Belföld
Pósán László: Tisza István számára szent ügy volt a nemzet iránti hűség
2018-10-3112:54
Tisza István számára az ország és a nemzet iránti hűségnél, lojalitásnál, nem létezett igazabb és szentebb ügy - mondta az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke szerdán Debrecenben, a meggyilkolt korábbi miniszterelnök szobránál tartott koszorúzáson.
Pósán László szavai szerint gróf Tisza István politikai nézetrendszerének középpontjában a történelmi Magyarország integritásának és a dualista rendszeren belüli önállóságának megőrzése állt.
Azt mondta, 1867 óta alig volt Magyarországon államférfi, politikus, "akit egyik oldalon annyira imádtak, a másikon annyira gyűlöltek volna".
"Ma Magyarországon csak Tisza István politikai hulláján keresztül vezet út a demokráciába" - idézte Jászi Oszkárt, a Tisza-ellenes propaganda - Károlyi Mihály, a "vörös gróf" mellett - fő képviselőjének szavait megjegyezve, hogy a "magát haladónak, progresszívnek és elkötelezett demokratának valló baloldal" a verbális agresszivitást több alkalommal is a valóságba akarta átültetni, s az "övétől eltérő véleményt és politikai értékrendet erőszakkal próbálta elhallgattatni".
"A magyarországi baloldal ez a ma is tapasztalható demokrácia-felfogása tehát évszázados múltra tekint vissza" - vont történelmi párhuzamot a fideszes politikus.
A történész végzettségű Pósán László ezután hosszan méltatta Tisza István történelmi szerepét, aki "határozottságával számos ellenséget szerzett" magának.
Felidézte, hogy amikor 1917 nyarán Tisza a debreceni huszárezred élén a frontra indult, az őt féltőknek csak annyit mondott: Budapesten szintén érheti baleset, nem is beszélve a képviselőházról, "ami olykor a frontszolgálatnál is veszélyesebb".
Pósán László a Debreceni Egyetem központi épülete előtt álló Tisza-szobornál felidézte: az 1910-es évek elején, amikor a tudománypolitikai viták egyik legfontosabb kérdése az volt, hol létesüljön új felsőoktatási intézmény, Tisza István minden tekintélyét latba vetette, hogy "Debrecenben, a Református Kollégium alapjaira épülve egyetem jöjjön létre".
"Életem egyik legnagyobb eredményének tekinteném, ha Debrecenben, ahol fiatalkori tanulmányaimat végeztem, egyetem állíttatnék fel" - idézte Tisza István szavait a szónok.
A politikus beszélt arról, hogyan szolgáltatta ki az országot Károlyi Mihály kormánya "azoknak, akik fel akarták darabolni". A történelmi Magyarország megcsonkítása, szétszaggatása, Trianon így a magyar baloldal örök bűne marad" - mondta megjegyezve, hogy a baloldali diktatórikus hatalom tagadásaként létrejött Horthy-korszakban a történelmi Magyarország integritása mellett eltökélten kiálló Tisza István alakját a legnagyobb elismerés és tisztelet övezte.
Pósán László kitért arra is, hogy amikor 1926-ban Debrecenben felállították Kisfaludy Stróbl Zsigmond Tiszáról készített szobrát, az eseményen jelen lévő Horthy Miklós úgy fogalmazott: "ez a szobor a hazájáért vértanúságot szenvedő férfi ragyogó példáját állítja elénk, a maga némaságában tetemre hívja a magyar nemzet sírásóit".
Pósán szerint nem véletlen, hogy a baloldal, amikor 1945-ben újból hatalmi pozícióba került, ledöntötte az egykori miniszterelnök szobrát.
A szobor csak két éve kerülhetett arra a helyre, ahova szánták: annak az egyetemnek központi épülete elé, amelyet az első világháború után a néhai miniszterelnökről, gróf Tisza Istvánról neveztek el.
Az ünnepség és a koszorúzás után Tisza István és kortársai címmel tudományos szimpóziumot rendeztek az egyetemen.
A Déri Múzeumban szerda délután a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság tart megemlékező ülést Tisza István halálának 100. évfordulója alkalmából.
MTI
Azt mondta, 1867 óta alig volt Magyarországon államférfi, politikus, "akit egyik oldalon annyira imádtak, a másikon annyira gyűlöltek volna".
"Ma Magyarországon csak Tisza István politikai hulláján keresztül vezet út a demokráciába" - idézte Jászi Oszkárt, a Tisza-ellenes propaganda - Károlyi Mihály, a "vörös gróf" mellett - fő képviselőjének szavait megjegyezve, hogy a "magát haladónak, progresszívnek és elkötelezett demokratának valló baloldal" a verbális agresszivitást több alkalommal is a valóságba akarta átültetni, s az "övétől eltérő véleményt és politikai értékrendet erőszakkal próbálta elhallgattatni".
"A magyarországi baloldal ez a ma is tapasztalható demokrácia-felfogása tehát évszázados múltra tekint vissza" - vont történelmi párhuzamot a fideszes politikus.
A történész végzettségű Pósán László ezután hosszan méltatta Tisza István történelmi szerepét, aki "határozottságával számos ellenséget szerzett" magának.
Felidézte, hogy amikor 1917 nyarán Tisza a debreceni huszárezred élén a frontra indult, az őt féltőknek csak annyit mondott: Budapesten szintén érheti baleset, nem is beszélve a képviselőházról, "ami olykor a frontszolgálatnál is veszélyesebb".
Pósán László a Debreceni Egyetem központi épülete előtt álló Tisza-szobornál felidézte: az 1910-es évek elején, amikor a tudománypolitikai viták egyik legfontosabb kérdése az volt, hol létesüljön új felsőoktatási intézmény, Tisza István minden tekintélyét latba vetette, hogy "Debrecenben, a Református Kollégium alapjaira épülve egyetem jöjjön létre".
"Életem egyik legnagyobb eredményének tekinteném, ha Debrecenben, ahol fiatalkori tanulmányaimat végeztem, egyetem állíttatnék fel" - idézte Tisza István szavait a szónok.
A politikus beszélt arról, hogyan szolgáltatta ki az országot Károlyi Mihály kormánya "azoknak, akik fel akarták darabolni". A történelmi Magyarország megcsonkítása, szétszaggatása, Trianon így a magyar baloldal örök bűne marad" - mondta megjegyezve, hogy a baloldali diktatórikus hatalom tagadásaként létrejött Horthy-korszakban a történelmi Magyarország integritása mellett eltökélten kiálló Tisza István alakját a legnagyobb elismerés és tisztelet övezte.
Pósán László kitért arra is, hogy amikor 1926-ban Debrecenben felállították Kisfaludy Stróbl Zsigmond Tiszáról készített szobrát, az eseményen jelen lévő Horthy Miklós úgy fogalmazott: "ez a szobor a hazájáért vértanúságot szenvedő férfi ragyogó példáját állítja elénk, a maga némaságában tetemre hívja a magyar nemzet sírásóit".
Pósán szerint nem véletlen, hogy a baloldal, amikor 1945-ben újból hatalmi pozícióba került, ledöntötte az egykori miniszterelnök szobrát.
A szobor csak két éve kerülhetett arra a helyre, ahova szánták: annak az egyetemnek központi épülete elé, amelyet az első világháború után a néhai miniszterelnökről, gróf Tisza Istvánról neveztek el.
Az ünnepség és a koszorúzás után Tisza István és kortársai címmel tudományos szimpóziumot rendeztek az egyetemen.
A Déri Múzeumban szerda délután a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság tart megemlékező ülést Tisza István halálának 100. évfordulója alkalmából.
MTI