Belföld
Hamar dugába dőlt az ellenzék közös listáról szóló ötlete
2019-01-1206:37
Egyetlen hét alatt kiderült: megvalósíthatatlan a szocialisták elnökének javaslata a közös listáról az európai parlamenti választásra. Már az ellenzékiek számára is nyilvánvaló, hogy valós társadalmi támogatottság nélkül illúzió kormánybuktatásról beszélni, a gyengülő ellenállás pedig ismét felszínre hozta a pártérdekek elsőbbségét.
Az ellenzéki pártok akciórádiusza meggyengült, a pártérdekek ezúttal is felülírták a teljes ellenzéki összefogást – mondta a Magyar Hírlap forrása. Hozzátette: a Parlament lépcsőjén tett közös esküt inkább egyéni ambíciók táplálták, semmint elfogadott közös ellenállási stratégia. Erre utal az is, hogy csütörtökön éjszakába nyúlóan folytak ellenzéki egyeztetések, amelyek átütő eredményt aligha hoztak, mivel pénteken sem állt ki senki a színpadra – állapította meg.
Ezt a helyzetértékelést látszik alátámasztani, hogy a múlt szombati tüntetés utolsó politikus szónokát, Karácsony Gergelyt, a szocialistákkal összebútorozó Párbeszéd társelnökét láthatóan már nem a jövő hétre tervezett országos demonstráció, hanem a budapesti főpolgármesterség reménye tartja lázban. Zugló polgármestere pénteken egy előválasztási kampányrendezvényen arról beszélt: nem az a probléma, hogy jobb- vagy baloldali a főpolgármester, hanem az, hogy a budapesti közösség autonómiája sérült. Ugyanez a Karácsony a múlt héten még azt tartotta a legfontosabbnak a szakszervezetek, az ellenzéki pártok és a tüntető civilek közös rendezvényén, hogy az egységet szimbolizálandó mindenki fogja meg a másik kezét.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke múlt szombaton dobta be a köztudatba az ötletet az ellenzéki pártok közös listán történő indulásáról az európai parlamenti választáson. Ezt kezdetben a pártok körében nagy lelkesedés fogadta, ám úgy tűnik, hat nappal később már csak a Magyar Liberális Párt tartott ki az ötlet mellett.
Ezt a helyzetértékelést látszik alátámasztani, hogy a múlt szombati tüntetés utolsó politikus szónokát, Karácsony Gergelyt, a szocialistákkal összebútorozó Párbeszéd társelnökét láthatóan már nem a jövő hétre tervezett országos demonstráció, hanem a budapesti főpolgármesterség reménye tartja lázban. Zugló polgármestere pénteken egy előválasztási kampányrendezvényen arról beszélt: nem az a probléma, hogy jobb- vagy baloldali a főpolgármester, hanem az, hogy a budapesti közösség autonómiája sérült. Ugyanez a Karácsony a múlt héten még azt tartotta a legfontosabbnak a szakszervezetek, az ellenzéki pártok és a tüntető civilek közös rendezvényén, hogy az egységet szimbolizálandó mindenki fogja meg a másik kezét.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke múlt szombaton dobta be a köztudatba az ötletet az ellenzéki pártok közös listán történő indulásáról az európai parlamenti választáson. Ezt kezdetben a pártok körében nagy lelkesedés fogadta, ám úgy tűnik, hat nappal később már csak a Magyar Liberális Párt tartott ki az ötlet mellett.
A Magyar Liberális Párt a 2018-as országgyűlési választásokat követően, már áprilistól azt hangsúlyozta, a 2019-es európai parlamenti választásokon közös, Európa-párti listát kell állítania az ellenzéknek, annak érdekében, hogy minél nagyobb eséllyel vegyük fel a versenyt Orbán Viktorral és a Fidesz-kormánnyal szemben
– válaszolta a lapnak kérdésére Soós Henrietta, a párt sajtófőnöke, hozzátéve, hogy számukra a közös lista egyetlen feltétele az értékalapú együttműködés lenne.
A tények azonban azt jelzik, hogy a pártérdekek felülírják a közös európai értékeket, jelenleg a liberálisok mellett az ugyancsak liberálisnak nevezhető Demokratikus Koalíció az, amelyik elfogadná a szocialisták elnökének javaslatát a közös EP-indulás kapcsán. Ráadásul az sem tekinthető véletlennek, hogy az ellenállást még decemberben meghirdető bukott miniszterelnök és DK-elnök, Gyurcsány Ferenc is kivár, a többi ellenzéki párt reakciója alapján alakítja majd ki az álláspontját. Az LMP tartja magát a korábbi szlogenhez, csak „ügyek mentén” működik együtt más ellenzéki pártokkal, jelen esetben csak a túlóratörvény eltörlése érdekében kész az összefogásra. A Momentum az akciózás szintjén beállt a sorba, az EP-választás kapcsán viszont a párt listavezetője, Cseh Katalin úgy fogalmazott: „Nem tartom jó ötletnek, hogy most megint elkezdjünk összefogásról, háttéralkukról beszélni, főleg egy olyan választás előtt, ahol nincs is erre szükség.” A magát a „demokratikus pártok” körében szalonképessé maszkírozó Jobbik nem tudja, mit akar, Sneider Tamás pártelnök arról beszél, hogy szociális néppártként nem léphetnek szövetségre Gyurcsány pártjával, szóvivőjük viszont bocsánatot kér a DK-tól is amiatt, mert tavaly a parlamenti választáson nem léptek vissza több körzetben, így maguk is előidézői lettek a kétharmadnak.
Magyar Hírlap
A tények azonban azt jelzik, hogy a pártérdekek felülírják a közös európai értékeket, jelenleg a liberálisok mellett az ugyancsak liberálisnak nevezhető Demokratikus Koalíció az, amelyik elfogadná a szocialisták elnökének javaslatát a közös EP-indulás kapcsán. Ráadásul az sem tekinthető véletlennek, hogy az ellenállást még decemberben meghirdető bukott miniszterelnök és DK-elnök, Gyurcsány Ferenc is kivár, a többi ellenzéki párt reakciója alapján alakítja majd ki az álláspontját. Az LMP tartja magát a korábbi szlogenhez, csak „ügyek mentén” működik együtt más ellenzéki pártokkal, jelen esetben csak a túlóratörvény eltörlése érdekében kész az összefogásra. A Momentum az akciózás szintjén beállt a sorba, az EP-választás kapcsán viszont a párt listavezetője, Cseh Katalin úgy fogalmazott: „Nem tartom jó ötletnek, hogy most megint elkezdjünk összefogásról, háttéralkukról beszélni, főleg egy olyan választás előtt, ahol nincs is erre szükség.” A magát a „demokratikus pártok” körében szalonképessé maszkírozó Jobbik nem tudja, mit akar, Sneider Tamás pártelnök arról beszél, hogy szociális néppártként nem léphetnek szövetségre Gyurcsány pártjával, szóvivőjük viszont bocsánatot kér a DK-tól is amiatt, mert tavaly a parlamenti választáson nem léptek vissza több körzetben, így maguk is előidézői lettek a kétharmadnak.
Magyar Hírlap