Tegnapi történelem: Egy hiteles Péter Gábor-portré
2018-10-0906:45
25 éve 87 évesen halt meg Eisenberger Benjamin magyar kommunista politikus. „Az Andrássy út 60-nak is megvannak a maga vérszomjas basái. Köztük első helyen Péter Gábor altábornagy áll, az egész terrorszervezet legfőbb vezetője és irányítója” – idézte fel alakját Mindszenty József hercegprímás emlékirataiban. Neve a közbeszédben mind a mai napig szorosan összefonódik az erőszakkal, a Rákosi rendszer legsötétebb fejezeteivel, de mozgalmas pályafutásának állomásai kevésbé ismertek. Ki volt az ÁVH hírhedt vezetője? Az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Tóth Eszter Zsófia történész és Müller Rolf történész egy hiteles Péter Gábor-portrét mutatott be.
Eisenberger Benjaminra nagy hatással volt, hogy fiatalon több évet otthon töltött a tuberkolózis miatt és ekkor kezdett el olyan könyveket olvasni, amelyek nagy hatással volt rá, amikor meggyógyult rögtön bekapcsolódott Az 1920-as években költözött Budapestre, csatlakozott az illegalitásban élő kommunista sejtekhez és a Vörös Segély nevű kommunista szervezetben.
A föld alatti kommunista szervezkedés alatt nagy szerencséje volt, mert a retorziókat rendre megúszta, többen is bújtatták. A Péter Gábor nevet attól a Demény Páltól kapta 1944-ben, aki megmentette, majd egy év múlva úgy fejezte ki hálásját, hogy Deményt fogságba vetette.
1945-től egy feltétlen szovjethű, magyar politikai rendőrségi vezető volt, aki végig kapcsolatban volt a szovjet elvtársaival. Arra a felvetésre, hogy miért Péter Gábort nevezték ki a budapesti rendőrség Politikai Rendészeti Osztálya vezetőjének Tóth Eszter Zsófia felidézte, a háború alatt is ő volt az, aki azt figyelte, hogy a lebukott kommunisták elárultak-e olyan titkokat, amilyeneket nem kellett volna, ehhez jó kapcsolatrendszert is kialakított.
Gyorsan emelkedett a ranglétrán, az AVO, majd az ÁVH vezetője lett, a bizalom töretlen volt iránta. Az irányítása alatt álló elnyomó terrorszervezet nem válogatott a módszerekben.
A torz lelkű Péter Gábor élt az első kihallgatás jogával, de a piszkos munkát leadta. A verőlegények nem primitív emberek voltak, nagyon jól tudták, hogy mit csinálnak. Annyira jól tudták, hogy maga Bálint István orvos adott instrukciókat ahhoz, hogyan kell embert kínozni
– mutatott rá Tóth Eszter Zsófia.
Müller Rolf történész kiemelte, a verésnek volt a magyar mintája, miszerint úgy kell ütni, hogy ne maradjon nyoma a testen, illetve volt a szovjet módszer. A szovjetek úgynevezett testmechanikusként jártak el, vagyis orvostanilag feltérképezték a testet, hogy hova lehet a legfájdalmasabban ütni úgy, hogy ne maradjon nyoma.