Belföld
Dömötör Csaba: A véleménynyilvánítás alapjog, a törvényszegés nem
2018-12-2108:53
A véleménynyilvánítás alapjog, a törvényszegés nem, tudomásul kellene venni, hazánk nem banánköztársaság. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a nemrég még uniós zászlót égető, kőkeményen antiszemita Jobbik együtt menetel majd Gyurcsány Ferencékkel - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta, migráció nem lehetőség, hanem súlyos kockázat.
A Parlamenttől az utcán át egészen a tévészékházig mutatott be elképesztő produkciót az ellenzék. Még emésztik a látottakat?
Egy harmadosztályú színjátékot hoztak össze, és bár jókat szórakozhatnánk az ajtóról lepattanó Kunhalmi Ágnesen, a bogár módjára a hátán fetrengő Hadházy Ákoson vagy éppen a mestertervet trágáran elkottyintó Bangónén, azért van itt pár körülmény, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Egyrészt meg akarták akadályozni a parlamenti döntéshozatalt, ami példátlan a modern magyar demokrácia történetében, azután rendőrökre támadtak, és ebben ellenzéki vezetők is részt vettek, majd megpróbáltak súlyosan beavatkozni egy szerkesztőség munkájába. Ezekkel az akciókkal több határt is átléptek. A véleménynyilvánítás alapjog, a törvényszegés azonban nem. Mindenkinek be kell tartania a magyar jogszabályokat! Értjük, hogy valamiféle feltűnési versenyben vannak, viszont tudomásul kellene venniük, hogy Magyarország nem banánköztársaság, még ha vannak is arra utaló jelek, hogy az ellenzék banánellenzék.
Milyen jogi következményei lehetnek a történteknek?
Ennek eldöntése a jogászok és a hatóságok dolga. Nekünk meg az a dolgunk, hogy folytassuk a munkát, arra összpontosítva, hogy hazánk továbbra is biztonságos és gyarapodó ország legyen. A nagy nyüzsgésben kevesebb szó esett róla, de hamarosan több olyan intézkedés lép életbe, amely érdemi előrelépést jelent.
Mire gondol?
Bővül a családi adókedvezmény, a kétgyermekesek 2019-ben már havi negyvenezer forintot kapnak, csökkennek a kisvállalkozások adói, folytatódik a rendvédelmi béremelés, és tovább nőhet a minimálbér is.
Az ellenzék hónapokig támadta a kormányt az otthonápolási díjak emelését követelve, majd az ominózus parlamenti ülésen nem szavaztak a vonatkozó javaslatról.
Amit az ellenzék ebben az ügyben művelt, az képmutatás a köbön. Nem tudom, ezek után hogyan néznek ezek azoknak a szülőknek a szemébe, akikkel együtt tartottak sajtótájékoztatót. Arra is volt példa, hogy egy súlyosan beteg gyermeket szerepeltettek egy sajtótájékoztatón. Most pedig nem szavazták meg az őket segítő javaslatokat. Ennyit a baloldal nagy szívéről. Egyébként nem szavazták meg a devizahiteleseket segítő javaslatot és az olimpiai érmesek juttatásainak emelését sem. A balhéra volt energiájuk, a pozitív intézkedések megszavazására már nem.
Úgy néz ki, hogy a minapi akciók nyomán a Jobbiktól a DK-ig mindenki összefogott. Megvalósulhat így a teljes kormányellenes egység?
