Belföld
Németh Szilárd: Nem dőltek be a magyar emberek a műeséseknek és műkönnyeknek
2018-12-2207:13
Az ellenzék hazudozik, és csak ürügyet keresett az év végi balhéra – mondta a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára. Németh Szilárd többek között a tüntetésekről és a honvédelmet érintő változásokról is beszélt a Magyar Hírlapnak.
– Szokott túlórázni?
– Értem a kérdést. A munka törvénykönyvének módosítása jó cselekedet, jó ügyet szolgál, ezért jót fog tenni a munkavállalóknak is. Tehát semmi olyan hátrányt okozó passzus nincs benne, mint amit belehazudnak az emberek arcába.
– Az ellenzék és néhány ezer, napok óta tüntető ember nem így gondolja. Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő is megszólalt, szerinte a törvénymódosítás is bizonyítja, hogy minél hamarabb el kell indítani Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárást.
– Sargentini asszonynak is el kellene olvasni a törvényt. De hát ő nem tud magyarul, s csupán egyszer járt Magyarországon, akkor is csak a Soros-párti haverjaival találkozott. Elgondolkodtató, hogy egy holland törpepárt uniós képviselője milyen jogon üti bele az orrát egy olyan magyar ügybe, ami nemzeti hatáskörbe tartozik. Egyébként a jogszabályt az uniós irányelv alapján módosítottuk, az EU ugyanis négyszáztizenhat órát enged meg. Van olyan európai ország, ahol ugyanez a szám ötszáz, nálunk pedig most négyszáz óra lett. Ez is kizárólag önkéntes alapon, a munkavállaló és a munkáltató között kötött írásbeli megállapodás alapján alkalmazható. Aki többet akar keresni, mostantól megteheti, nem kell másik munkahelyen is munkát vállalnia. A túlórákat pedig ezután is havonta kell kifizetni. Az ellenzék tehát hazudozik, és csak ürügyet keresett az év végi balhéra. Ráadásul emiatt nem vettek részt nagyon fontos, többek között a honvédelmet érintő törvények megtárgyalásában és elfogadásában.
– A törvény elfogadásának jogszerűségét az ellenzék vitatja.
– Mondják azok, akik felforgatták az Országgyűlés működési rendjét: elfoglalták az elnöki pulpitust, magukból kivetkőzve üvöltöttek, sípoltak, szirénáztak, agresszíven és fenyegetően ugrabugráltak. Majd mikor nem sikerült megbénítaniuk az alkotmányos alapokon és a házszabályi rendelkezéseken nyugvó törvényhozási munkát, megsértődve és duzzogva kirohantak az utcára.
– Az rendben volt, ahogyan az ellenzéki képviselőkkel szemben felléptek az MTVA-székháznál?
– Nem furcsa az, hogy Saul Alinsky és Szrgya Popovics rendezői ajánlásait láttuk visszaköszönni az elmúlt napok parlamenti, utcai és tévészékházbeli erőszakos eseményeknél? Ráadásul a balhézó ellenzéki képviselők le is leplezték magukat. A videófelvételeken nem éppen Oscar-díjas műesésekkel, műkönnyekkel, előre megkomponált önsanyargatásokkal, nyilvánvaló hazudozással próbáltak etetni bennünket. A magyar emberek nem dőltek be ennek. Nem özönlöttek tömegek a tüntetésekre, a magyarok nyolcvan százaléka pedig elítéli és elhatárolódik az agresszív ellenzéki politikusoktól és a provokatív pártaktivistáktól. Valójában most is ugyanarról szól a fáma, mint évek óta: vannak a bevándorláspártiak és a bevándorlást ellenzők, a háttérben pedig megjelenik Soros György. Az újdonság csak annyi, hogy mindegyik ellenzéki párt, a Jobbiktól az MSZP-n, LMP-n, Párbeszéden át a DK-ig, elkezdte a női politikusait maga előtt tolni. A magunk mögött hagyott hét bebizonyította, hogy ezek a főszereplőkké vált hölgyek – Varga-Damm Andrea, Bangóné Borbély Ildikó, Kunhalmi Ágnes, Szél Bernadett, Demeter Márta, Szabó Tímea, Vadai Ágnes –, gátlástalanságban, agresszivitásban, hazudozásban, hataloméhségben simán felülmúlják férfi elvtársaikat. Talán csak Hadházy Ákos, Varju László és Tordai Bence az, aki ezt a mélységet még el tudja érni. Vagy ott van a jobbikos Jakab Péter is, aki pofátlanul belepöffeszkedett a miniszterelnök székébe, és meg akarta őt gátolni abban, hogy törvényesen leadhassa a szavazatát. Magyarországon az emberek teljesen szabadon elmondhatják a véleményüket, szabadon tüntethetnek is, ha így akarják kifejezni magukat. Viszont senkinek sincs joga törni-zúzni, gyújtogatni, rendőrökre támadni, vagy éppen a köztévé működési rendjét megzavarni. A rendőrök és biztonságiak maximálisan biztosították a szólásszabadság, a gyülekezés és az informálódás jogát, és törvényesen, indokoltan, arányosan léptek fel az agresszív rendbontókkal szemben. Köszönet illeti őket. Azt viszont nagyon szomorúnak tartom, hogy a tüntetők közé szervezett pártkatonák karácsony ünnepét is meggyalázták azzal, hogy rászoruló gyerekeknek szánt ajándékszánkókat törtek szét, és megpróbálták felgyújtani az ország karácsonyfáját.
