Belföld
Folytatják a színészkedést az ellenzéki pártok - A képviselők többsége meg sem várta a szavazást
2019-01-0311:20
Az ellenzéki pártok folytatják a színészkedést. Nem Magyarország érdeke, csak a hatalom megszerzése és a pillanatnyi politikai balhé fontos a számukra – reagált közleményben a Fidesz-frakció az ellenzék által csütörtökre összehívott rendkívüli ülésre. Mint írják: egyszer már lebuktak, amikor gyenge színészi teljesítményt nyújtva, áldozatként próbálták feltüntetni magukat a köztelevízió épületében. Ma újra lebuktak, hiszen az ellenzéki képviselők jelentős része az általuk kezdeményezett parlamenti ülésen a napirendi szavazást sem várta meg. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az ECHO TV Jó reggelt! című műsorában arról beszélt: a frusztráció mozgatja az ellenzéket, hiszen néhány hónappal ezelőtt a magyar választók kinyilvánították, hogy nem kérnek belőlük.
A mai napon az ellenzéki pártok folytatták a színészkedést. Egyszer már lebuktak, amikor gyenge színészi teljesítményt nyújtva, áldozatként próbálták feltüntetni magukat a köztelevízió épületében. Ma újra lebuktak, hiszen az ellenzéki képviselők jelentős része az általuk kezdeményezett parlamenti ülésen a napirendi szavazást sem várta meg.
- reagált a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt hozzáteszi:
decemberben erőszakos eszközökkel próbálták megakadályozni az Országgyűlés munkáját, nem törődve azzal, hogy a balhé közben saját korábbi javaslataikat, így az ápolási díj megemelését sem szavazták meg. Nem Magyarország érdeke, csak a hatalom megszerzése és a pillanatnyi politikai balhé fontos a számukra.
Soros György pénzéből szerveznek erőszakos utcai megmozdulásokat, és Soros pénzből fizetett aktivisták közreműködésével támadtak a rendőrökre és az Országgyűlés épületére a karácsony előtti napokban. Minden ilyen akciónak egyetlen célja van: Soros György azért finanszírozza őket, hogy az európai parlamenti választások után újra bevándorláspárti többsége legyen az Európai Parlamentnek - zárul a közlemény.
Határozatképtelen volt a rendkívüli ülés
A kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen lett az Országgyűlés csütörtöki, az ellenzék kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülése. A tanácskozáson így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, amelyekre a kormány nem is reagált. Az ellenzék eredetileg tárgyalni szeretett volna a tavaly december 12-én lezajlott parlamenti szavazásról, továbbá a december 16-17-én, a köztelevízió székházánál történtekről.
Az elsőként felszólalásra jelentkező Jakab Péter, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott, a kormánypárti képviselők távolmaradásukkal azt üzenik, a "népet halálra dolgoztatnák, de nekik büdös a munka". Kiemelte, a december 12-én elfogadott törvények, köztük a "rabszolgatörvény" nem léphetnének életbe, nemcsak azért, mert szabálytalanul fogadták el őket, hanem azért is, mert azokat a magyar nép nem akarja. Jakab Péter a köztelevíziónál tartott tüntetésekről szólva kijelentette, csak diktatúrákban fordulhat elő, hogy fegyveres őröket küldenek az ellenzéki képviselőkre. Hozzátette, a Fidesznek ugyanakkor most rossz, mert "a nép felébredt". Bár a Jobbik eddig is ellene volt mind a 2010 előtti, mind pedig az az utáni "multibarát, dolgozóellenes" politikának, amikor egy nemzetet rabszolgasorba akarnak taszítani, mindenkinek a fellépésére szükség van, és "ha kell, jöjjön az általános sztrájk!" - hangoztatta.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője felszólalása keretében frakciótársaival, valamint a DK és az MSZP jelenlévő képviselőivel együtt egy esküt olvasott fel, amelyben arra tett fogadalmat, hogy az "ellenállás" céljaihoz és a magyar emberek követelésének öt pontjához hű lesz, annak megvalósítása érdekében minden demokratikus ellenzéki erővel együtt dolgozik, minden fórumon képviselni, terjeszteni fogja a követeléseket. Követelték, hogy a közmédia ne párt-, hanem közszolgálatot lásson el, tiltsák be a fizetett kormánypropagandát, vonják vissza a rabszolgatörvényként emlegetett jogszabályt. Emellett a kevesebb rendőri túlóráért, a független bíróságokért, az európai ügyészséghez való csatlakozásért is szót emeltek. A képviselő mindezt élőben közvetítette az interneten.
Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető, majd a Demokratikus Koalíció képviseletében Vadai Ágnes következett volna szólásra, de a két frakció képviselői elhagyták az üléstermet Szabó Tímea felszólalását követően.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt hangsúlyozta, hogy a "rabszolgatörvény" elfogadásával Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz elárulta a magyar embereket, a gazdaságpolitika célja pedig csak az, hogy az olcsón foglalkoztatható magyar munkavállalókra építve multinacionális cégek beruházásait hozza Magyarországra.
Ennek bérválság lett az eredménye, az unióban csak Bulgáriában van nagyobb szegénység, mint Magyarországon, több százezer ember emiatt külföldre ment, de ezt a folyamatot a Fidesz tagadja - mondta, hozzátéve: egyes ágazatokban már összeomlással fenyeget a munkaerőhiány és ebben a helyzetben csak olaj a tűzre a "rabszolgatörvény". A helyzet kezelésében a szakszervezeteknek kell élen járnia, az ellenzéki pártoknak félre kell tennie a különbségeiket, és csatlakozniuk kell ehhez az ellenálláshoz - fogalmazott a politikus.
Határozatképtelen volt a rendkívüli ülés
A kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen lett az Országgyűlés csütörtöki, az ellenzék kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülése. A tanácskozáson így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, amelyekre a kormány nem is reagált. Az ellenzék eredetileg tárgyalni szeretett volna a tavaly december 12-én lezajlott parlamenti szavazásról, továbbá a december 16-17-én, a köztelevízió székházánál történtekről.
Az elsőként felszólalásra jelentkező Jakab Péter, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott, a kormánypárti képviselők távolmaradásukkal azt üzenik, a "népet halálra dolgoztatnák, de nekik büdös a munka". Kiemelte, a december 12-én elfogadott törvények, köztük a "rabszolgatörvény" nem léphetnének életbe, nemcsak azért, mert szabálytalanul fogadták el őket, hanem azért is, mert azokat a magyar nép nem akarja. Jakab Péter a köztelevíziónál tartott tüntetésekről szólva kijelentette, csak diktatúrákban fordulhat elő, hogy fegyveres őröket küldenek az ellenzéki képviselőkre. Hozzátette, a Fidesznek ugyanakkor most rossz, mert "a nép felébredt". Bár a Jobbik eddig is ellene volt mind a 2010 előtti, mind pedig az az utáni "multibarát, dolgozóellenes" politikának, amikor egy nemzetet rabszolgasorba akarnak taszítani, mindenkinek a fellépésére szükség van, és "ha kell, jöjjön az általános sztrájk!" - hangoztatta.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője felszólalása keretében frakciótársaival, valamint a DK és az MSZP jelenlévő képviselőivel együtt egy esküt olvasott fel, amelyben arra tett fogadalmat, hogy az "ellenállás" céljaihoz és a magyar emberek követelésének öt pontjához hű lesz, annak megvalósítása érdekében minden demokratikus ellenzéki erővel együtt dolgozik, minden fórumon képviselni, terjeszteni fogja a követeléseket. Követelték, hogy a közmédia ne párt-, hanem közszolgálatot lásson el, tiltsák be a fizetett kormánypropagandát, vonják vissza a rabszolgatörvényként emlegetett jogszabályt. Emellett a kevesebb rendőri túlóráért, a független bíróságokért, az európai ügyészséghez való csatlakozásért is szót emeltek. A képviselő mindezt élőben közvetítette az interneten.
Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető, majd a Demokratikus Koalíció képviseletében Vadai Ágnes következett volna szólásra, de a két frakció képviselői elhagyták az üléstermet Szabó Tímea felszólalását követően.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt hangsúlyozta, hogy a "rabszolgatörvény" elfogadásával Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz elárulta a magyar embereket, a gazdaságpolitika célja pedig csak az, hogy az olcsón foglalkoztatható magyar munkavállalókra építve multinacionális cégek beruházásait hozza Magyarországra.
