– Lezárult a családok éve. Mindent sikerült elvégezni, amit eltervezett?

– A családok éve lezárul, a munka folytatódik. A tavalyi évre kitűzött feladatainkat elvégeztük, de nem állunk meg. Bízom benne, érdemben tudtunk előrelépni a családok segítésében, de sok a teendő a következő évekre is. A családok éve jó alkalom volt arra, hogy a reflektorfényt is ráirányítsuk arra, ami eddig is ott volt a színpad közepén. Ez nem más, mint a magyar családok, a gyermeknevelés és a gyermekvállalás támogatása. Megmutattuk, mit jelent az, amikor több korosztály összefog és egymásrautaltságban él, a babától a dédszülőkig. Rengeteg saját programunk volt és több mint ezer olyan esemény, amit valamilyen formában támogattunk. Úgy látom, sokakhoz eljutott az üzenet, és látszik, hogy a magyar emberek családközpontúan gondolkodnak. A számomra legkedvesebb rendezvény talán a margitszigeti majális volt, illetve a „Legszelídebb Motorosok” felvonulása. Több ezer fröccsöntött műanyag motoron – ami egyébként magyar találmány – vonultak fel a gyerekek szüleik kíséretében. December 20-án pedig a Papp László Sportarénát töltöttük meg teljesen, elsősorban gyerekekkel, és egy olyan, rendkívül színvonalas előadáson vehettek részt, ahol ismert, közkedvelt, a családtagjaikkal közösen alkotó fellépők szórakoztatták őket. Óriási buli lett a vége.

– Készült egy reklámkampány is, ami elsősorban a fiataloknak szól. Sikerült őket is megszólítani ezekkel a témákkal?

– Már elindult a televíziókban, mozikban és az interneten is a második kisfilmünk. Mindkét reklámfilm arról szól, hogy családban élni jó, szülőnek lenni egy életre szóló felelősség, és a család nem rózsaszín történet, de nem is fekete. Természetes, hogy vannak dilemmák, szülőnek lenni kompromisszumokat igényel, áldozattal jár, mégis, az élet egyik legszebb csodája. Azt hiszem, az előző kampány elérte a célját, hiszen az emberek elkezdtek róla beszélni. A baráti, családi, munkahelyi körben is szóba kerülhet, hogy milyen, ha gyermek érkezik egy párkapcsolatban, mik a nehézségek, lehet-e a család mellett karriert építeni, szórakozni, egyetemet végezni. Ezek a kérdések minden fiatal fejében ott motoszkálnak, de nem a kormánynak kell megválaszolni azokat. Igyekeztünk olyan eszközöket használni, amelyekkel a fiatalabb korosztályokhoz is eljuthatunk, hiszen őket kell segítenünk abban, hogy a családalapításra, gyermekvállalásra vonatkozó terveiket meg tudják valósítani. Olyan véleményformálók is csatlakoztak az ügyünkhöz, akik a tizen-, huszonévesek között népszerűek. Vállalták, hogy bepillantást engednek a családi életükbe. Közéjük tartozik Görbicz Anita kézilabdázó és Vincze Ottó labdarúgó, vagy Istenes Bence műsorvezető és felesége, Csobot Adél, aki például blogot vezet a családok éve alkalmából. De hosszan folytathatnám a sort.

– Az interjú készítésekor tart még a családpolitikai témájú nemzeti konzultációs kérdőívek visszaküldése, amit az előzetes adatok szerint már több mint egymillióan töltöttek ki. A válaszokból mire lehet eddig következtetni?

– A visszaküldött konzultációs ívek száma meghaladta az 1,3 milliót, ami óriási dolog. A családok védelme, a családok támogatásának további lehetőségei foglalkoztatják a magyar embereket. A konzultáció nem pusztán a tizenegy kérdés megválaszolásáról szól. Özönlenek hozzánk a javaslatok, észrevételek más csatornákon is. Kíváncsian várom a kérdőívek feldolgozásának eredményét!

