, ahol eddig voltak, mitől lesznek Fidesz-bírók hirtelen? A lényeg, hogy átcsúszott a törvény beterjesztése erre a ciklusra és decemberben elfogadta az Országgyűlés.

A törvény főbb pontjait osztrák mintára vettük át. A szervezet felállításával kapcsolatban kiemelt kormányzati szándék továbbá, hogy a bírói bérek rendezésre kerüljenek. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, melynek székhelye Esztergomban lesz. Ez számomra külön öröm, hiszen a térség országgyűlési képviselőjeként pontosan tudom, hogy a város polgárainak mekkora csalódást okozott, hogy az Alkotmánybíróság végül soha nem költözött oda.

- Szóba került az ellenzék, akik azt mondják, hogy összemosódik a bírói és a végrehajtói hatalom, párhuzamos és pártbíróságokról beszélnek és ők is a nyugati példát hangoztatják. Mit gondol erről?
- Az ellenzéknél azt látom ebben az ügyben és általában is, hogy csak ürügyet keresnek. Hallatni akarják a hangjukat, és egyetlen lehetőséget látnak az érvényesülésre: mindig a kormánnyal szemben kell állniuk, teljesen mindegy, hogy miről van szó. Az előző ciklusban történt, hogy egy szakmai egyeztetést követően konszenzus alakult ki, az ellenzéki pártok ekkor megkérdezték, hogy mit kapnak cserében azért, ha megszavazzák a javaslatot – ők ezt alkunak tekintették. Ez mutatja az ő gondolkodásmódjukat. Folyamatosan zsarolják egymást is, versenyeznek, hogy ki tud még hajmeresztőbbet mondani, ki a legnagyobb ellenálló. A decemberi események ezt igazolták.

- Valódi szakmai érvet nem hallott az ellenzéktől?
- Az ellenzék többnyire csak annyit mondott, hogy vonjuk vissza a törvényt. Ez nem egy szakmai érv, ez pusztán a reménytelen helyzetben lévő, elkeseredett ellenzék politikai rúgkapálása.

Pedig mi nyitottak voltunk az egyeztetésre: ami valóban jó ötlet volt, azt be is építettük, ahogyan például egy LMP-s módosító javaslatot is. Az elmúlt hetekben látott, döbbenetes ellenzéki akciók során azonban nyilvánvalóvá vált: az ellenzék célja valójában nem az, hogy a viták segítségével az emberek számára jobbá, hatékonyabbá tegyenek különböző alrendszereket, intézkedéseket. Az elmúlt több mint 12 évben nem értek el sikereket a választásokon, emiatt bizonyára rendkívül frusztráltak, így a politikai hisztériarohamokban vezetik le a feszültséget.

- Mennyire állja meg a helyét az, hogy Fidesz-bírókról beszél az ellenzék, akik a párttól kapják majd a fizetést?
- Ez súlyos tévedés, vagy aljas hazugság. Mindig az államtól kapják a bírák a fizetést, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét ugyanúgy a Parlament nevezi ki, mint a Kúria elnökét. A bírók tekintetében továbbra is a bírói tanácsok, maguk a bíróságok végzik a szakmai értékelést, ők terjesztik fel azt a három nevet, akik a pályázók közül szakmailag a legalkalmasabbak. A miniszter mindössze olyan jogkörrel rendelkezik, amely azt teszi lehetővé, hogy a három felterjesztett személy közül ő válasszon. Ha nem a rangsorban szereplő első nevet választja, akkor köteles megindokolni a döntését, ez a felterjesztés pedig bíróság előtt megtámadható. Ennél szélesebb jogi garanciákat lehetetlen beépíteni. Tavaly novemberben a Jobbik országgyűlési képviselőjével, Varga-Damm Andreával folytattam egy értelmes szakmai vitát a közigazgatási bíróságokról az Echo TV-ben. Képviselő asszony többek közt arról beszélt, hogy az ítélkezés függetlensége nem a szervezetrendszeren, hanem az abban dolgozó bírókon múlik. Márpedig a bírók függetlenségét továbbra is törvény garantálja – szigorúbban, mint pár másik uniós tagállamban –, és a jogállásuk továbbra is egységes lesz. Nem értjük, hogy ha ez más uniós országban nem probléma, akkor miért pont Magyarország kapja a sorozatos kritikákat akár Brüsszelből is.