Ennek bérválság lett az eredménye, az unióban csak Bulgáriában van nagyobb szegénység, mint Magyarországon, több százezer ember emiatt külföldre ment, de ezt a folyamatot a Fidesz tagadja - mondta, hozzátéve: egyes ágazatokban már összeomlással fenyeget a munkaerőhiány és ebben a helyzetben csak olaj a tűzre a "rabszolgatörvény". A helyzet kezelésében a szakszervezeteknek kell élen járnia, az ellenzéki pártoknak félre kell tennie a különbségeiket, és csatlakozniuk kell ehhez az ellenálláshoz - fogalmazott a politikus.
A felszólalásokat követően Latorcai János levezető elnök közölte, hogy a Fidesz és a KDNP gépi szavazást kért a napirend elfogadásához. Ennek idején csak a Jobbik, illetve független képviselők tartózkodtak az ülésteremben, így az Országgyűlés nem volt határozatképes, a napirendet nem fogadták el, az ülést a levezető elnök lezárta.
Közös ellenállás mellett az ellenzék
Közösen álltak ki csütörtökön az Országház főlépcsőjére a kormánnyal szembeni ellenállás jegyében a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve. Ahogy előzőleg a parlament rendkívüli ülésén, úgy itt is fogadalmat tettek az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, vállalva, hogy közösen lépnek fel a tavaly év végi tüntetéseken megfogalmazott ötpontos követeléscsomag megvalósításáért. Ennek megfelelően követelték a "rabszolgatörvény" azonnali visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságokat, az európai ügyészséghez történő csatlakozást és a független közmédiát.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a most megjelent pártok szombaton a szakszervezetekkel és civilekkel közösen tartanak tüntetést. Úgy fogalmazott, meg kell mutatniuk, hogy "ami itt történik, az nem folytatható".
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviseletében elmondta, azért kezdeményezték a parlament rendkívüli ülését, hogy azonnali válaszokat követeljenek a kormánytól arra, miként bántalmazhattak ellenzéki képviselőket a köztelevízió épületénél. Kijelentette, az ellenzék a jövőben is egységesen lép fel a "rabszolgatörvény" ellen, a "demokráciáért".
Hadházy Ákos független képviselő aláhúzta, független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője fontosnak nevezte, hogy az egymástól nagyon sok mindenben különböző ellenzéki pártok egymás mellé álltak a "gyalázatos rabszolgatörvénnyel" szemben. Kiemelte, minden olyan eszközt használniuk kell, amelyekkel erőteljes politikai nyomást gyakorolhatnak a kormányra, ugyanakkor erőszakmentesnek kell megtartaniuk a tiltakozásukat.
A jobbikos Jakab Péter a magyar történelem leggyávább kormányának nevezte a jelenlegi kabinetet, szerinte ugyanis sem az emberekkel, sem az ellenzéki képviselőkkel nem mer szembenézni. A politikus arra biztatta a szakszervezeteket, hogy kezdeményezzenek általános sztrájkot. "Az utcán, az üzemekben lehet meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, ha a parlamentben nem hajlandóak dolgozni" - mondta.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke úgy fogalmazott, "ha egy ország kormánya elárulja a saját népét, akkor eljön az ideje a lázadásnak". Azt kívánta az országnak, legyen ereje "fellázadni Orbán rendszerével szemben". "Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak" - fejtette ki. A volt kormányfő szerint az ellenzék közötti vitákat akkor kell majd újra kinyitni, ha Magyarország újra tisztességes jogállam lesz.
Szél Bernadett független képviselő azt mondta, nem kérnek a látszatdemokráciából, amelynek semmi köze a jogállamhoz. A Fidesz "verőlegényekkel" irányítja az országot - jelentette ki, majd példaként említette a közmédiánál történteket, valamint azt is, hogy reggel katonák akadályozták meg, hogy vendéget vigyen az Országház épületébe. "Ez a rendszer már rég nem az, aminek hívják, ez nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam" - értékelt.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke első és legfontosabb feladatuknak a "rabszolgatörvény" visszavonását nevezte. "Ezért fogunk kézzel-lábbal küzdeni, és ütni a vasat addig, amíg meleg" - mondta, megjegyezve, "2019 az ellenállás éve lesz".
