Belföld
Schmidt Mária: 1914-ben egy százéves háború kezdődött
2018-12-3021:51
Az első világháború megágyazott a XX. század gyilkos diktatúráinak, valamint a második világháborúnak – közölte Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ECHO TV Bayer show című műsorában. A Várkert Bazárban megnyílt, Új világ született 1914–1922 című kiállítássorozat fő kurátora szerint több mint egy évszázad után egyértelmű, hogy az első világháborúval egy százéves háború vette kezdetét, amelynek fő kérdése az volt, ki legyen Európa ura. Kiemelte, az első világháború hatása több mint száz év után is érezhető, hiszen a társadalmak lelkében mélységes mély törést és önmarcangolást okozott, mára pedig eljutottunk oda, hogy a nyugati kultúra megpróbálja felszámolni a saját kulturális teljesítményét.
Itt az ideje az első világháborút teljesen új kontextusba helyezni – erről Schmidt Mária beszélt még novemberben, amikor elkészült a Várkert Bazár első világháborús kiállításának harmadik része, amely a Nagy Háború utáni új világ születését mutatja be. A tárlat fő kurátora szerint, ha a régi narratívákat hangoztatjuk, akkor sem a világháborút, sem a következményeit, sőt az XX. századot sem fogjuk megérteni.
Bayer Zsolt felvetette a megszokott narratíva szerint az első világháború végére Európa elvesztette világhatalmi státuszát, az Amerikai Egyesült Államok pedig szuperhatalommá vált, az első világháború szülte a bolsevizmust, a Szovjetuniót, ezen kívül az első világégést lezáró békék alapján szinte borítékolható volt, hogy ki fog törni a második világháború.
A kevésbé ismert narratívára rámutatva Schmidt Mária felidézte,
Bayer Zsolt felvetette a megszokott narratíva szerint az első világháború végére Európa elvesztette világhatalmi státuszát, az Amerikai Egyesült Államok pedig szuperhatalommá vált, az első világháború szülte a bolsevizmust, a Szovjetuniót, ezen kívül az első világégést lezáró békék alapján szinte borítékolható volt, hogy ki fog törni a második világháború.
A kevésbé ismert narratívára rámutatva Schmidt Mária felidézte,
az 1914-ben kitört háborút hetek alatt le lehetett volna zárni, az európai nemzetek mégis négy évig gyilkolták egymást, testvérháború folyt.
Ismertetése szerint a központi hatalmakat nem tudták legyőzni, végül az Egyesült Államok hadba lépése az antant javára döntötte el a háborút. Rámutatott, az a kérdés nem zárult le, hogy melyik állam lesz Európa vezető hatalma, hiszen a méltánytalan békediktátumok a németeket annyira nem gyengítették meg, mint amennyire megsebezték, vagyis a revans vágya kialakult.
Akik, győztesnek hitték magukat, az angolok és a franciák, képtelenek voltak szavatolni a békediktátumok érvényességét
– emelte ki a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Hozzátette: 1914-ben egy százéves háború kezdődött, amelyik arra a kérdésre kereste a választ, hogy ki legyen Európa ura. A napóleoni háborúktól az első világháborúig a Brit Birodalom uralkodott Európa felett. Schmidt Mária közlése szerint a második világháború után két világbirodalom, az USA és a Szovjetunió megosztozott Európán, s mindaddig, amíg a német kettéosztottság nem rendeződött, nem lehetett választ találni arra, ki Európa igazi ura, de a szovjet világbirodalom összeomlásával 1990 óta az Egyesült Államok tölti be azt a szerepet, amit a XIX. században Brit Birodalom töltött be. Az amerikanizálódott Európa számára kényelmes megoldásnak bizonyult, hogy a felelősség Washingtont illeti, s ez fenn is állt egészen a 2016-os amerikai elnökválasztásig, ugyanis Donald Trump már nem akar ennek az igénynek megfelelni.
A Várkert Bazárban megnyílt kiállításnak az egyik fontos üzenete, hogy Európa már soha nem lesz az, mint az első világháborúban megelőző évszázadokban. A lelkekben tört meg valami. Schmidt Mária szerint az emberek nem is értették, hogy tulajdonképpen, mi értelme is volt a négyéves gyilkolásnak, megkérdőjelezték a régi világot, megkérdőjeleződtek a „boldog békeidők” értékei, de új értékeket nem sikerült a helyükbe állítani, ez a folyamat a mai napig tart.
A Várkert Bazárban megnyílt kiállításnak az egyik fontos üzenete, hogy Európa már soha nem lesz az, mint az első világháborúban megelőző évszázadokban. A lelkekben tört meg valami. Schmidt Mária szerint az emberek nem is értették, hogy tulajdonképpen, mi értelme is volt a négyéves gyilkolásnak, megkérdőjelezték a régi világot, megkérdőjeleződtek a „boldog békeidők” értékei, de új értékeket nem sikerült a helyükbe állítani, ez a folyamat a mai napig tart.
Jelen pillanatban a nyugati kultúra ott tart, hogy megtagadja saját hagyományait, a saját kulturális teljesítményét
– jelentette ki.
Teljes adás:
Az adásban Schmidt Mária arra is reagált, hogy néhány hete Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy nyilvános ítélje el a Figyelő címlapján megjelent, szerinte antiszemita képet.
ECHO TV - A nemzet hangja - Bayer Show
ECHO TV - A nemzet hangja - Bayer Show