Belföld
Magyar kezdeményezés a zsidóság védelmében
2018-11-1208:05
Kormányzati támogatással végezhet az antiszemitizmust kutató és elemző munkát európai szinten a Tett és Védelem Alapítvány. Köves Slomó rabbi a Magyar Hírlapnak megerősítette, számos európai országban már kifejezetten fizikai fenyegetettségben élnek a zsidó közösségek tagjai. Az egyházi elöljáró korábban az ECHO TV Napi aktuális című műsorába arról beszélt, paradigmaváltás zajlik a kontinensen az antiszemitizmust illetően, míg korábban a balliberálisok voltak az európai zsidó közösségek természetes szövetségesei, mára átvette ezt a szerepet a jobboldal.
Európai zsidó szervezetekkel együttműködve nyit irodát Brüsszelben a Tett és Védelem Alapítvány (TEV), hogy olyan, az antiszemitizmust monitorozó, kutató és elemző, valamint jogvédelemmel és edukációval foglalkozó európai központ jöjjön létre, amely képes egységes módszertan alapján, hitelesen fellépni az antiszemita indíttatású cselekmények ellen – jelentette be a napokban a szervezet. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija egy brüsszeli tanácskozáson felidézte a TEV 2012-es magyarországi megalapítását, mely szervezet többek közt Európában egyedülállóan, havi rendszerességű antiszemitizmus-monitoring jelentéseket ad közre.
A TEV közlése szerint az elmúlt években számos, főként nyugat-európai országban kimutatható volt az antiszemita érzületek elfogadottságának, illetve az atrocitások számának növekedése. Egyes országokban a zsidó közösség tagjai sok esetben eszköztelenek a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben. Ezek a riasztó fejlemények arra sarkallták a TEV-et, hogy a teljes európai térségre kiterjessze tevékenységét.
A vezető rabbi alapvetően három veszélyforrást jelölt meg: a tradicionális szélsőjobboldali zsidógyűlöletet, az integrálatlan migrációs tömegek körében elterjedt, a szélsőséges muszlim irányzatokhoz köthető gyűlöletkeltést és agressziót, valamint az Izrael-ellenességbe bújtatott szélsőbaloldali antiszemitizmust.
Az új szervezet a zsidó közösség saját erőforrásaiból és a magyar kormány támogató partnerségével jön létre, csaknem egyéves egyeztetés nyomán – részletezte a lapnak nyilatkozva Köves Slomó, aki szerint akár heteken belül megszülethet erről a vonatkozó kormányhatározat.
A TEV közlése szerint az elmúlt években számos, főként nyugat-európai országban kimutatható volt az antiszemita érzületek elfogadottságának, illetve az atrocitások számának növekedése. Egyes országokban a zsidó közösség tagjai sok esetben eszköztelenek a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben. Ezek a riasztó fejlemények arra sarkallták a TEV-et, hogy a teljes európai térségre kiterjessze tevékenységét.
A vezető rabbi alapvetően három veszélyforrást jelölt meg: a tradicionális szélsőjobboldali zsidógyűlöletet, az integrálatlan migrációs tömegek körében elterjedt, a szélsőséges muszlim irányzatokhoz köthető gyűlöletkeltést és agressziót, valamint az Izrael-ellenességbe bújtatott szélsőbaloldali antiszemitizmust.
Az új szervezet a zsidó közösség saját erőforrásaiból és a magyar kormány támogató partnerségével jön létre, csaknem egyéves egyeztetés nyomán – részletezte a lapnak nyilatkozva Köves Slomó, aki szerint akár heteken belül megszülethet erről a vonatkozó kormányhatározat.
Nem ismeretlen ma Európában az a megközelítés, amelyben az antiszemitizmus elleni küzdelem nem kifejezetten a zsidó közösségek jólétére és biztonságára fókuszál, hanem egyfajta demonstrációs eszköze az emberjogi univerzalizmus világnézetének, illetve harcának. Ez utóbbi állásponthoz köthető az Európai Unió föderatív átalakítását célzó, a nemzetállamokon átívelő adminisztratív hálózatot alkotó szervezetek tevékenysége is. Amikor Nyugaton egyes politikusok azt mondják, Magyarországon antiszemitizmus van, sok esetben aggodalmuk nem a zsidó közösség tagjainak helyzetére összpontosít, hanem egy – amúgy fontos, de gyakran mégiscsak elvont – alapjogi fundamentalizmus terjesztésére
– fejtegette. A TEV ezzel szemben elsősorban biztonsági kérdésnek tartja az antiszemitizmus elleni fellépést.