Olyan, mintha egy radikális baloldal feliratú lapulevél alatt tömörülne valamennyi ellenzéki párt. Azt, mondjuk, álmomban sem gondoltam volna, hogy a nemrég még uniós zászlót égető, kőkeményen antiszemita Jobbik együtt menetel majd Gyurcsány Ferencékkel, a zászlóik pedig az antifásokéval együtt lengedeznek a szélben. Eléggé abszurd jelenség, de ezzel majd nekik kell elszámolniuk azok felé, akik azt gondolták, hogy egy nemzeti pártot támogatnak. Gondolatot, érdemi alternatívát továbbra sem látunk e pártoktól, csupán hatalmi törekvéseket meg pozícióharcot. Talán annyi változott, hogy immár nyílt törvényszegésre is hajlandók. A felmérések szerint azonban a társadalom döntő többsége egyáltalán nem vevő erre, kétharmaduk elutasítja az erőszakos cselekményeket. Érdemes külön kitérni a Momentumra, amelynek fiatal tagjai gyakran hivatkoznak arra, hogy külföldi egyetemeken tanultak. Feltehetjük a kérdést: azért tanultak külföldön, hogy idehaza rendőrökre támadjanak? Mit üzen ez a saját táboruknak? Ez minden, csak nem európai stílus.
Azért, mondjuk, Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos produkciója a külföldi sajtóban inkább úgy jelenik meg, mintha őket meghurcolná a hatalom. Ez ellen lehet tenni valamit?
Kovács Zoltán államtitkár úr sokat dolgozik azon, hogy a kormány álláspontját a nemzetközi nyilvánosság felé közvetítse. Az egyes külföldi médiumokkal kapcsolatban persze nincsenek illúzióink. A munka törvénykönyvének módosítása kapcsán is rendkívül egyoldalú híradások jelentek meg, és látszik, hogy szinte vadásznak azokra a képsorokra, amelyeket kontextusukból kiragadva, teljesen félrevezető módon tudnak felhasználni Magyarország lejáratására. Ez szerintem csak súlyosabb lesz a májusi EP-választásig. Nem véletlenül, hiszen nemzetközi kihatása is lehet annak, hogy a Fidesz–KDNP hogyan szerepel.
Nemcsak Budapesten, hanem elég sok európai nagyvárosban is vannak mostanában tüntetések. Lehet összefüggés?
Gyakorlatilag az EP-kampány első felvonásánál tartunk. Jól megfigyelhető, hogy a nemzetállami kereteket támadó baloldali erők radikalizálódnak. Egyre durvábban mennek neki azoknak, akik a nemzeti szuverenitást, a hagyományos közösségeket és a keresztény értékeket tartják irányadónak. Az már jól látszik, hogy a tavaszi választás fő témája a biztonság és a migráció lesz. Az Eurobarometer vonatkozó felmérése alapján az európaiak ötven százaléka szerint ez a legfontosabb kérdés, megelőzve a gazdasági ügyeket. A mi álláspontunk ismert ebben a kérdésben, és nincs szándékunkban kompromisszumot kötni. A migráció nem lehetőség, hanem súlyos kockázat.
Franciaországban és Belgiumban is rendkívül erőszakosan léptek fel a rendőrök a tüntetőkkel szemben – Sargentini asszony mégis csöndben maradt, ahogy akkor is, amikor az EBESZ súlyos kifogásokat emelt a svédországi választások anonimitásával kapcsolatban. Újabb bizonyítékok ezek a kettős mércére. Nem szeretnénk tovább elnézni, hogy az új tagországokat másodrendűként kezelik.
Az ellenzék szerint nevetséges, hogy a kormány Soros-hálózatot emleget a hazai megmozdulások kapcsán. Mire alapozzák ezt a véleményt?
Érdemes megnézni, milyen pénzből dolgoznak azok a szervezetek, amelyek a tüntetéseket elindították. Külföldi finanszírozás nélkül nem élnének meg.
Ma ér véget a nemzeti konzultáció. Lesz hosszabbítás?
A kormány most nem hosszabbítja meg a határidőt. Komoly eredménynek tartjuk, hogy már jócskán egymillió fölött van a válaszadók száma, ami azt jelzi, hogy a magyarok stratégiai jelentőségűnek tartják a családok ügyét. A mostani konzultációval közösen dönthetünk a leendő intézkedésekről, és kiállhatunk a kormány eddigi családpolitikája mellett is. Ezt azért hangsúlyozom külön, mert az ellenzék ezt a konzultációt is támadta, áttételesen pedig az egész családtámogatási rendszert.