- A HVG-ben jelent meg, hogy a gazdaságnak is rosszat tesz az új törvény, az állam akár elveheti azok tulajdonát, akik nem tetszenek neki, ez igaz?
- Alapvető tárgyi ismeretek hiányoznak annál, aki ilyet állít. Vagy szándékosan hazudik, hogy kiszolgálja a megrendelőjét. Létezik olyan, hogy kisajátítási törvény, amely kimondja, hogy a tulajdon kisajátítása azonnali és teljes kártalanítás mellett történhet meg, kizárólag közérdekből. Ez a törvény eddig is élt, továbbra is él – bírósághoz fordulhat az, aki ezzel nem ért egyet, de ismétlem, ez meglévő törvény és továbbra is érvényben marad.

- Ugyancsak a HVG-ben jelent meg pár napja, hogy az Amerikai Ügyvédi Kamara szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt. Róluk mit lehet tudni, mennyire komoly figyelmeztetés ez?
- Ki fogjuk nekik küldeni a jogszabály angol változatát, utána pedig meg fogjuk kérdezni tőlük, hogy a törvénytervezet mely részeivel van problémájuk. Ennél a kifogásnál is úgy tűnik, mintha valaki tollba mondta volna nekik az érveket, hiszen egyelőre csak magyarul áll rendelkezésre, és nem valószínű, hogy a mi nyelvünket sok amerikai ügyvéd beszélné.

- Akkor megvezették őket?
- Az Amerikai Ügyvédi Kamara esetében úgy érzem, hogy a Soros György által pénzelt ellenzék szavai köszönnek vissza, tehát könnyen elképzelhető, hogy átverték őket. De ezért fordítjuk le a törvénytervezetet és kérdezünk majd rá náluk a problémákra. A brüsszeli hangok esetében azonban más a helyzet, ott a belső igény is megvan a „félreértésekre”. A bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző erők között zajló vitákban ez egy nagyon kedves terep az ellenfeleink számára, hiszen itt nem kell konkrétumot mondani, hanem általános vádaskodások szintjén tudják Magyarországot ütni. Ahogy Judith Sargentini esetében is láttuk, a szakértői csapatuk általában az itthoni ellenzék, illetve közös szövetségeseik, a milliárdos spekuláns zsebéből előbújó, civilnek mondott szervezetek tagjaiból áll össze.

- Átevezve egy másik témára, a büntetőeljárási kódex változásával kapcsolatban milyen tapasztalatokról lehet beszámolni?
- Teljes körű statisztikai adataink még nincsenek, elsősorban ügyészségi forrásokra tudunk támaszkodni. Ezekből az derül ki, hogy vannak olyan újítások, melyek lényegesen leegyszerűsítették, meggyorsították az ügyeket a várakozásoknak megfelelően. Például az előkészítő ülésen, amelyet minden esetben meg kell tartani, ha a vádlott a vádirati tényállást és minősítést elfogadva beismerő nyilatkozatot tesz és lemond a további bizonyításról, a bíróság ítéletet hozhat. Ezres nagyságrendben tapasztalhatóak ilyen ügyek, a változtatás lényegesen csökkenteni tudja az eljárások idejét. Úgy tűnik, hogy működik ez a modell, melyet egyébként Szlovéniából vettünk át.

- Elsősorban tehát a hatékonyság és a leegyszerűsítés a cél?
- Így van, ezekkel az eszközökkel pedig megmaradt a vád és a védelem közötti egyensúly is, és mégis gyorsabb lesz az ügymenet. Megemlíteném még továbbá, hogy az új szabályozás minden bűncselekmény esetében lehetővé teszi a nyomozás során, védői közreműködéssel a terhelttel való egyezség megkötését, amely a terhelt beismerésén és együttműködésén alapuló új eljárási forma. Az egyezséget persze csak a bíróság hagyhatja jóvá. Ugyancsak rövidíti az eljárást a táveszközök engedélyezése, melynek lényege, hogy videón keresztül is történhetnek meghallgatások, ha a terheltet például az ország egyik felében tartják fogva, a meghallgatás pedig egy másik városban zajlana, akkor ez videón is megtörténhet.