– A kritikusok szerint a kérdéseket úgy tették fel, hogy csak a kormány családpolitikájára nézve kedvező választ húzza alá az ember. Valóban evidenciákról beszélünk?

– Örülök neki, ha bármelyik kérdés egyértelműnek tűnik, hiszen ez azt jelenti, Magyarországon nemzeti konszenzus övezi a családok támogatását. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy a nagycsaládok kiemelt figyelmet érdemelnek, hogy segíteni kell a nőket abban, hogy a gyermek mellett vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra, sem az, hogy a fiatalok önálló életkezdését a mostaninál is jobban érdemes támogatni. Ha bárki kritikaként azt fogalmazza meg, hogy ezekre nem lehet más választ adni, csak az igent, akkor nem dolgoztunk hiába.

– A kérdések körvonalaznak családpolitikai terveket. Mi az, ami ebből akár már 2019-ben megvalósulhat?

– Vannak a kormánynak elképzelései arról, hogyan szeretné tovább segíteni a családokat, de várjuk meg az eredményt. A válaszok alapján jól látjuk majd, mit tekintenek a magyar emberek prioritásnak.

– Sok fórumon elhangzott már az érdekvédő szervezetek részéről, hogy azok az édesanyák, akik a gyermeknevelést tekintik hivatásuknak, tulajdonképpen főállású munkát végeznek, így azt anyagilag is el kéne ismerni. Ez is terv?

– Részleteket ezzel kapcsolatban még nem tudok mondani. A nemzeti konzultációban volt erre vonatkozó kérdés. Ott családokról beszéltünk, ahol legalább négy gyermeket nevelnek, az édesanya tanult, dolgozott, majd éveken keresztül a gyermeknevelést helyezi a szakmai karrier elé, és életét teljes egészében a családjának szenteli. Meglátjuk, milyen válaszok érkeztek, s ha az emberek támogatják, a valódi főállású anyaság feltételeit is igyekszünk majd megteremteni.

– Ugyancsak fontos a gyermekvédelem. Ezen a területen milyen irányba mozdul­nának el?

– Ezt kiemelten fontos feladatnak tartom, ami nem egy-két hónapos munka. Dolgozni kell azért, hogy érdemi segítséget tudjunk adni a szülőknek abban, hogy a mára teljesen megváltozott világban hogyan óvják meg a gyermekeiket. Például miként lehet védekezni a digitális világ veszélyeivel szemben, vagy hogyan lehet megóvni a fiatalokat a függőséget okozó szerek használatától. Ez csak néhány példa, bizonyára a legtöbb szülő érzékeli azt, hogy sokszor kevesebb az információja a gyerekeknél.

– Az Európai Parlamentben évekkel ezelőtt magyar kezdeményezésre családpolitikai szekció alakult. Van-e érdeklődés a többi tagállam részéről, illetve visszhang a munkájukról?

– Legfontosabb feladatunk, hogy itthon segítsük a gyermekvállalás előtt álló fiatalokat és a gyermeket nevelő családokat. Fontos ugyanakkor az is, hogy amit Magyarországon teszünk a családokért, azt mutassuk meg máshol is: mutassuk meg, hogy itt, Európa közepén érdemi és sikeres lépéseket tesz egy kormány a családok megerősítése, a demográfiai tendenciák megfordítása érdekében. Egyre nagyobb az érdeklődés külföldön is, sokan fordulnak hozzánk például olyan kérdésekkel, mit jelent pontosan az ingyenes gyermekétkeztetés, vagy hogyan működik a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a csok. Dolgozunk azon, hogy Brüsszelbe is eljusson a családközpontúság üzenete, dacolva az ottani fősodorral. Ez a munka évek óta zajlik, és úgy érzem, van eredménye. Nagy elismeréssel kell szólnom azokról a kormánypárti EP-képviselőkről és a családszervezetekről, akik ennek az ügynek az élére állnak. Jövő májusban európai parlamenti választások lesznek, és meggyőződésem szerint jócskán átrajzolódik majd a kontinens politikai térképe. Bízom abban, hogy előbb-utóbb a családpárti politikai erők lesznek túlsúlyban, és így ez a téma pozitív megközelítésben kerül majd az unió napirendjére. Nagy szükség van rá, máskülönben a saját jövőnkről mondunk le.