Gazdasági és foglalkoztatási rekordokat hozott a 2018-as év. Fenntartható ez a lendület?
Az elemzők és az ellenzéki politikusok egy körétől már évek óta halljuk: úgysem fog sikerülni. A tények mást mutatnak. Igenis lehetett több mint hétszázezer munkahelyet létrehozni, úgy, hogy közben folyamatosan csökkennek az adók, lehetett növelni a bérszínvonalat is, duplájára emelni a minimálbért. Meg tudtunk szabadulni az IMF-től, miközben fegyelmezett költségvetési politikát folytattunk, és még sorolhatnám. Hiszünk az eredményes folytatásban, így a családok megerősítésében, a további adócsökkentésekben és ezzel összefüggésben a további béremelési programokban.
A gazdasági bővülés egyik akadálya lehet azonban a munkaerőhiány, a túlóra-szabályozás módosítását is részben ez indokolta. Az ellenzék rabszolgatörvényről beszél. Hogyan nyugtatná meg az érintetteket?
A munka törvénykönyvének módosítása csak ürügy volt a balhéhoz. Az ellenzéknek már az alapállításai is hazugságok. Például szó sem volt hatnapos munkahétről és kötelező túlóráztatásról. A cél az, hogy aki önkéntes alapon szeretne többet dolgozni és így többet keresni, az megtehesse, ne legyenek bürokratikus akadályok. Más országokban is létezik hasonló szabályozás.
Sokat beszéltünk a különböző tiltakozásokról, amelyek nyomán ismét felmerült egy újabb Békemenet lehetősége. Egyetért a szándékkal?
A Békemenet szervezőié a döntés joga, de én is érzékelem, hogy a jobboldali közösség, látva az agresszív baloldali akciókat, szeretne kiállni magáért. Ez teljesen jogos igény. Szerintem ezekben a napokban a normalitás, a csendes munka és nem utolsósorban a békés karácsony lesz a mi Békemenetünk. Hogy mit hoz a tavasz, az már egy másik kérdés. Nagy küzdelmekre készülünk.
Magyar Hírlap
Egy harmadosztályú színjátékot hoztak össze, és bár jókat szórakozhatnánk az ajtóról lepattanó Kunhalmi Ágnesen, a bogár módjára a hátán fetrengő Hadházy Ákoson vagy éppen a mestertervet trágáran elkottyintó Bangónén, azért van itt pár körülmény, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Egyrészt meg akarták akadályozni a parlamenti döntéshozatalt, ami példátlan a modern magyar demokrácia történetében, azután rendőrökre támadtak, és ebben ellenzéki vezetők is részt vettek, majd megpróbáltak súlyosan beavatkozni egy szerkesztőség munkájába. Ezekkel az akciókkal több határt is átléptek. A véleménynyilvánítás alapjog, a törvényszegés azonban nem. Mindenkinek be kell tartania a magyar jogszabályokat! Értjük, hogy valamiféle feltűnési versenyben vannak, viszont tudomásul kellene venniük, hogy Magyarország nem banánköztársaság, még ha vannak is arra utaló jelek, hogy az ellenzék banánellenzék.
Milyen jogi következményei lehetnek a történteknek?
Ennek eldöntése a jogászok és a hatóságok dolga. Nekünk meg az a dolgunk, hogy folytassuk a munkát, arra összpontosítva, hogy hazánk továbbra is biztonságos és gyarapodó ország legyen. A nagy nyüzsgésben kevesebb szó esett róla, de hamarosan több olyan intézkedés lép életbe, amely érdemi előrelépést jelent.
Mire gondol?
Bővül a családi adókedvezmény, a kétgyermekesek 2019-ben már havi negyvenezer forintot kapnak, csökkennek a kisvállalkozások adói, folytatódik a rendvédelmi béremelés, és tovább nőhet a minimálbér is.
