A későbbi karhatalmi alakulatokat adó csoportok már 1956 októberében is jelen voltak, de a szovjet egységekkel csak a forradalom után kezdtek járőrözni. A magyarokból álló erőszakszervezet életre hívására azért volt szükség, mert bár ,,a szovjet csapatok katonailag erősítették, politikailag viszont gyengítették az országot” – emlékezett vissza Kádár János indoklására Ötvös István.

A ,,pufajkások” voltak azok, akik az új rendszer híveivé szegődtek, mi több, ők alkották a Kádár-kormány bázisát - jelentette ki Tóth Eszter Zsófia a műsorban. Az egykori Munkásőrség tagjai nem csak a forradalom megtorlásában játszottak fontos szerepet, de folyamatos fenyegetéseikkel rávették a civil társadalom tagjait a TSZ-ekbe való belépésre. A szervezet kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy nem hivatásos állományból és nem is önkéntes alapon szerveződött – mondta el a VERITAS kutatója.

Ferkó Dániel felvetésére Ötvös István arról is beszélt, hogy Munkásőrség a Belügyminisztériumnak és a Honvédségnek is alá volt rendelve. 

A munkásőrré válásnak alapvető feltétele volt a megbízhatóság és a lojalitás, éppen ezért gyakori volt, hogy a szolgálatot teljesítők párttagsággal is rendelkeztek. A rendszer a szervezet tagjait megjutalmazta, elnézett a tagoknak kisebb kihágásokat, akik sokszor így a hatalmukkal is visszaélhettek és vissza is éltek - fűzte hozzá Tóth Eszter Zsófia.

Teljes adás:

ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem