Belföld
Gulyás Gergely: A migrációs vízum a demokrácia alapvető szabályainak mond ellent
2018-11-2811:14
Elfogadhatatlan és antidemokratikus, hogy az Európai Parlament ismét szavazni fog az egyszer már elutasított migránsvízumról – jelentette ki Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint úgy tűnik, hogy az Európai Parlament addig próbálkozik, amíg el nem fogadtatja a javaslatot. A tárcavezető leszögezte: a kormány álláspontja változatlan az ENSZ migrációs paktumról is, amelyet hazánkhoz hasonlóan egyre több nemzet utasít el. Szólt arról is, hogy rekordszinten van a hazai foglalkoztatottság. Ahogy fogalmazott, a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most.
December elsejétől változás lesz a Kormányinfók életében, mivel Kovács Zoltán kormányszóvivő más tisztet tölt be, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára lesz - jelentette be Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, "Kovács Zoltán részben velünk marad, részben pedig legalább az európai parlamenti választásokig mással is foglalkozik majd". Az európai uniós kormányüléseket követően továbbra is Kovács Zoltán áll majd Gulyás Gergely mellett a Kormányinfókon, míg a belpolitikai kérdésekkel foglalkozó kormányülések utáni tájékoztatókat Hollik István kormányszóvivővel fogják tartani - közölte a tárcavezető.
A kancellária miniszter jelezte, a következő hónapokat elsősorban az európai témák és a jövő évi EP-választás fogja meghatározni.
Közölte: áttekintette a kormány az aktuális helyzetet a migráció kapcsán. Ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak tartják, hogy az Európai Parlament (EP) ismételten szavazni fog a migrációs vízumról.
Antidemokratikusnak nevezte, hogy miután az EP egyszer már elutasította a javaslatot, most érdemi változtatás nélkül, látszatmódosításokkal ismételten az Európai Parlament elé viszik.
Úgy tűnik, mintha addig próbálkozna az Európai Parlament a migrációs vízum elfogadtatásával, amíg az EP-képviselők a migráció támogatói szerinti helyes választ nem találják el.
A kancellária miniszter jelezte, a következő hónapokat elsősorban az európai témák és a jövő évi EP-választás fogja meghatározni.
Közölte: áttekintette a kormány az aktuális helyzetet a migráció kapcsán. Ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak tartják, hogy az Európai Parlament (EP) ismételten szavazni fog a migrációs vízumról.
Antidemokratikusnak nevezte, hogy miután az EP egyszer már elutasította a javaslatot, most érdemi változtatás nélkül, látszatmódosításokkal ismételten az Európai Parlament elé viszik.
Úgy tűnik, mintha addig próbálkozna az Európai Parlament a migrációs vízum elfogadtatásával, amíg az EP-képviselők a migráció támogatói szerinti helyes választ nem találják el.
A magyar kormány szerint ez a demokrácia alapvető szabályainak mond ellent - szögezte le a tárcavezető.
A migrációs vízum veszélyes Európára és Magyarországra nézve, veszélyes a kontinens és Magyarország biztonságára, mert miközben hazánk és mellette számtalan a schengeni külső zónában lévő ország - így Olaszország is - hihetetlen erőfeszítéseket tesz, hogy a külső határokat megvédje, addig tömegek érkezhetnek Európába migrációs vízummal és ezt éppen az Európai Parlament igyekszik lehetővé tenni - fejtette ki.
Nem írja alá a magyar kormány az ENSZ migrációs paktumot, és nem vesz részt a Marokkóban rendezendő csúcstalálkozón, amelynek keretében el akarják fogadni a tervezetet - erősítette meg Gulyás Gergely a korábbi álláspontot.
Emlékeztetett rá: Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amely - az Egyesült Államok után - másodikként döntött úgy, hogy elhagyja a tárgyalási folyamatot. Magyarország üdvözli, hogy a visegrádi államok többsége - de az is lehet, hogy végül mindegyike - ennek megfelelő döntést hoz majd. Magyarországhoz hasonlóan Izrael és Ausztria is nemet mondott az ENSZ-migrációs paktumra – tette hozzá.
Azt látjuk, hogy Magyarországnak e tekintetben is követői vannak - jegyezte meg a miniszter.
Emlékeztetett rá: Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amely - az Egyesült Államok után - másodikként döntött úgy, hogy elhagyja a tárgyalási folyamatot. Magyarország üdvözli, hogy a visegrádi államok többsége - de az is lehet, hogy végül mindegyike - ennek megfelelő döntést hoz majd. Magyarországhoz hasonlóan Izrael és Ausztria is nemet mondott az ENSZ-migrációs paktumra – tette hozzá.
Azt látjuk, hogy Magyarországnak e tekintetben is követői vannak - jegyezte meg a miniszter.
Reméljük, hogy az a migráció fogalom és az a migrációt támogató politika, amely része az ENSZ-megállapodásnak, semmilyen formában nem válik a nemzetközi jog részévé
- fogalmazott.
Szavai szerint bizakodásra ad okot, hogy Közép-Európa, Ausztria, az Egyesült Államok és Izrael sem támogatja a ENSZ migrációs paktumot és egyúttal remény arra is, hogy azok a pozíciók, amelyeket Magyarország a bevándorlás megállítása érdekében elfoglalt, azok a jövőben is tarthatóak lesznek.
