Belföld
Erősíteni kell a háziorvosok szerepét
2018-11-0310:36
Egész Közép-Európára jellemző, hogy az egészségtelen életmódból kialakuló népbetegségek magas arányban vannak jelen – derült ki a Nézőpont Intézet tizenegy országra kiterjedő felméréséből. Az eredmények szerint Magyarország GDP-arányosan többet költ az egészségügyre, mint Bulgária, Románia, Lengyelország vagy akár Szlovákia, ugyanakkor a digitalizáció területén például van még hova fejlődni, hogy az ellátás valóban gyorsabbá válhasson.
Ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az egészségügy területén a közép-európai országok, ám fontos különbségek is vannak közöttük mind a struktúrában, mind a problémákra adott válaszokban – derült ki a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című elemzéséből. Az intézet tizenegy országot vizsgált, és az elemzések elsősorban reprezentatív közvélemény-kutatások alapján készültek.
A Nézőpont Intézet tanulmánya négy kérdéskört tárgyalt: górcső alá vette a régióra legjellemzőbb népbetegségeket és egészségügyi kockázatokat, az országok egészségügyi rendszereinek struktúráját és finanszírozási rendszerét, megvizsgálta a gyógyszeripar szerepét, valamint kitért a digitalizáció lehetőségeire az egészségügyben.
Csizmadia Ádám, a Nézőpont Intézet elemzője elmondta, az egyik legfontosabb kihívás – amely hatalmas nyereséget jelenthet az ellátórendszerek számára – az egészségtudatosság elősegítése. A kutatás eredményei szerint az egészségtelen életmódhoz – dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, testmozgás hiánya, étkezési kockázatok – köthető megbetegedések igen magas arányt képviselnek az összes betegség körében, és ez minden országra érvényes.
A Nézőpont Intézet tanulmánya négy kérdéskört tárgyalt: górcső alá vette a régióra legjellemzőbb népbetegségeket és egészségügyi kockázatokat, az országok egészségügyi rendszereinek struktúráját és finanszírozási rendszerét, megvizsgálta a gyógyszeripar szerepét, valamint kitért a digitalizáció lehetőségeire az egészségügyben.
Csizmadia Ádám, a Nézőpont Intézet elemzője elmondta, az egyik legfontosabb kihívás – amely hatalmas nyereséget jelenthet az ellátórendszerek számára – az egészségtudatosság elősegítése. A kutatás eredményei szerint az egészségtelen életmódhoz – dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, testmozgás hiánya, étkezési kockázatok – köthető megbetegedések igen magas arányt képviselnek az összes betegség körében, és ez minden országra érvényes.
Ami Magyarországot illeti, megállapítható, hogy GDP-arányosan többet költ az egészségügyre, mint Bulgária, Románia, Lengyelország vagy akár Szlovákia
– tette hozzá Csizmadia Ádám.
Az intézet közvélemény-kutatásaiból kiderült, hogy a megkérdezettek negyven százaléka egy hónapon belül igénybe vett egészségügyi ellátást, míg mintegy nyolcvan százalékuk egy éven belül. A kutatásból kirajzolódik, hogy mind a tizenegy ország a kórházi és a járóbeteg-ellátásra, valamint a gyógyszerköltségekre fordít a legtöbbet. Kiderült, hogy a közép-európaiak háromnegyede először háziorvosához fordulna, amennyiben egészségügyi problémát tapasztalna.
Az intézet közvélemény-kutatásaiból kiderült, hogy a megkérdezettek negyven százaléka egy hónapon belül igénybe vett egészségügyi ellátást, míg mintegy nyolcvan százalékuk egy éven belül. A kutatásból kirajzolódik, hogy mind a tizenegy ország a kórházi és a járóbeteg-ellátásra, valamint a gyógyszerköltségekre fordít a legtöbbet. Kiderült, hogy a közép-európaiak háromnegyede először háziorvosához fordulna, amennyiben egészségügyi problémát tapasztalna.
Ebből következik, hogy a háziorvosi ellátás kapuőri szerepének további erősítése közös pont lehet térségünk országai számára
– emelte ki.
A szerb egészségügy egyik legjelentősebb problémája a történelmi, nem a mai igényeknek megfelelő árazás az egészségügyi szolgáltatások területén – fogalmazta meg előadásában Dragana Atanasijevic szerb egészségügyi szakértő. Véleménye szerint a rendszer évek óta változatlan, holott elengedhetetlen lenne a reform. Martin Smatana szlovák egészségügyi szakértő pedig úgy vélte, a digitalizáció Szlovákiában és az egész régióban is még gyerekcipőben jár.