- A sértettek és a tanúk jogait illetően is történtek változások?
- A sértett például jogosult arra, hogy az őt érintő bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett iratokat megismerje, vagy az eljárás során segítő közreműködését vegye igénybe. A sértetti jogok figyelembe vételét jelentik a különleges bánásmódra vonatkozó új szabályok is.

- Mikor várhatóak statisztikai adatok a hatékonyság mértékéről?
- Lezárt éveket tudunk majd értékelni. Az első év adatai vélhetően nem lesznek teljes körűek, pár év kell ahhoz, hogy objektív statisztikákkal állhassunk elő, de a trendeket már az első év meg fogja mutatni.

- Államtitkár úr említette, hogy korábban még valamennyire lehetett együtt dolgozni az ellenzékkel, a mostani tendenciákat tekintve mit vár az elkövetkező évtől? Van esély konstruktív hozzáállásra az ellenzék részéről vagy marad az obstrukció?

- Amikor a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt benyújtottuk, akkor hétpárti egyeztetést hívtam össze. Ezen a Párbeszéd részéről Tordai Bence is részt vett, aki az egyeztetés elején arrogánsan kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az ülésen, ha érdemi változások lesznek. Megkérdeztem tőle, hogy mire gondol, erre azt válaszolta, hogy a törvényjavaslat visszavonására. Nyilván erről nem lehetett szó, így Tordai felállt és kivonult. Az MSZP és a DK el sem jött a megbeszélésre. Úgy gondolom, hogy furcsa úgy sérelmezni dolgokat, hogy részt sem vesz valaki az egyeztetésen. 

Rengeteg jogász vett részt a törvény kidolgozásában, külföldi példákat tanulmányoztunk, komoly jogi előkészítő munka zajlott, rengeteg szakember, egyetemi oktató működött közre a munkában, külön munkabizottságot hoztunk létre, melyet egy akadémikus vezetett. A három perces felszólalásokat produkáló Tordai pedig egy hirtelen ötlettől hajtva csuklóból lesöpörné az egészet. Ez megkérdőjelezi annak komolyságát, hogy milyen felkészültséggel rendelkezik ezekben az ügyekben. Biztos vagyok benne, hogy ők is tisztában vannak azzal, hogy a májusi választás tétje óriási: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes többség lesz az európai parlamentben. Az egyébként tehetségtelen és sikertelen ellenzék most mindent be fog vetni, hogy besározza Magyarországot és a kormányt, mindent meg fog tenni azért, hogy eltántorítsa a szavazókat a nemzeti erők támogatásától. Az országot csődközeli helyzetbe sodró DK és MSZP, a magát nemzetinek hazudó Jobbik, valamint a valódi társadalmi bázissal nem rendelkező, csak mindenféle hajmeresztő trükkökkel a parlamentbe jutó mikropártok most összeborulnak. 

Használható ötletek hiányában, a Magyarországot felemelő, jobbá tevő elképzelések nélkül nem marad nekik más, csak a külföldi tudósításokból már jól ismert, azonos forgatókönyv alapján zajló hőzöngés, botránykeltés. Nem riadnak vissza az erőszaktól, gyújtogatástól sem. A mostani támadások ugyanannak a Magyarország elleni kampánynak a részei, amelynek része a Sargentini-jelentés, Magyarország ismételt napirendre vétele az Európai Parlamentben. 

Soros brüsszeli emberei mindent összehordanak, de valójában azért támadják Magyarországot, mert bevándorlásellenesek vagyunk. Attól tartok, hogy az európai parlamenti választás után is, egészen az önkormányzati választásokig ez a hisztéria várható. Az ellenzékkel – azon túl, hogy nem a nemzet érdekeit képviselik – az a legnagyobb probléma, hogy nagyon rövid időn belül többféle és egymással ellentétes álláspontot tudnak hangoztatni, utána pedig a kormánypártokra próbálják hárítani a felelősséget. Ezt a választók azonban érzékelik, és egyáltalán nem díjazzák.

PestiSrácok