Belföld
Tegnapi történelem: Kádárék a sortüzekkel akarták megteremteni a csend országát
2018-11-0605:51
„Mától kezdve lövünk” – adta ki a parancsot Marosán György 1956. december 8-án, mikor a forradalmat eláruló kommunista elit rádöbbent, erőszak alkalmazása nélkül képtelenek megtartani a szovjet támogatással november 5-e után visszaszerzett hatalmat. És tényleg lőttek az elvtársak, kíméletlen sortüzek dördültek szerte az országban. Kik a felelősök, és miért nem történt elszámoltatás? Az ECHO TV Tegnapi történelem című műsora ezúttal a sortüzek történetének jár utána Tulipán Éva hadtörténésszel és M. Kiss Sándor történésszel. Műsorvezető: Ferkó Dániel.
1956 decemberében sokkal többen vesztették életüket sortüzek következtében vidéken, mint Budapesten – erre hívta fel a figyelmet Tulipán Éva. A szovjet csapatok 1956. november 4-én indítottak inváziót a magyar forradalom vérbe fojtása érdekében. A harcok csaknem egy hónapig tartottak.
Kádárék december elején megpróbálták konszolidálni a helyzetet ígéretekkel, békés eszközökkel, de ez nem járt sikerrel, hiszen megmaradtak a munkástanácsok, a forradalmi szervezetek, s a hatalom ezeket akarta felszámolni
– hívta fel rá a figyelmet M. Kiss Sándor történész. Hozzátette: az elvtársak megteremtették a megtorlás jogi alapjait és a jogon kívüli alapjait is. A szocialista jogon kívüli megtorlás egyik eszköze a sortűz volt.
Egy grémium döntött a megtorlásról, aminek egyik eszköze volt a sortűz. Ebben szerepet vállalt a politikai vezetésből Kádár János, Marosán György, Biszku Béla
– sorolta a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese.
M. Kiss Sándor leszögezte, a forradalom utáni tüntetések ellen léptek fel párthatározat alapján, Kádár János és Biszku Béla együtt döntöttek úgy, hogy felléptek a magyar társadalom ellen. A történész – szigorúan történészi és nem jogi szemszögből nézve – a sortüzek elrendelését, tömeggyilkosságnak, háborús bűntettnek tartja.
M. Kiss Sándor leszögezte, a forradalom utáni tüntetések ellen léptek fel párthatározat alapján, Kádár János és Biszku Béla együtt döntöttek úgy, hogy felléptek a magyar társadalom ellen. A történész – szigorúan történészi és nem jogi szemszögből nézve – a sortüzek elrendelését, tömeggyilkosságnak, háborús bűntettnek tartja.
A karhatalom december 6-án először Budapesten a Nyugati pályaudvarnál használt fegyvert a tüntető tömeg ellen, majd ezt követték a vidéki sortüzek. Vérfürdőt rendeztek egyebek között Salgótarjánban, Egerben, Miskolcon. Az október-novemberi tömegoszlatásokhoz képest az 1956. decemberében kezdődött sortüzek elsődleges célja volt a megfélemlítés, a brutalitás. M. Kiss Sándor hozzátette:
meg akarták teremteni Magyarországon a csend országát.
Arra a kérdésre, hogy miért nehéz tisztán látni a sortüzekkel kapcsolatban Tulipán Éva elmondta, nagyon kevés az írásos forrás a tömeggyilkosságokkal kapcsolatban, sokszor azt is nagyon nehéz rekonstruálni, hogy pontosan mi történt, s még nehezebb, hogy ki adta ki a tűzparancsot.
Teljes adás:
Teljes adás:
ECHO TV – A nemzet hangja – Tegnapi történelem