– Rátérve a honvédelemre, lesz honvédelmi veszélyhelyzet januártól?
– A törvény világosan megmondja, milyen esetben és hogyan kell a honvédelmi veszélyhelyzetet elrendelni. Ez nem egy különleges, hanem a békeidőben alkalmazott, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez hasonló jogrend, amely olyan rugalmas intézkedési lehetőséget biztosít a kormány számára, amellyel felkészülhetünk a különböző válsághelyzetek elhárítására.
– Miért volt szükség erre a jogrendi típusra?
– Az elmúlt években – összefüggésben az illegális migrációval és a terrorveszéllyel – új biztonsági kihívásokra kell válaszokat adnunk. Ilyen például a hibrid és a kiberhadviselés, amelyek alkalmazásakor kihasználják az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, tradicionális kötöttségeit. Egyébként meg vagyok róla győződve, hogy ez a mostani parlamenti, utcai és a közmédiát is elérő agresszivitás is annak a hibrid harcmodornak a része, amelyet a bevándorláspártiak folytatnak hazánk ellen. Itt már rég nem a túlmunkáról van szó, a Soros-megbízottak azt akarják mindenáron elérni, hogy mi is nyissuk meg a határainkat a bevándorlók előtt.
– A honvédség vezetője január 1-jétől a Magyar Honvédség parancsnoka, a miniszter csak irányítja a szervezetet. Mi a célja ennek az átalakításnak?
– A Magyar Honvédség a legfőbb biztosítéka az ország békéjének, biztonságának. Ezt a feladatát ebben az új szervezeti-irányítási rendszerben tudja a legmagasabb szinten teljesíteni, és így tud megfelelni a NATO-tagságunkból fakadó követelményeknek is.
– Megnövelték a honvédség létszámkeretét, ugyanakkor az ellenzék kifogásolta a lépést. Vadai Ágnes (DK) elképesztőnek nevezte, hogy a honvédség tényleges létszámáról nem hajlandók adatot mondani. Miért?
– Ez nem igaz, Vadai Ágnes pontosan ismeri a honvédség létszámát. Legalábbis bízom ebben, hiszen ő a honvédelmi és rendészeti bizottság ellenzéki alelnöke. Hozzáfér ezekhez az adatokhoz, csak nem lehet azokat nyilvánosságra hozni. Azt is pontosan tudja, hogy amikor a Gyurcsány-korszak honvédelmi államtitkára volt, akkor konkrétan megfelezték a magyar honvédséget, szélnek eresztették a katonákat. A mostani döntéssel harminchétezer-ötszáz főre emeltük a létszámkeretet, ez tizenháromezer-hatszázzal több, mint 2010-ben. Az ő idejükben volt egy másik döbbenetes szám is: mindössze tizenhét önkéntes tartalékos katonával adták át a honvédséget 2010-ben, most viszont átléptük a nyolcezres létszámot. A fegyvergyártást gyakorlatilag teljesen kinyírták: 2010-ben egyetlenegy Magyarországon gyártott töltényt sem tudtunk volna adni a magyar katonák kezébe. Most, a magyar hadiipar újjáélesztésének első lépéseként, Kiskunfélegyházán megkezdődött a kézi fegyverek gyártása. A karácsonyi vásárokat a rendőrökkel együtt biztosító katonai rendészeket már ilyen világszínvonalú „Scorpion EVO 3” géppisztolyokkal szereltük fel. A légi csapatszállító, felderítő képességünket új, modern helikopterek és repülőgépek vásárlásával szereztük vissza. Vadai Ágnesék csak addig jutottak, hogy különböző repülési adatokat kérnek ki a kormánytagok szállításáról. Úgy csinálnak, mintha ez ördögtől való dolog lenne. Pedig 2002 és 2010 között több mint százszor utaztak az akkori szoclib kormánytagok a honvédség gépein. Maga Vadai Ágnes például nyolcszor, egyszer még a férjét is magával cipelte az egyik külföldi útjára.
– Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábban úgy fogalmazott: a honvédség kiemelten fontos feladata a fiatalok megszólítása. Most mégis negyvenről ötven évre növelték a hadköteles férfiak behívhatósági korhatárát. Nincs itt ellentmondás?
– Abszolút nincs, a behívhatósági korhatár emeléséről európai minták és demográfiai lehetőségeink alapján döntöttünk. Európában sehol sincs negyven év, ezt is a hazai szocialistáink ötlötték ki. Például Szlovéniában hatvanhárom, Lengyelországban hatvan, Romániában ötvenöt évben határozták meg. A korhatár európai átlagra emelésével nyolcszázötvenezer magyar emberrel többen állnak rendelkezésre, ha egy háborús helyzetben a haza és családjaink megvédése ezt kívánja tőlünk. Az is tény, hogy fiatalok nélkül nem lehet megújítani a magyar honvédséget. A már Debrecenben működő Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumba három és félszeres a túljelentkezés, és már tervezzük a következő intézményt Hódmezővásárhelyen. A honvédség olyan életpályát kínál a fiataloknak, amelybe érdemes belépni.
– Ön egyúttal a Fidesz-frakció bevándorlásellenes kabinetét vezeti ősz óta. Milyen tevékenységet végeztek eddig?
– Két fontos politikai témánk van, mindkettő a biztonsággal, a közös magyar jövőnkkel van összefüggésben. Az egyik a gyermekes családok támogatása a népesedési gondjaink orvoslására. Erre is alakult egy kabinet, azt Novák Katalin államtitkár asszony vezeti. A másik a bevándorlás mint a legfontosabb biztonsági kérdés. Brüsszelből folyamatosan erőltetik a migrációt a Soros György spekuláns milliárdos által kitartott politikusok. Mindenféle eljárást indítanak el, komoly nyomás alatt tartják az országot. Most például a Velencei Bizottság akarja hatályon kívül helyeztetni a Stop Soros- törvénycsomagot, ebben az ügyben hamarosan össze is hívom a kabinetet.
– Csak nem fogják visszavonni?
– Hogy vonnánk vissza? Mi azt ígértük tavasszal az embereknek, hogy ha kétharmados támogatást kapunk tőlük, akkor módosítani tudjuk az Alaptörvényt, és beterjesztjük a Stop Soros-törvénycsomagot. Ez meg is történt, mert a magyar választók ezt akarták, erre adtak nekünk felhatalmazást.
– Nálunk rendezték meg a birkózó világbajnokságot. Hogyan értékeli a rendezvényt?
– Nagyon sikeres volt, a világ minden tájáról dicséretet kaptunk. Mindenki azt emelte ki, hogy a lelátókon rengeteg fiatal volt. Az ország minden részéről hoztuk a birkózó gyerekeket és családtagjaikat, hogy együtt szurkoljunk, együtt örülhessünk a magyar sikereknek. Önmagáért beszél, hogy itt volt Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. Nenad Lalovic, a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnöke és a tavalyi párizsi világbajnokság szervezőbizottsági elnöke is azt mondta, hogy az idei budapesti volt a valaha legjobb világbajnokság. Bácsi Péter világbajnokunknak pedig innen is gratulálok.
– Azt már tudjuk, hogy Kötcsén ön szokott főzni. Otthon beáll a konyhába, ha a karácsonyi menüről van szó?
– Nemhogy beállok, édesanyámmal együtt én készítem. A menü mindig hagyományos: feleségem kedvence a halászlé belsőségekkel, a gyerekeknek gyöngytyúkleves Újházi-módra. Fiam komoly pusztítója a rántott szürkeharcsának krumplipürével. De lesz bécsi szelet borjúból krumplisalátával, kocsonya és töltött káposzta, amit füstölt hússal és babbal dúsítok az idén. Desszertnek a kislányom tiramisut kért, ezen kívül édesanyám mennyei süteményei kerülnek az ünnepi asztalra.