Fontos döntések születtek a Magyar falu programmal kapcsolatban. Ugyanakkor ennek részleteit vasárnap hozzák nyilvánosságra Gyopáros Alpár kormánybiztossal közösen – mondta.
A kormányülésen Varga Mihály pénzügyminiszter adott tájékoztatást a gazdasági helyzetről. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: sikerült elérni a korábban elképzelhetetlennek hitt rekord foglalkoztatottságot.
A kormányülésen Varga Mihály pénzügyminiszter adott tájékoztatást a gazdasági helyzetről. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: sikerült elérni a korábban elképzelhetetlennek hitt rekord foglalkoztatottságot.
A rendszerváltozás óta először, több mint 4,5 millió ember dolgozik Magyarországon. 57 ezerrel többen, mint egy évvel korábban – tette hozzá.
Kizárólag azok szerepelnek a statisztikában, akik az adott évben Magyarországon éltek és fizettek adót. Hozzátette: valótlanok azok az állítások, amelyek szerint ezekben a statisztikában a külföldön munkát vállalók is szerepelnek.
A munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőttihez képest 0,3 százalékkal 3,7 százalékra csökkent. A közfoglalkoztatottak száma is csökkent és 360 ezres munkaerő-tartaléka van az még az országnak. A 2010-ben mért 56 százalékos foglalkoztatási ráta 2018-ban 70 százalékra emelkedett - fejtette ki.
A többlettúlóra-szabályozás tervezett változtatásával kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány csak olyan módosító javaslatot támogat, amely garantálja azt, hogy a jelenlegi keretek között többletmunkára csak a munkavállaló beleegyezésével kerülhet sor. A jelenlegi szabályok most is védik a munkavállalót, ha nemet mond a többlettúlórára - jelentette ki. Mint mondta, a túlórapénzek egy éven túli elszámolását sem tartja helyesnek a kormány.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy január elsejétől 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Közölte, a kormány folyamatosan követi az inflációs adatokat, és ha kell korrigálni fog.
A kórházak adósságáról szólva közölte: a kormány kész kifizetni a felhalmozott adósságok egészét vagy egy részét akkor, ha a kórházak megfelelnek a "gondos gazdálkodás" feltételeinek. "Minden esetben azt szeretnénk vizsgálni, és azt szeretnénk, ha személyi következményei lennének annak, ha valahol a gazdálkodási követelményeknek nem felelnek meg, hiszen közpénzről beszélünk - fogalmazott.
A Honvédkórház koraszülött-ellátásáról a miniszter kérdésre azt mondta, az egészségügyi államtitkárság feladata, hogy megszervezze az ellátást. "A kormány azt az elvárást fogalmazza meg az egészségügyi államtitkárság felé, hogy mindenhol magas színvonalon kell az egészségügy ellátást biztosítani. Azt, hogy ezt hol, milyen formában oldja meg, az az államtitkárságra tartozó kérdés" - fogalmazott.
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatban a miniszter azt mondta, a kormány legutóbbi döntése értelmében nagypéntek lett munkaszüneti nap, és a gazdaság számára minden egyes szünnap kiesést jelent, ezért "megértést kérnek a további követelésekkel szemben".
A munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőttihez képest 0,3 százalékkal 3,7 százalékra csökkent. A közfoglalkoztatottak száma is csökkent és 360 ezres munkaerő-tartaléka van az még az országnak. A 2010-ben mért 56 százalékos foglalkoztatási ráta 2018-ban 70 százalékra emelkedett - fejtette ki.
A többlettúlóra-szabályozás tervezett változtatásával kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány csak olyan módosító javaslatot támogat, amely garantálja azt, hogy a jelenlegi keretek között többletmunkára csak a munkavállaló beleegyezésével kerülhet sor. A jelenlegi szabályok most is védik a munkavállalót, ha nemet mond a többlettúlórára - jelentette ki. Mint mondta, a túlórapénzek egy éven túli elszámolását sem tartja helyesnek a kormány.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy január elsejétől 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Közölte, a kormány folyamatosan követi az inflációs adatokat, és ha kell korrigálni fog.
A kórházak adósságáról szólva közölte: a kormány kész kifizetni a felhalmozott adósságok egészét vagy egy részét akkor, ha a kórházak megfelelnek a "gondos gazdálkodás" feltételeinek. "Minden esetben azt szeretnénk vizsgálni, és azt szeretnénk, ha személyi következményei lennének annak, ha valahol a gazdálkodási követelményeknek nem felelnek meg, hiszen közpénzről beszélünk - fogalmazott.
A Honvédkórház koraszülött-ellátásáról a miniszter kérdésre azt mondta, az egészségügyi államtitkárság feladata, hogy megszervezze az ellátást. "A kormány azt az elvárást fogalmazza meg az egészségügyi államtitkárság felé, hogy mindenhol magas színvonalon kell az egészségügy ellátást biztosítani. Azt, hogy ezt hol, milyen formában oldja meg, az az államtitkárságra tartozó kérdés" - fogalmazott.
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával kapcsolatban a miniszter azt mondta, a kormány legutóbbi döntése értelmében nagypéntek lett munkaszüneti nap, és a gazdaság számára minden egyes szünnap kiesést jelent, ezért "megértést kérnek a további követelésekkel szemben".
ECHO TV - A nemzet hangja