Ennek kapcsán Köves Slomó felidézte, volt némi meglepő ellentmondás abban, hogy egy olyan ország, Hollandia politikusa, Judith Sargentini jegyezte a Magyarországot az antiszemitizmus miatt is elítélő jelentést, ahol – arányaiban is – nagyságrendekkel több erőszakos bűncselekményt követnek el zsidók ellen, mint nálunk. Vannak országok, így például Olaszország, Svédország vagy Ausztria, ahol még éves szinten sem készül antiszemitizmus-monitoring jelentés sem, Magyarországon azonban igen. Kiderült: hazánkban már évek óta nem a fizikai atrocitások, hanem a verbális cselekmények a jellemzők. Mindezzel szemben pedig a 2012 utáni törvényi változások révén immár jogi eszközökkel is fel lehet lépni. Ehhez a kormány konstruktív hozzáállása mellett a zsidó közösség közreműködése is kellett, amely az igazságügyi tárcával egyeztető, konkrét javaslatokkal élő TEV működésének köszönhető.
A vezető rabbi kiemelte, az összeurópai monitoring tevékenység során a török és az arab nyelvű médiát, illetve a közösségi felületeket is áttekintik majd. A munka során jelentések születnek, melyeket a tagállami vezetők is megismerhetnek. Így végre teljes, hiteles képet kaphatunk az európai folyamatokról, s gyakorlati síkra lehet terelni az antiszemitizmus elleni fellépés ügyét. Ez óriási jelentőségű, hiszen számos európai országban kifejezetten fizikai fenyegetettségben élnek a zsidó közösségek tagjai. Az említett brüsszeli konferencián egyre szaporodó számú, a politikai mainstreambe is egyre inkább beszivárgó és egyre brutálisabb erőszakcselekményekről számoltak be a nyugat-európai országok résztvevői. Egy svéd ifjúsági szervezet képviselője például elmondta, hogy az egyetemi közegben is egyre inkább érezhető az Izrael-, illetve a zsidóellenesség – tudatta a lappal Köves Slomó.
Mindenesetre azzal, hogy a kormány támogat egy ilyen kezdeményezést, még inkább egyértelművé válik: értéknek tekinti az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és ebben Magyarország – mint Izrael Állam egyik legfontosabb európai barátja – más európai kormányokat is lépéskényszerbe hoz.
Ennek kapcsán Köves Slomó felidézte, volt némi meglepő ellentmondás abban, hogy egy olyan ország, Hollandia politikusa, Judith Sargentini jegyezte a Magyarországot az antiszemitizmus miatt is elítélő jelentést, ahol – arányaiban is – nagyságrendekkel több erőszakos bűncselekményt követnek el zsidók ellen, mint nálunk. Vannak országok, így például Olaszország, Svédország vagy Ausztria, ahol még éves szinten sem készül antiszemitizmus-monitoring jelentés sem, Magyarországon azonban igen. Kiderült: hazánkban már évek óta nem a fizikai atrocitások, hanem a verbális cselekmények a jellemzők. Mindezzel szemben pedig a 2012 utáni törvényi változások révén immár jogi eszközökkel is fel lehet lépni. Ehhez a kormány konstruktív hozzáállása mellett a zsidó közösség közreműködése is kellett, amely az igazságügyi tárcával egyeztető, konkrét javaslatokkal élő TEV működésének köszönhető.
A vezető rabbi kiemelte, az összeurópai monitoring tevékenység során a török és az arab nyelvű médiát, illetve a közösségi felületeket is áttekintik majd. A munka során jelentések születnek, melyeket a tagállami vezetők is megismerhetnek. Így végre teljes, hiteles képet kaphatunk az európai folyamatokról, s gyakorlati síkra lehet terelni az antiszemitizmus elleni fellépés ügyét. Ez óriási jelentőségű, hiszen számos európai országban kifejezetten fizikai fenyegetettségben élnek a zsidó közösségek tagjai. Az említett brüsszeli konferencián egyre szaporodó számú, a politikai mainstreambe is egyre inkább beszivárgó és egyre brutálisabb erőszakcselekményekről számoltak be a nyugat-európai országok résztvevői. Egy svéd ifjúsági szervezet képviselője például elmondta, hogy az egyetemi közegben is egyre inkább érezhető az Izrael-, illetve a zsidóellenesség – tudatta a lappal Köves Slomó.
Mindenesetre azzal, hogy a kormány támogat egy ilyen kezdeményezést, még inkább egyértelművé válik: értéknek tekinti az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és ebben Magyarország – mint Izrael Állam egyik legfontosabb európai barátja – más európai kormányokat is lépéskényszerbe hoz.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija az ECHO TV Napi aktuális című műsorának vendége volt a nyáron, amikor Orbán Viktor Izraelbe látogatott. Az egyházi elöljáró akkor arról beszélt: paradigmaváltás zajlik a kontinensen az antiszemitizmust illetően, míg korábban a balliberálisok voltak az európai zsidó közösségek természetes szövetségesei, mára átvette ezt a szerepet a jobboldal.
Magyar Hírlap/ECHO TV - A nemzet hangja - Napi aktuális