Az ellenzék hónapokig támadta a kormányt az otthonápolási díjak emelését követelve, majd az ominózus parlamenti ülésen nem szavaztak a vonatkozó javaslatról.
Amit az ellenzék ebben az ügyben művelt, az képmutatás a köbön. Nem tudom, ezek után hogyan néznek ezek azoknak a szülőknek a szemébe, akikkel együtt tartottak sajtótájékoztatót. Arra is volt példa, hogy egy súlyosan beteg gyermeket szerepeltettek egy sajtótájékoztatón. Most pedig nem szavazták meg az őket segítő javaslatokat. Ennyit a baloldal nagy szívéről. Egyébként nem szavazták meg a devizahiteleseket segítő javaslatot és az olimpiai érmesek juttatásainak emelését sem. A balhéra volt energiájuk, a pozitív intézkedések megszavazására már nem.
Úgy néz ki, hogy a minapi akciók nyomán a Jobbiktól a DK-ig mindenki összefogott. Megvalósulhat így a teljes kormányellenes egység?
Olyan, mintha egy radikális baloldal feliratú lapulevél alatt tömörülne valamennyi ellenzéki párt. Azt, mondjuk, álmomban sem gondoltam volna, hogy a nemrég még uniós zászlót égető, kőkeményen antiszemita Jobbik együtt menetel majd Gyurcsány Ferencékkel, a zászlóik pedig az antifásokéval együtt lengedeznek a szélben. Eléggé abszurd jelenség, de ezzel majd nekik kell elszámolniuk azok felé, akik azt gondolták, hogy egy nemzeti pártot támogatnak. Gondolatot, érdemi alternatívát továbbra sem látunk e pártoktól, csupán hatalmi törekvéseket meg pozícióharcot. Talán annyi változott, hogy immár nyílt törvényszegésre is hajlandók. A felmérések szerint azonban a társadalom döntő többsége egyáltalán nem vevő erre, kétharmaduk elutasítja az erőszakos cselekményeket. Érdemes külön kitérni a Momentumra, amelynek fiatal tagjai gyakran hivatkoznak arra, hogy külföldi egyetemeken tanultak. Feltehetjük a kérdést: azért tanultak külföldön, hogy idehaza rendőrökre támadjanak? Mit üzen ez a saját táboruknak? Ez minden, csak nem európai stílus.
Azért, mondjuk, Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos produkciója a külföldi sajtóban inkább úgy jelenik meg, mintha őket meghurcolná a hatalom. Ez ellen lehet tenni valamit?
Kovács Zoltán államtitkár úr sokat dolgozik azon, hogy a kormány álláspontját a nemzetközi nyilvánosság felé közvetítse. Az egyes külföldi médiumokkal kapcsolatban persze nincsenek illúzióink. A munka törvénykönyvének módosítása kapcsán is rendkívül egyoldalú híradások jelentek meg, és látszik, hogy szinte vadásznak azokra a képsorokra, amelyeket kontextusukból kiragadva, teljesen félrevezető módon tudnak felhasználni Magyarország lejáratására. Ez szerintem csak súlyosabb lesz a májusi EP-választásig. Nem véletlenül, hiszen nemzetközi kihatása is lehet annak, hogy a Fidesz–KDNP hogyan szerepel.
Nemcsak Budapesten, hanem elég sok európai nagyvárosban is vannak mostanában tüntetések. Lehet összefüggés?
Gyakorlatilag az EP-kampány első felvonásánál tartunk. Jól megfigyelhető, hogy a nemzetállami kereteket támadó baloldali erők radikalizálódnak. Egyre durvábban mennek neki azoknak, akik a nemzeti szuverenitást, a hagyományos közösségeket és a keresztény értékeket tartják irányadónak. Az már jól látszik, hogy a tavaszi választás fő témája a biztonság és a migráció lesz. Az Eurobarometer vonatkozó felmérése alapján az európaiak ötven százaléka szerint ez a legfontosabb kérdés, megelőzve a gazdasági ügyeket. A mi álláspontunk ismert ebben a kérdésben, és nincs szándékunkban kompromisszumot kötni. A migráció nem lehetőség, hanem súlyos kockázat.
