A kiállításon többek között olyan különleges emlékek tekinthetők meg, mint például egy XVII. századi, merített papírra írt egykorú másolat I. Apafi Mihály kiváltságleveléről, amelyet az aranymosó cigányoknak adott vagy a Mária Terézia-féle úrbérrendezés következtében kiadott urbárium rutén nyelvű változata merített papíron, kéziratban, vörös viaszpecséttel hitelesítve.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta, hogy a kiállítás előkészületei során fedezte fel újra személyes érintettségét, nagyapja, Szabó József ugyanis Szlovénia területén született, anyai ágon pedig német és tót nemzetiségűek is voltak a családjában.

„Korábban mindez természetesnek tűnt, nem foglalkoztunk vele különösebben, nem éreztem a személyes identitásom részének, a kiállítás szervezése során törtek rám az emlékek” – tette hozzá Szabó Csaba, aki azt is hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás főhajtás a Magyarországon élő nemzetiségek előtt, továbbá az együttélés dokumentuma. „Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez egy nagyon őszinte tárlat: bemutatjuk a hibáinkat és azt is, amire büszkék lehetünk” – emelte ki a főigazgató.

A kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, aki elmondta, hogy nem helytálló az az állítás, hogy ők vannak, és mi vagyunk, mert mi mindannyian együtt vagyunk. „A nemzetiségek itt vannak bennünk, ahogy a határon túli magyarság is, hiszen valószínűleg nem él ma Magyarországon olyan magyar, akinek ne lenne nemzetiségi és határon túli a felmenői között.

Az én családomnak is van erdélyi, szász, német és lengyel ága. Ezért a kiállításon nem ők mutatkoznak be nekünk, hanem mi mutatkozunk be magunknak” – tette hozzá Semjén Zsolt, aki azt is hangsúlyozta, hogy a magyarországi nemzetiségek egyszerre képviselik anyanemzetüket, az egyetemes magyarságot és azt a sajátos értéket is, amelyet magyarországi nemzetiségként egyedül ők képesek adni az anyanemzetnek, Magyarországnak és az egész világnak.

A tárlatot rövidfilmek is színesítik, amelyekben bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, romák, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok, zsidók, valamint mára eltűnt etnikumok képviselői mutatják be nyelvüket és zenéjüket. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának I. kerületi épületé­ben egy évig tekinthetők meg a dokumentumok.

Magyar Idők