Közösen álltak ki csütörtökön az Országház főlépcsőjére a kormánnyal szembeni ellenállás jegyében a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, valamint a Momentum politikusai, független országgyűlési képviselőkkel kiegészülve. Ahogy előzőleg a parlament rendkívüli ülésén, úgy itt is fogadalmat tettek az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, vállalva, hogy közösen lépnek fel a tavaly év végi tüntetéseken megfogalmazott ötpontos követeléscsomag megvalósításáért. Ennek megfelelően követelték a "rabszolgatörvény" azonnali visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságokat, az európai ügyészséghez történő csatlakozást és a független közmédiát.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a most megjelent pártok szombaton a szakszervezetekkel és civilekkel közösen tartanak tüntetést. Úgy fogalmazott, meg kell mutatniuk, hogy "ami itt történik, az nem folytatható".
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviseletében elmondta, azért kezdeményezték a parlament rendkívüli ülését, hogy azonnali válaszokat követeljenek a kormánytól arra, miként bántalmazhattak ellenzéki képviselőket a köztelevízió épületénél. Kijelentette, az ellenzék a jövőben is egységesen lép fel a "rabszolgatörvény" ellen, a "demokráciáért".
Hadházy Ákos független képviselő aláhúzta, független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője fontosnak nevezte, hogy az egymástól nagyon sok mindenben különböző ellenzéki pártok egymás mellé álltak a "gyalázatos rabszolgatörvénnyel" szemben. Kiemelte, minden olyan eszközt használniuk kell, amelyekkel erőteljes politikai nyomást gyakorolhatnak a kormányra, ugyanakkor erőszakmentesnek kell megtartaniuk a tiltakozásukat.
A jobbikos Jakab Péter a magyar történelem leggyávább kormányának nevezte a jelenlegi kabinetet, szerinte ugyanis sem az emberekkel, sem az ellenzéki képviselőkkel nem mer szembenézni. A politikus arra biztatta a szakszervezeteket, hogy kezdeményezzenek általános sztrájkot. "Az utcán, az üzemekben lehet meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, ha a parlamentben nem hajlandóak dolgozni" - mondta.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke úgy fogalmazott, "ha egy ország kormánya elárulja a saját népét, akkor eljön az ideje a lázadásnak". Azt kívánta az országnak, legyen ereje "fellázadni Orbán rendszerével szemben". "Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak" - fejtette ki. A volt kormányfő szerint az ellenzék közötti vitákat akkor kell majd újra kinyitni, ha Magyarország újra tisztességes jogállam lesz.
Szél Bernadett független képviselő azt mondta, nem kérnek a látszatdemokráciából, amelynek semmi köze a jogállamhoz. A Fidesz "verőlegényekkel" irányítja az országot - jelentette ki, majd példaként említette a közmédiánál történteket, valamint azt is, hogy reggel katonák akadályozták meg, hogy vendéget vigyen az Országház épületébe. "Ez a rendszer már rég nem az, aminek hívják, ez nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam" - értékelt.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke első és legfontosabb feladatuknak a "rabszolgatörvény" visszavonását nevezte. "Ezért fogunk kézzel-lábbal küzdeni, és ütni a vasat addig, amíg meleg" - mondta, megjegyezve, "2019 az ellenállás éve lesz".
Az ellenzék az ápolási díjjal is színjátékot űz, hiszen egyetlen ellenzéki képviselő sem szavazta meg az otthonápolási díj emelését - mondta Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A frusztráció mozgatja az ellenzéket, hiszen néhány hónappal ezelőtt a magyar választók kinyilvánították, hogy nem kérnek belőlük - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az ECHO TV - Jó reggelt! című műsorában, csütörtökön. A kormánypárti képviselő szerint az ellenzék viselkedése visszaigazolja, hogy alkalmatlanok az ország vezetésére.
Nacsa Lőrinc, a KDNP politikusa a kormánypártok képviseletében csütörtökön Budapesten azt mondta, ma újra lebuktak az ellenzéki képviselők, mert a saját maguk által kezdeményezett rendkívüli ülésnapról is kivonult egy részük.
MTI/ECHO TV - A nemzet hangja