Szalai Laura
Magyar Hírlap
– Értem a kérdést. A munka törvénykönyvének módosítása jó cselekedet, jó ügyet szolgál, ezért jót fog tenni a munkavállalóknak is. Tehát semmi olyan hátrányt okozó passzus nincs benne, mint amit belehazudnak az emberek arcába.
– Az ellenzék és néhány ezer, napok óta tüntető ember nem így gondolja. Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő is megszólalt, szerinte a törvénymódosítás is bizonyítja, hogy minél hamarabb el kell indítani Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárást.
– Sargentini asszonynak is el kellene olvasni a törvényt. De hát ő nem tud magyarul, s csupán egyszer járt Magyarországon, akkor is csak a Soros-párti haverjaival találkozott. Elgondolkodtató, hogy egy holland törpepárt uniós képviselője milyen jogon üti bele az orrát egy olyan magyar ügybe, ami nemzeti hatáskörbe tartozik. Egyébként a jogszabályt az uniós irányelv alapján módosítottuk, az EU ugyanis négyszáztizenhat órát enged meg. Van olyan európai ország, ahol ugyanez a szám ötszáz, nálunk pedig most négyszáz óra lett. Ez is kizárólag önkéntes alapon, a munkavállaló és a munkáltató között kötött írásbeli megállapodás alapján alkalmazható. Aki többet akar keresni, mostantól megteheti, nem kell másik munkahelyen is munkát vállalnia. A túlórákat pedig ezután is havonta kell kifizetni. Az ellenzék tehát hazudozik, és csak ürügyet keresett az év végi balhéra. Ráadásul emiatt nem vettek részt nagyon fontos, többek között a honvédelmet érintő törvények megtárgyalásában és elfogadásában.
– A törvény elfogadásának jogszerűségét az ellenzék vitatja.
– Mondják azok, akik felforgatták az Országgyűlés működési rendjét: elfoglalták az elnöki pulpitust, magukból kivetkőzve üvöltöttek, sípoltak, szirénáztak, agresszíven és fenyegetően ugrabugráltak. Majd mikor nem sikerült megbénítaniuk az alkotmányos alapokon és a házszabályi rendelkezéseken nyugvó törvényhozási munkát, megsértődve és duzzogva kirohantak az utcára.
– Az rendben volt, ahogyan az ellenzéki képviselőkkel szemben felléptek az MTVA-székháznál?
– Nem furcsa az, hogy Saul Alinsky és Szrgya Popovics rendezői ajánlásait láttuk visszaköszönni az elmúlt napok parlamenti, utcai és tévészékházbeli erőszakos eseményeknél? Ráadásul a balhézó ellenzéki képviselők le is leplezték magukat. A videófelvételeken nem éppen Oscar-díjas műesésekkel, műkönnyekkel, előre megkomponált önsanyargatásokkal, nyilvánvaló hazudozással próbáltak etetni bennünket. A magyar emberek nem dőltek be ennek. Nem özönlöttek tömegek a tüntetésekre, a magyarok nyolcvan százaléka pedig elítéli és elhatárolódik az agresszív ellenzéki politikusoktól és a provokatív pártaktivistáktól. Valójában most is ugyanarról szól a fáma, mint évek óta: vannak a bevándorláspártiak és a bevándorlást ellenzők, a háttérben pedig megjelenik Soros György. Az újdonság csak annyi, hogy mindegyik ellenzéki párt, a Jobbiktól az MSZP-n, LMP-n, Párbeszéden át a DK-ig, elkezdte a női politikusait maga előtt tolni. A magunk mögött hagyott hét bebizonyította, hogy ezek a főszereplőkké vált hölgyek – Varga-Damm Andrea, Bangóné Borbély Ildikó, Kunhalmi Ágnes, Szél Bernadett, Demeter Márta, Szabó Tímea, Vadai Ágnes –, gátlástalanságban, agresszivitásban, hazudozásban, hataloméhségben simán felülmúlják férfi elvtársaikat. Talán csak Hadházy Ákos, Varju László és Tordai Bence az, aki ezt a mélységet még el tudja érni. Vagy ott van a jobbikos Jakab Péter is, aki pofátlanul belepöffeszkedett a miniszterelnök székébe, és meg akarta őt gátolni abban, hogy törvényesen leadhassa a szavazatát. Magyarországon az emberek teljesen szabadon elmondhatják a véleményüket, szabadon tüntethetnek is, ha így akarják kifejezni magukat. Viszont senkinek sincs joga törni-zúzni, gyújtogatni, rendőrökre támadni, vagy éppen a köztévé működési rendjét megzavarni. A rendőrök és biztonságiak maximálisan biztosították a szólásszabadság, a gyülekezés és az informálódás jogát, és törvényesen, indokoltan, arányosan léptek fel az agresszív rendbontókkal szemben. Köszönet illeti őket. Azt viszont nagyon szomorúnak tartom, hogy a tüntetők közé szervezett pártkatonák karácsony ünnepét is meggyalázták azzal, hogy rászoruló gyerekeknek szánt ajándékszánkókat törtek szét, és megpróbálták felgyújtani az ország karácsonyfáját.
