A Spar üzletlánc 13 500 munkavállalójának sincs oka aggodalomra: tegnap az osztrák tulajdonú multivállalat is megegyezett a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ), hogy a jelenleg alkalmazott, 300 órás túlórakereten felül a jövőben nem kívánnak élni további többletmunka lehetőségével – tudta meg a Magyar Idők.

Bubenkó Csaba elnök úgy tájékoztatott: ígéretet kapott a Spar Magyarország Kft. ügyvezetőjétől, hogy rövidesen írásba öntik a megállapodást, amely – hasonlóan a Tescóhoz – a második legnagyobb piaci szereplőnél is bebiztosítja a dolgozókat.

A Magyar Idők megkeresésére a Spar kommunikációs vezetője megerősítette a megállapodást. Maczelka Márk elmondta, már korábban eldöntötték, hogy az évek óta érvényben lévő szabályokon a törvénymódosítás után sem kívánnak változtatni.

– Így a vállalat természetesen egyetért a KDFSZ meglátásaival: a Spar kollektív szerződésében foglalt 300 órán felüli túlmunka lehetősége még munkavállalói hozzájárulás esetén sem szolgálja az érdekeket – fogalmazott.

A munkáltatók gesztusa azt mutathatja meg a rabszolgatörvényként hírhedtté tett jogszabályváltozás kapcsán a korábban utcára vonult dolgozóknak, hogy továbbra sincs kényszer a munkahelyeken, szemben azokkal a valótlan, politikai szándékú állításokkal, amelyekre az ellenzéki erők a kormánybuktatást célzó, mostanra viszont elbizonytalanodott akciójukat építették.

Tegnap a reprezentatív Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) is jelezte: több céggel zajlanak az egyeztetések, amelyek mindegyike hajlik a megállapodásra.

– Zajlik a szövegezés, fordítás a külföldi vezetőknek. Konkrétan négy multivállalattal tárgyalunk, amelyek nem kérték a sajtónyilvánosságot, ezért nem nevezzük meg őket.

De lesznek még többen is – mondta a Magyar Idők megkeresésére Karsai Zoltán. A KASZ elnöke szerint a sikeres tárgyalások hatására a versenyszféra egyéb területei­ről is csatlakozhatnak cégek a kezdeményezéshez, ez leginkább az ott dolgozók érdekképviseletétől függ.

– Vannak olyan fiatal munkavállalók, akik tudnak és akarnak is több munkát vállalni, ezért a javaslatunkban marad lehetőség az önkéntes túlóra vállalására is, de a felügyeletünkkel, hogy ne érje sérelem a dolgozót és ne kerülhessen nyomásgyakorlás alá a munkáltatója által – mondta Karsai Zoltán.

Akad cég, ahol már tervezik a nyomtatványt, amelyen a dolgozók jelezhetik majd, kívánnak-e élni a pluszmunka lehetőségével. – Ahogy a kormány mondja: aki többet akar dolgozni, többet akar keresni, tegye meg, nem akarjuk ebben korlátozni – közölte a szakszervezetet 2017 óta vezető elnök, aki az egykori szocialista országgyűlési képviselő és a baloldallal ma is szoros kapcsolatot ápoló Sáling Józsefet váltotta az elnöki székben, és ezzel a tüntetéseket koordináló legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnökségi tagja is lett.

– Az a szándékunk, hogy a módosított jogszabály ne gyakoroljon káros hatást a munkavállalókra. Mi a vállalatoknál próbáljuk elérni, amit szeretnénk, a szakszervezeti szövetség pedig úgy gondolja, hogy ezt az utcán és a kormányon keresztül kell leverni, illetve elérni, hogy módosítsák a törvényt.

A módszerben van a különbség, és ha emiatt lesz köztünk összezördülés, akkor lesz. Azt képviselem, hogy a szakszervezetnek a tárgyalóasztalnál kell megállapodást kötnie, és ha ez sikerül, akkor miért kellene ebből balhét, botrányt, bármit csinálnunk? – tette fel a kérdést Karsai Zoltán.

Megjegyezte: nem tudja, mit reagál majd a konföderáció erre a hozzáállásra, vagyis kérdés, hogy „rajta akarják-e majd elverni a port”, azonban, mint mondta, a továbbiakban kitart a megállapodásokat szorgalmazó érdekképviseleti irány mellett a Maszszon belül is. – Azt sem tartom kizártnak, hogy lesznek követőim – fogalmazott.

Karsai Zoltán a Magyar Időknek azt mondta: már azután megkezdték a kereskedelmi cégekkel az egyeztetéseket, hogy a köztársasági elnök aláírta a törvénymódosítást, noha a Magyar Idők megkeresésére sem a Tesco, sem a Spar nem jelezte, hogy már tárgyalnak a munkaidőkeret kérdésében.

Ez azért is érdekes, mert a pártokkal aspiráló Maszsz tagjaként kezdetben a nyílt ellenállásra, a fideszes javaslat alapján módosított jogszabály elleni tüntetésre buzdították a bolti dolgozó tagjaikat, a decemberi megmozduláson maga Karsai is részt vett.

– A törvény módosításával továbbra sem értünk egyet, de valóban nem rabszolgatörvényről van szó – ismerte el az ellenzéki követeléseket felvezető Kordás László-féle szervezet vezetőségi tagja.

Szerinte ugyanakkor ez is a tiltakozásuk egy formája, miszerint egyezségre törekednek közvetlenül a munkaadókkal a dolgozók érdekében, habár ez élesen szembemegy a korábban az ország megbénítását, most már csak helyi megmozdulásokat vizionáló Kordás László eddigi stratégiájával.

Magyar Idők