Belföld
Új eszköz az ellenzéki körökben a zavargás
2018-12-1807:01
A Magyar Idők elemzőket kérdezett az ellenzéki megmozdulásokról, illetve az MTVA épületénél tegnap történtekről. Szánthó Miklós ez utóbbival kapcsolatban bűncselekményekről beszélt. Mráz Ágoston Sámuel az előbbi kapcsán úgy fogalmazott: a Soros-hálózat szerepe ebben biztosan nem alaptalan gyanú.
Senkit sem jogosít fel bűncselekmények elkövetésére az országgyűlési képviselői státus, sőt a képviselői mandátum elengedhetetlen feltétele a törvények betartására és betartatására vonatkozó eskü letétele
– mondta a Magyar Időknek a tegnap a köztévénél történtek kapcsán Szánthó Miklós.
Az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette: bár az országgyűlési képviselők megbízatásuk teljesítésével összefüggésben valóban beléphetnek közintézmények területére, a köztelevízió műsorának befolyásolása, akadályozása semmiképpen sem tartozik ebbe a kategóriába.
– Nem jogszerűen jártak el azok a képviselők, akik eleve azzal a szándékkal mentek be az MTVA épületébe, hogy „petíciójukat beolvastassák”, ezzel pedig az adást megzavarják. Ez felvetheti a hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúját, hiszen képviselői státusukra hivatkozva kértek bebocsátást az épületbe, holott közmegbízatásukkal össze nem egyeztethető cselekményre készültek – mutatott rá a jogász, hozzátéve: ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette: bár az országgyűlési képviselők megbízatásuk teljesítésével összefüggésben valóban beléphetnek közintézmények területére, a köztelevízió műsorának befolyásolása, akadályozása semmiképpen sem tartozik ebbe a kategóriába.
– Nem jogszerűen jártak el azok a képviselők, akik eleve azzal a szándékkal mentek be az MTVA épületébe, hogy „petíciójukat beolvastassák”, ezzel pedig az adást megzavarják. Ez felvetheti a hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúját, hiszen képviselői státusukra hivatkozva kértek bebocsátást az épületbe, holott közmegbízatásukkal össze nem egyeztethető cselekményre készültek – mutatott rá a jogász, hozzátéve: ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Szavai szerint mivel a közmédia műsorszolgáltatása jogi értelemben közérdekű üzem, felmerül ennek megzavarásának a gyanúja is, amely halmazatban állhat a hivatali visszaéléssel, és ez a bűncselekmény akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ha pedig valakik csoportosan zavarják meg a közérdekű üzem működését, akkor ők kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel is büntethetők. Ugyanilyen megítélés alá eshet azon képviselők cselekménye is, akik hamis tűzriadóval vagy az utcán lévő tömeg behívásával fenyegetve igyekezték megzavarni a szolgáltatást – fogalmazott Szánthó Miklós.
Az egyetlen racionális indoka a rendőrellenes erőszakról, a közintézmények működésének megzavarásáról és a parlamenti őrültekházáról emlékezetes megmozdulásnak az lehet, hogy ezzel az ellenzéki pártok ideológiai távolságok ellenére is régóta remélt közös platformját próbálják megteremteni
– elemezte a történtek hátterét
Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont-csoport vezetője szerint a zavargás új eszköz az ellenzék fegyvertárában, legutóbb talán az 1990-es taxisblokád esetén vezette hasonló szándék az akkori liberális ellenzéket.
Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont-csoport vezetője szerint a zavargás új eszköz az ellenzék fegyvertárában, legutóbb talán az 1990-es taxisblokád esetén vezette hasonló szándék az akkori liberális ellenzéket.
Noha a sok ügyetlenség miatt első látásra tűnhetne spontánnak is a szerda óta tartó megmozdulás, valójában koncentrált kormányellenes és országlejárató támadásról van szó. A marrákesi migránspaktum részleges kudarca, a brüsszeli elit pozícióvesztési félelme és a hazai ellenzék befolyásszerzésének 2018-as, harmadik súlyos veresége vezetett el az új eszközök bevetéséig.
Ezek közé tartozik, hogy az ellenzéki sajtó nemcsak propaganda, de egyenesen felbujtó és irányító szerepet tölt be, néhány ellenzéki politikus visszaél a képviselői jogosítványaival, valamint az, hogy közintézmények működését megpróbálják ellehetetleníteni. A rendzavarás irányítói és végrehajtói elkülönülnek, előbbiek a magyar állam szuverenitása ellen küzdő erők között keresendő, de nem meglepő módon kerülik a nyilvánosságot.
A Soros-hálózat szerepe ebben biztosan nem alaptalan gyanú. Utóbbiban az ellenzéki politikusoknak jut kiemelt szerep, akik jól láthatóan elszántan és professzionálisan keresik a balhé lehetőségét, és a rendfenntartók és az intézményvezetők provokálásának alkalmát.
Itt a kollektív stratégiák mellett egyéni érdekek is érvényesülnek, egymással is zajlik a durvaságban a licitálási verseny. Ide vezethető vissza Gyurcsány Ferenc felbukkanása és hatalomátvételi nyilatkozata, Szél Bernadett és Hadházy Ákos erőszakkiváltási próbálkozásai, valamint a Momentum füstbombadobálással való büszkélkedése.
A kormányoldal pártján áll továbbra is a társadalom több mint fele, az erőszakot pedig még az ellenzéki szavazók között is elítélik. Fontos, hogy a kormányzat a rend helyreállítását, a békés erődemonstrációt a következő időszakban is el tudja különíteni a provokációknak való felüléstől.
Magyar Idők