– Rátérve a honvédelemre, lesz honvédelmi veszélyhelyzet januártól?
– A törvény világosan megmondja, milyen esetben és hogyan kell a honvédelmi veszélyhelyzetet elrendelni. Ez nem egy különleges, hanem a békeidőben alkalmazott, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez hasonló jogrend, amely olyan rugalmas intézkedési lehetőséget biztosít a kormány számára, amellyel felkészülhetünk a különböző válsághelyzetek elhárítására.
– Miért volt szükség erre a jogrendi típusra?
– Az elmúlt években – összefüggésben az illegális migrációval és a terrorveszéllyel – új biztonsági kihívásokra kell válaszokat adnunk. Ilyen például a hibrid és a kiberhadviselés, amelyek alkalmazásakor kihasználják az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, tradicionális kötöttségeit. Egyébként meg vagyok róla győződve, hogy ez a mostani parlamenti, utcai és a közmédiát is elérő agresszivitás is annak a hibrid harcmodornak a része, amelyet a bevándorláspártiak folytatnak hazánk ellen. Itt már rég nem a túlmunkáról van szó, a Soros-megbízottak azt akarják mindenáron elérni, hogy mi is nyissuk meg a határainkat a bevándorlók előtt.
– A honvédség vezetője január 1-jétől a Magyar Honvédség parancsnoka, a miniszter csak irányítja a szervezetet. Mi a célja ennek az átalakításnak?
– A Magyar Honvédség a legfőbb biztosítéka az ország békéjének, biztonságának. Ezt a feladatát ebben az új szervezeti-irányítási rendszerben tudja a legmagasabb szinten teljesíteni, és így tud megfelelni a NATO-tagságunkból fakadó követelményeknek is.
– Megnövelték a honvédség létszámkeretét, ugyanakkor az ellenzék kifogásolta a lépést. Vadai Ágnes (DK) elképesztőnek nevezte, hogy a honvédség tényleges létszámáról nem hajlandók adatot mondani. Miért?
– Ez nem igaz, Vadai Ágnes pontosan ismeri a honvédség létszámát. Legalábbis bízom ebben, hiszen ő a honvédelmi és rendészeti bizottság ellenzéki alelnöke. Hozzáfér ezekhez az adatokhoz, csak nem lehet azokat nyilvánosságra hozni. Azt is pontosan tudja, hogy amikor a Gyurcsány-korszak honvédelmi államtitkára volt, akkor konkrétan megfelezték a magyar honvédséget, szélnek eresztették a katonákat. A mostani döntéssel harminchétezer-ötszáz főre emeltük a létszámkeretet, ez tizenháromezer-hatszázzal több, mint 2010-ben. Az ő idejükben volt egy másik döbbenetes szám is: mindössze tizenhét önkéntes tartalékos katonával adták át a honvédséget 2010-ben, most viszont átléptük a nyolcezres létszámot. A fegyvergyártást gyakorlatilag teljesen kinyírták: 2010-ben egyetlenegy Magyarországon gyártott töltényt sem tudtunk volna adni a magyar katonák kezébe. Most, a magyar hadiipar újjáélesztésének első lépéseként, Kiskunfélegyházán megkezdődött a kézi fegyverek gyártása. A karácsonyi vásárokat a rendőrökkel együtt biztosító katonai rendészeket már ilyen világszínvonalú „Scorpion EVO 3” géppisztolyokkal szereltük fel. A légi csapatszállító, felderítő képességünket új, modern helikopterek és repülőgépek vásárlásával szereztük vissza. Vadai Ágnesék csak addig jutottak, hogy különböző repülési adatokat kérnek ki a kormánytagok szállításáról. Úgy csinálnak, mintha ez ördögtől való dolog lenne. Pedig 2002 és 2010 között több mint százszor utaztak az akkori szoclib kormánytagok a honvédség gépein. Maga Vadai Ágnes például nyolcszor, egyszer még a férjét is magával cipelte az egyik külföldi útjára.
– Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábban úgy fogalmazott: a honvédség kiemelten fontos feladata a fiatalok megszólítása. Most mégis negyvenről ötven évre növelték a hadköteles férfiak behívhatósági korhatárát. Nincs itt ellentmondás?
– Abszolút nincs, a behívhatósági korhatár emeléséről európai minták és demográfiai lehetőségeink alapján döntöttünk. Európában sehol sincs negyven év, ezt is a hazai szocialistáink ötlötték ki. Például Szlovéniában hatvanhárom, Lengyelországban hatvan, Romániában ötvenöt évben határozták meg. A korhatár európai átlagra emelésével nyolcszázötvenezer magyar emberrel többen állnak rendelkezésre, ha egy háborús helyzetben a haza és családjaink megvédése ezt kívánja tőlünk. Az is tény, hogy fiatalok nélkül nem lehet megújítani a magyar honvédséget. A már Debrecenben működő Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumba három és félszeres a túljelentkezés, és már tervezzük a következő intézményt Hódmezővásárhelyen. A honvédség olyan életpályát kínál a fiataloknak, amelybe érdemes belépni.
– Ön egyúttal a Fidesz-frakció bevándorlásellenes kabinetét vezeti ősz óta. Milyen tevékenységet végeztek eddig?
– Két fontos politikai témánk van, mindkettő a biztonsággal, a közös magyar jövőnkkel van összefüggésben. Az egyik a gyermekes családok támogatása a népesedési gondjaink orvoslására. Erre is alakult egy kabinet, azt Novák Katalin államtitkár asszony vezeti. A másik a bevándorlás mint a legfontosabb biztonsági kérdés. Brüsszelből folyamatosan erőltetik a migrációt a Soros György spekuláns milliárdos által kitartott politikusok. Mindenféle eljárást indítanak el, komoly nyomás alatt tartják az országot. Most például a Velencei Bizottság akarja hatályon kívül helyeztetni a Stop Soros- törvénycsomagot, ebben az ügyben hamarosan össze is hívom a kabinetet.
– Csak nem fogják visszavonni?
– Hogy vonnánk vissza? Mi azt ígértük tavasszal az embereknek, hogy ha kétharmados támogatást kapunk tőlük, akkor módosítani tudjuk az Alaptörvényt, és beterjesztjük a Stop Soros-törvénycsomagot. Ez meg is történt, mert a magyar választók ezt akarták, erre adtak nekünk felhatalmazást.
– Nálunk rendezték meg a birkózó világbajnokságot. Hogyan értékeli a rendezvényt?
– Nagyon sikeres volt, a világ minden tájáról dicséretet kaptunk. Mindenki azt emelte ki, hogy a lelátókon rengeteg fiatal volt. Az ország minden részéről hoztuk a birkózó gyerekeket és családtagjaikat, hogy együtt szurkoljunk, együtt örülhessünk a magyar sikereknek. Önmagáért beszél, hogy itt volt Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. Nenad Lalovic, a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnöke és a tavalyi párizsi világbajnokság szervezőbizottsági elnöke is azt mondta, hogy az idei budapesti volt a valaha legjobb világbajnokság. Bácsi Péter világbajnokunknak pedig innen is gratulálok.
– Azt már tudjuk, hogy Kötcsén ön szokott főzni. Otthon beáll a konyhába, ha a karácsonyi menüről van szó?
– Nemhogy beállok, édesanyámmal együtt én készítem. A menü mindig hagyományos: feleségem kedvence a halászlé belsőségekkel, a gyerekeknek gyöngytyúkleves Újházi-módra. Fiam komoly pusztítója a rántott szürkeharcsának krumplipürével. De lesz bécsi szelet borjúból krumplisalátával, kocsonya és töltött káposzta, amit füstölt hússal és babbal dúsítok az idén. Desszertnek a kislányom tiramisut kért, ezen kívül édesanyám mennyei süteményei kerülnek az ünnepi asztalra.
Szalai Laura
Magyar Hírlap