Belföld
Modern módszerek a terrorelhárításban
2018-11-0307:15
Műveleti területen, valamint az illegális migrációval kapcsolatban kezdhet biometrikus adatgyűjtésbe a Magyar Honvédség. Az 50 évig megőrzendő elektronikus adatokat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kezelné. Az adatgyűjtés- és kezelés a NATO egységes felderítő rendszerében, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program keretében valósul meg.
Biometrikus adatgyűjtésbe kezd a Magyar Honvédség többek között műveleti területeken, valamint az illegális migráció okozta kihívások miatt – hívta fel a figyelmet a Jogalappal.hu. A Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő törvénymódosítási javaslatban az szerepel, hogy az egyénfüggő adatokat ezentúl a műveleti területen megjelenő, a honvédség erőit támogató, azzal szemben álló vagy azzal kapcsolatba kerülő civil személyek, valamint a szemben álló katonai erők tagjai esetében kezelhetik majd.
A Magyar Honvédség mint adatfeldolgozó vesz majd részt az adatgyűjtésben, az adatkezelő a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) lesz. A törvényben meghatározott feladatok és műveletek végrehajtása során a KNBSZ ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS-mintát, íriszképet, arcképet, kézérhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet és egyéni mozgásképet mint biometrikus adatokat kezelhet.
Az adatkezelő az adatokat a rögzítéstől számított ötven évig köteles megőrizni, elhunyt személy esetén pedig csak akkor lehet az adatokat törölni, ha azok megőrzéséhez további biztonsági érdek nem fűződik. Az adatok nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés részeként továbbíthatók olyan államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország nemzetközi adatvédelmi szerződést kötött, valamint a hazai rendőri, idegenrendészeti szerveknek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak.
A törvénymódosítás szerint a NATO lisszaboni csúcsértekezletén a kiemelt fontosságú biometrikus adatgyűjtést és -megosztást a katonai szövetség képességhiányaként azonosították be.
A Magyar Honvédség mint adatfeldolgozó vesz majd részt az adatgyűjtésben, az adatkezelő a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) lesz. A törvényben meghatározott feladatok és műveletek végrehajtása során a KNBSZ ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS-mintát, íriszképet, arcképet, kézérhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet és egyéni mozgásképet mint biometrikus adatokat kezelhet.
Az adatkezelő az adatokat a rögzítéstől számított ötven évig köteles megőrizni, elhunyt személy esetén pedig csak akkor lehet az adatokat törölni, ha azok megőrzéséhez további biztonsági érdek nem fűződik. Az adatok nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés részeként továbbíthatók olyan államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország nemzetközi adatvédelmi szerződést kötött, valamint a hazai rendőri, idegenrendészeti szerveknek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak.
A törvénymódosítás szerint a NATO lisszaboni csúcsértekezletén a kiemelt fontosságú biometrikus adatgyűjtést és -megosztást a katonai szövetség képességhiányaként azonosították be.
A biometrikus eszközök alkalmazásával kapcsolatos feladatrendszert a szövetségi vállalások fokozódása mellett az illegális migráció megjelenése hozta újra felszínre. (…) Az illegális migráció több olyan országból indul ki, amely országokból érkező személyekre vonatkozóan a szövetséges erők biometrikus adatbázissal rendelkeznek. Ezen adatbázisok és a meglévő eszközök felhasználásával kiszűrhetők lennének azok a veszélyes személyek, akik a magyar határon legálisan vagy illegálisan próbálnak átjutni, így a biometrikus eszközök alkalmazása elősegítené az esetleges terrorcselekmények megelőzését is
– olvasható az indokok között.
A feladat végrehajtása szorosan összefügg az egységes katonai felderítő rendszerrel, illetve annak a Zrínyi 2026 program keretében történő fejlesztésével.
Egy másik módosuló szabály szerint honvédségi objektumokba történő be- és kilépők adatait 15 éven keresztül tartanák nyilván, hasonlóan a fegyelmi információs rendszerben szereplő adatokhoz.
A feladat végrehajtása szorosan összefügg az egységes katonai felderítő rendszerrel, illetve annak a Zrínyi 2026 program keretében történő fejlesztésével.
Egy másik módosuló szabály szerint honvédségi objektumokba történő be- és kilépők adatait 15 éven keresztül tartanák nyilván, hasonlóan a fegyelmi információs rendszerben szereplő adatokhoz.
Új gyakorlók a katonáknak
Közel 7,5 milliárd forint értékben szerez be katonai gyakorlóruházatot 2019–2020 folyamán a Magyar Honvédség – derül ki az Európai Unió hivatalos lapjának, a TED-nek a beszerzési értesítőjéből. Egyetlen ajánlattevőként a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. közel 3,8 milliárd forintért szállíthat téli, valamint 3,7 milliárd forintért nyári gyakorlóruházatot a honvédségnek. A beszerzést a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala írta ki.
Magyar Idők
Magyar Idők