Franciaországban és Belgiumban is rendkívül erőszakosan léptek fel a rendőrök a tüntetőkkel szemben – Sargentini asszony mégis csöndben maradt, ahogy akkor is, amikor az EBESZ súlyos kifogásokat emelt a svédországi választások anonimitásával kapcsolatban. Újabb bizonyítékok ezek a kettős mércére. Nem szeretnénk tovább elnézni, hogy az új tagországokat másodrendűként kezelik.
Az ellenzék szerint nevetséges, hogy a kormány Soros-hálózatot emleget a hazai megmozdulások kapcsán. Mire alapozzák ezt a véleményt?
Érdemes megnézni, milyen pénzből dolgoznak azok a szervezetek, amelyek a tüntetéseket elindították. Külföldi finanszírozás nélkül nem élnének meg.
Ma ér véget a nemzeti konzultáció. Lesz hosszabbítás?
A kormány most nem hosszabbítja meg a határidőt. Komoly eredménynek tartjuk, hogy már jócskán egymillió fölött van a válaszadók száma, ami azt jelzi, hogy a magyarok stratégiai jelentőségűnek tartják a családok ügyét. A mostani konzultációval közösen dönthetünk a leendő intézkedésekről, és kiállhatunk a kormány eddigi családpolitikája mellett is. Ezt azért hangsúlyozom külön, mert az ellenzék ezt a konzultációt is támadta, áttételesen pedig az egész családtámogatási rendszert.
Gazdasági és foglalkoztatási rekordokat hozott a 2018-as év. Fenntartható ez a lendület?
Az elemzők és az ellenzéki politikusok egy körétől már évek óta halljuk: úgysem fog sikerülni. A tények mást mutatnak. Igenis lehetett több mint hétszázezer munkahelyet létrehozni, úgy, hogy közben folyamatosan csökkennek az adók, lehetett növelni a bérszínvonalat is, duplájára emelni a minimálbért. Meg tudtunk szabadulni az IMF-től, miközben fegyelmezett költségvetési politikát folytattunk, és még sorolhatnám. Hiszünk az eredményes folytatásban, így a családok megerősítésében, a további adócsökkentésekben és ezzel összefüggésben a további béremelési programokban.
A gazdasági bővülés egyik akadálya lehet azonban a munkaerőhiány, a túlóra-szabályozás módosítását is részben ez indokolta. Az ellenzék rabszolgatörvényről beszél. Hogyan nyugtatná meg az érintetteket?
A munka törvénykönyvének módosítása csak ürügy volt a balhéhoz. Az ellenzéknek már az alapállításai is hazugságok. Például szó sem volt hatnapos munkahétről és kötelező túlóráztatásról. A cél az, hogy aki önkéntes alapon szeretne többet dolgozni és így többet keresni, az megtehesse, ne legyenek bürokratikus akadályok. Más országokban is létezik hasonló szabályozás.
Sokat beszéltünk a különböző tiltakozásokról, amelyek nyomán ismét felmerült egy újabb Békemenet lehetősége. Egyetért a szándékkal?
A Békemenet szervezőié a döntés joga, de én is érzékelem, hogy a jobboldali közösség, látva az agresszív baloldali akciókat, szeretne kiállni magáért. Ez teljesen jogos igény. Szerintem ezekben a napokban a normalitás, a csendes munka és nem utolsósorban a békés karácsony lesz a mi Békemenetünk. Hogy mit hoz a tavasz, az már egy másik kérdés. Nagy küzdelmekre készülünk.
Magyar Hírlap