– emelte ki.
A szerb egészségügy egyik legjelentősebb problémája a történelmi, nem a mai igényeknek megfelelő árazás az egészségügyi szolgáltatások területén – fogalmazta meg előadásában Dragana Atanasijevic szerb egészségügyi szakértő. Véleménye szerint a rendszer évek óta változatlan, holott elengedhetetlen lenne a reform. Martin Smatana szlovák egészségügyi szakértő pedig úgy vélte, a digitalizáció Szlovákiában és az egész régióban is még gyerekcipőben jár.
Ugyanakkor – tette hozzá – nagyon sok innovatív megoldás indul a biztosítóktól vagy az állami egészségügyi intézményektől, mint például az orvosok értékelésére használt applikációk, a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdők számára készített emlékeztető alkalmazások vagy az egészségügyi költségeket követő applikációk.
A legnagyobb kihívást ma a várható élettartam kitolódása és az elöregedés jelenti – jelentette ki Drexler Donát, a Nézőpont Intézet egészségügyi tanácsadója.
Az egészségtelen életmódból fakadó egészségügyi terhekkel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon jó eredményeket sikerült elérni az elhízás visszaszorításában, többek között a csipszadóval, a transzzsírok kiiktatásával és a közétkeztetési rendelettel. Drexler Donát előnyként említette azt is, hogy hazánkban a gyógyszerköltségek könnyebben tervezhetők.
Véleménye szerint az ágazatban nem minden esetben érvényesülnek a közgazdaságtan törvényszerűségei, ami miatt erős centralizáció és erős állami szabályozás szükséges az egészségügy területén. – Az utóbbi években jelentős bérfejlesztés ment végbe a hazai egészségügyben, így valamelyest sikerült csökkenteni az orvos- és nővérhiányt – hangsúlyozta a szakember.
Drexler Donát szerint a digitalizáció elterjedésének legfőbb akadálya az, hogy az idősebb orvosokban alacsonyabb a hajlam az innovatív digitális technikák átvételére. Kiemelte: bár sok területen végbement a digitalizáció, az adminisztrációs folyamat maga nem rövidült le.
Véleménye szerint hiába adott a technológiai háttér, ha az azt használó személyzet nem elég felkészült annak használatára.
A 2017-től működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási térnek köszönhetően csökkent az adatvesztés és a feleslegesen elvégzett orvosi vizsgálatok száma is.
Nézőpont Intézet/
Magyar Idők