– Biztosan látta, hogy a karácsony előtti budapesti tüntetéseket a kinti médiumok hogyan tálalták. Az ellenzék pedig előszeretettel tűzi a zászlajára, hogy nem támogatják megfelelően a családokat, a munka törvénykönyvének módosítása is számukra lesz kedvezőtlen. Mit gondol erről?

– Még advent idején beszélgetünk, így bízom abban, hogy az embereknek békés karácsonyuk lesz. Nagy dolog, hogy a magyarok biztonságban élhetnek, reményeim szerint sikerül megőriznünk Magyarországot, sőt talán egész Közép-Európát egy békés szigetnek a kontinens szívében, és nem kell külső veszélyektől tartanunk. Ezért fontos lenne a belső békénket is megőriznünk. Azt hiszem, a józan többség erre vágyik. Akinek más a véleménye, joga van ezt kinyilvánítani, egészen addig, amíg mindez nem ütközik a törvénybe, és nem torkollik erőszakba. A jogszabályok megsértésére senki nem érezheti feljogosítva magát. Ez az országgyűlési képviselőkre hatványozottan igaz. Amikor valaki leteszi a képviselői esküjét, vállalja azt a felelősséget, hogy neki, a százkilencvenkilencből egyként kötelessége példát mutatni. A szövegben szó szerint benne van: Magyarország törvényeit betartom, és másokkal is betartatom. Én komolyan veszem ezt az esküt, azt viszont szomorúan és döbbenettel látom, egyesek mennyire figyelmen kívül hagyják. A jelenlegi parlamenti ellenzék színvonala minden eddiginél alacsonyabb. Soha nem volt ennyire destruktív és silány. Nehéz lehet azoknak, akik valamiért nem tudják támogatni a kormánypártokat, mert úgy látom, egyik ellenzéki párt sem kínál számukra valós alternatívát. Gondoljon bele, hogy ez azt jelentené, hogy azok közül kellene valakiknek vezetni ezt az országot, akik most valóságshow-t játszanak az utcán, színészkednek és provokálnak, és méltatlan módon viselkednek. Az a benyomásom, hogy nem is a magyar embereknek akarnak üzenni, hanem a külföldi médiának. A színházukhoz a nemzetközi sajtó hálás közönség. Az ellenzéki képviselők hozzáállását egyébként jól jellemzi, hogy amikor konkrét, sokak életét megkönnyítő jogszabályok megszavazásáról van szó, nincsenek jelen, és nem támogatják azokat.

– Ahogyan azt az ápolási díj emelésénél és a gyermeküket otthon ápolók díjának bevezetéséről szóló szavazásnál tették. Pontosan az a húsz ellenzéki képviselő, akik nem sokkal előtte egyenpólóban kardoskodtak az emelés mellett.

– Ha csak ezt az egy ügyet nézzük, mindent elárul az ellenzékről: szavakat skandálni, pólót húzni tudnak. Úgy vesznek ügyeket a nevükre, hogy ténylegesen semmit nem tesznek érte, csak gyorsan odaállnak, csinálnak egy fotót, és élharcosnak tüntetik fel magukat. Ez az ápolási díj esetében is így volt, a szavazás napján egy ellenzéki sem szavazott igennel, nem járultak hozzá az emeléshez és a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) bevezetéséhez. Sok családdal vagyok kapcsolatban személyesen, akik érintettek, a részükről pozitív visszajelzések érkeztek. Azok például, akik már az idén háromszor annyi támogatást kapnak, mint tavaly, óriásit lépnek előre. Azt elfogadom, hogy az érdekvédő szervezeteknek sosem elég, nyilván azt mondják, hogy üdvözlik a döntést, de milyen jó lenne még többet adni. Ebben egyetértünk, az ember szíve szerint minden támogatást triplájára emelne, ha ezt felelős módon tehetné. Nincs az a támogatás, amely egy súlyosan beteg gyermeket gondozó család minden nehézségét kompenzálni tudja.