Ugyanakkor – tette hozzá – nagyon sok innovatív megoldás indul a biztosítóktól vagy az állami egészségügyi intézményektől, mint például az orvosok értékelésére használt applikációk, a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdők számára készített emlékeztető alkalmazások vagy az egészségügyi költségeket követő applikációk.
A legnagyobb kihívást ma a várható élettartam kitolódása és az elöregedés jelenti – jelentette ki Drexler Donát, a Nézőpont Intézet egészségügyi tanácsadója.
Az egészségtelen életmódból fakadó egészségügyi terhekkel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon jó eredményeket sikerült elérni az elhízás visszaszorításában, többek között a csipszadóval, a transzzsírok kiiktatásával és a közétkeztetési rendelettel. Drexler Donát előnyként említette azt is, hogy hazánkban a gyógyszerköltségek könnyebben tervezhetők.
Véleménye szerint az ágazatban nem minden esetben érvényesülnek a közgazdaságtan törvényszerűségei, ami miatt erős centralizáció és erős állami szabályozás szükséges az egészségügy területén. – Az utóbbi években jelentős bérfejlesztés ment végbe a hazai egészségügyben, így valamelyest sikerült csökkenteni az orvos- és nővérhiányt – hangsúlyozta a szakember.
Drexler Donát szerint a digitalizáció elterjedésének legfőbb akadálya az, hogy az idősebb orvosokban alacsonyabb a hajlam az innovatív digitális technikák átvételére. Kiemelte: bár sok területen végbement a digitalizáció, az adminisztrációs folyamat maga nem rövidült le.
Véleménye szerint hiába adott a technológiai háttér, ha az azt használó személyzet nem elég felkészült annak használatára.
A 2017-től működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási térnek köszönhetően csökkent az adatvesztés és a feleslegesen elvégzett orvosi vizsgálatok száma is.
Nézőpont Intézet/Magyar Idők
A szerb egészségügy egyik legjelentősebb problémája a történelmi, nem a mai igényeknek megfelelő árazás az egészségügyi szolgáltatások területén – fogalmazta meg előadásában Dragana Atanasijevic szerb egészségügyi szakértő. Véleménye szerint a rendszer évek óta változatlan, holott elengedhetetlen lenne a reform. Martin Smatana szlovák egészségügyi szakértő pedig úgy vélte, a digitalizáció Szlovákiában és az egész régióban is még gyerekcipőben jár.
Ugyanakkor – tette hozzá – nagyon sok innovatív megoldás indul a biztosítóktól vagy az állami egészségügyi intézményektől, mint például az orvosok értékelésére használt applikációk, a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdők számára készített emlékeztető alkalmazások vagy az egészségügyi költségeket követő applikációk.
A legnagyobb kihívást ma a várható élettartam kitolódása és az elöregedés jelenti – jelentette ki Drexler Donát, a Nézőpont Intézet egészségügyi tanácsadója.
Az egészségtelen életmódból fakadó egészségügyi terhekkel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon jó eredményeket sikerült elérni az elhízás visszaszorításában, többek között a csipszadóval, a transzzsírok kiiktatásával és a közétkeztetési rendelettel. Drexler Donát előnyként említette azt is, hogy hazánkban a gyógyszerköltségek könnyebben tervezhetők.
Véleménye szerint az ágazatban nem minden esetben érvényesülnek a közgazdaságtan törvényszerűségei, ami miatt erős centralizáció és erős állami szabályozás szükséges az egészségügy területén. – Az utóbbi években jelentős bérfejlesztés ment végbe a hazai egészségügyben, így valamelyest sikerült csökkenteni az orvos- és nővérhiányt – hangsúlyozta a szakember.
Drexler Donát szerint a digitalizáció elterjedésének legfőbb akadálya az, hogy az idősebb orvosokban alacsonyabb a hajlam az innovatív digitális technikák átvételére. Kiemelte: bár sok területen végbement a digitalizáció, az adminisztrációs folyamat maga nem rövidült le.
Véleménye szerint hiába adott a technológiai háttér, ha az azt használó személyzet nem elég felkészült annak használatára.
A 2017-től működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási térnek köszönhetően csökkent az adatvesztés és a feleslegesen elvégzett orvosi vizsgálatok száma is.
Nézőpont Intézet/Magyar Idők