– Mostanra két gyermek után is igényelhető a csok lakáshitele, a nagycsaládosoknál pedig megemelték a hitelt. Előbbinek miért érezték szükségét?

– Sosem lehet elégszer elmondani, hogy a csok már az első gyermek vállalásakor is igényelhető akár használt, akár új építésű ingatlanról van szó, vagy esetleg házépítésről. Nagyon széles körnek jár a lehetőség. Ami nagy változást jelent, hogy december 1-jétől már a kétgyermekesek is igénybe vehetik a tízmillió forintos kamattámogatott kölcsönt új lakás építésére, míg a háromgyermekesek számára ezt az összeget tizenötmillió forintra emeltük. A kétgyermekes családok vannak a legtöbben, szeretnénk számukra minden érdemi segítséget megadni a gyermekneveléshez, ezért is emelkedik az idén ismét a családi adókedvezmény összege, elérve a havi negyvenezer forintot, és ezért is bővítettük számukra előnyös módon az otthonteremtési programot.

– Ha valaki csak két gyermeket vállal, de időközben születik egy harmadik is, kibővíthető számára a kedvezmény?

– Igen. A jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki először a két gyermek után járó csok-ot vette fel, és utána továbblépett, azaz újabb otthonba költöznek, ahhoz igényelheti a kettő közötti különbözetet. Ez jelen esetben 7,4 millió forintnyi támogatás. Emellett ráadásul még egy-egy millió forintot elengedünk a lakáshitelből a harmadik vagy további gyermekek érkezésekor.

– Hogyan alakult az évek során az igénylések dinamikája?

– Amikor bővítettük a lehetőségeket és enyhítettünk a feltételeken, akkor láthatóan megemelkedett az igénylések száma. Ezeket az időszakokat leszámítva kiegyensúlyozottan nő a csok-támogatottak köre. Közelítünk a százezer családhoz, ami három év alatt szerintem komoly eredmény. Az érintett családok csaknem negyvenötezer gyermek megszületését vállalták a következő évekre. A vidéken élők körében is népszerű a program, az úgynevezett falusi csok-kal pedig az igazán kicsi, elöregedő, elnéptelenedő településen élőknek szeretnénk segíteni. Azt már most megígérhetem, hogy a csok folyamatosan bővül majd.

– Ezen túlmenően mik a legfontosabb családpolitikai tervek 2019-re?

– Ahogy említettem, ebben a nemzeti konzultáció eredménye lesz az egyik legmeghatározóbb tényező. A kérdőívből egyébként láthatók azok az alapvető irányok, amelyekben a kormány gondolkozik, meglátjuk, mire adnak felhatalmazást a magyar emberek. Szeretném azt is, hogy a Családbarát Magyarország eszméjét még inkább ültessük át a gyakorlatba. Azok a programok pedig, amelyeket az elmúlt években beindítottunk, most érnek majd be. Ide tartozik az a hetven Család és Karrier Pont, amelyek a nők helyben való atipikus munkavállalását kívánják elősegíteni. Jelentősen bővítettük a kapcsolati erőszak áldozatait segítő hálózatot is, a krízishelyzetben segítő ambulanciák jövőre kezdenek el érdemben működni. Elindítunk egy babacsomag programot is, amelynek részeként minden kisbaba családja ajándékcsomagot kap majd. A családpolitika egyébként kifejezetten hosszú távra szól. Valahogy úgy van ez, mint amikor diófát ültet az ember. Időbe telik, amíg termőre fordul, győzni kell kivárni.

Jobbágyi Zsófia
Magyar Hírlap