Belföld
Varga Mihály: Akkor is emlékeznünk kell, ha az fáj
2018-02-2316:22
Varga Mihály, megemlékezés, kommunizmus
Akkor is emlékeznünk kell a kommunizmus tetteire, ha az fáj; ezzel nem csak nemet mondunk a rémuralomra, de tisztelgünk is az áldozatok előtt - hangoztatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából pénteken Óbudán rendezett megemlékezésen.
A kommunista minta soha többé nem találhat magának sem időt, sem helyet arra, hogy mérgezze az emberek gondolatait - jelentette ki Varga Mihály.
A politikus azt is hangsúlyozta, noha lényegét tekintve minden diktatúra egyforma, a magyarok számára a kommunizmus volt az egyik legártalmasabb ezek közül.
Mint mondta, tűrhetetlen mohóságában a kommunista rendszer el akarta venni az emberektől önazonosságukat, hitüket, múltjukat, célja a nemzetek tönkretétele, önállóságuk elvétele, idegen világrendszerbe kényszerítése volt. Az ezt körülvevő csendet a polgári kormány törte meg, amikor 2000-ben úgy döntött, a hallgatás és hamisítás évtizedei után szembe kell néznünk a múltunkkal - hangoztatta.
Varga Mihály az áldozatok emléknapja mellett ennek elemeként említette azt is, hogy 2011-ben az alaptörvénybe foglalták a kommunista bűnök elévülhetetlenségét, két évvel később pedig rendelet született az áldozatok juttatásainak emeléséről.
"Mi tudjuk és hisszük, hogy csak múltunk teljes megismerésére építhetjük jövőnket", a hagyományaikra büszke polgároknak biztonságot adó és önálló Magyarországot - fogalmazott a szónok.
Mint mondta, Közép- és Kelet-Európában akár az egymilliót is elérheti a kommunizmus halálos áldozatainak száma, de ennél jóval többen vannak, akiket "a diktatúra hétköznapi valósága nyomorított meg", hiszen "áldozat az is, akit kifosztottak, kínoztak, megbélyegeztek, meggyőződése miatt üldöztek, és akiktől elvették a szabad választás lehetőségét".
Varga Mihály azt hangsúlyozta: a kommunizmus áldozataira emlékezve érthetjük meg igazán, mekkora érték az, hogy szabad országban élünk és szabad választásra készülünk.
A politikus azt is hangsúlyozta, noha lényegét tekintve minden diktatúra egyforma, a magyarok számára a kommunizmus volt az egyik legártalmasabb ezek közül.
Mint mondta, tűrhetetlen mohóságában a kommunista rendszer el akarta venni az emberektől önazonosságukat, hitüket, múltjukat, célja a nemzetek tönkretétele, önállóságuk elvétele, idegen világrendszerbe kényszerítése volt. Az ezt körülvevő csendet a polgári kormány törte meg, amikor 2000-ben úgy döntött, a hallgatás és hamisítás évtizedei után szembe kell néznünk a múltunkkal - hangoztatta.
Varga Mihály az áldozatok emléknapja mellett ennek elemeként említette azt is, hogy 2011-ben az alaptörvénybe foglalták a kommunista bűnök elévülhetetlenségét, két évvel később pedig rendelet született az áldozatok juttatásainak emeléséről.
"Mi tudjuk és hisszük, hogy csak múltunk teljes megismerésére építhetjük jövőnket", a hagyományaikra büszke polgároknak biztonságot adó és önálló Magyarországot - fogalmazott a szónok.
Mint mondta, Közép- és Kelet-Európában akár az egymilliót is elérheti a kommunizmus halálos áldozatainak száma, de ennél jóval többen vannak, akiket "a diktatúra hétköznapi valósága nyomorított meg", hiszen "áldozat az is, akit kifosztottak, kínoztak, megbélyegeztek, meggyőződése miatt üldöztek, és akiktől elvették a szabad választás lehetőségét".
Varga Mihály azt hangsúlyozta: a kommunizmus áldozataira emlékezve érthetjük meg igazán, mekkora érték az, hogy szabad országban élünk és szabad választásra készülünk.
A kommunizmus öl
- jelentette ki a rendszer áldozatainak emléknapja alkalmából a KDNP II. kerületi szervezete és fővárosi választmánya által a Gyorskocsi utcai börtön előtt rendezett pénteki megemlékezésen Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője.
A KDNP helyi szervezete és fővárosi választmánya által rendezett eseményen Gulyás Gergely rámutatott, a rendszer 1917-es oroszországi hatalomra kerülését hozó puccsal vette kezdetét "a kommunizmus vérrel írott évszázados történelme", amelynek "eredménye" százmillió áldozat volt, hiszen "a kommunizmus öl és mindig szenvedést hoz".
Hozzátette, ennek egyik mementója a Gyorskocsi utcai épület is, ahol vagy másfélszáz "magyar hőst, mártírt, forradalmárt" vittek a vesztőhelyre, celláiban pedig ezrek raboskodtak jogfosztottan és igazságtalanul.
Ahol olyan, "ép, civilizált ésszel teljesen felfoghatatlan kegyetlenkedéseket" hajtottak végre az ÁVH-s tisztek, "amelyekre a kommunista hatalom bármikor képes volt saját népével szemben" - fogalmazott.
A fideszes politikus hangsúlyozta: egy nemzeti közösség számára minden meghurcolt, igazságtalanul szenvedő tagjának sorsa tragédia, amelyet betetőzött, hogy a szovjet érdekeket kiszolgáló Rákosi- és Kádár-rendszerek egy egész nemzettől vették el az álmaikat.
Mint mondta, a kommunisták nemzedékeket fosztottak meg álmaik, vágyaik megvalósításának lehetőségeitől, elszakított nemzetrészeinket pedig "még attól is, hogy magyarul álmodjanak".
A frakcióvezető szerint a jaltai megállapodással a nyugati nagyhatalmak vezetői a világtörténelem egyik legnagyobb zsarnoka elé lökték Kelet-Közép-Európa népeit, köztük a második világháborúban amúgy is eleget szenvedett magyarokat, és "a Vörös Hadsereg bevonulásával a megszállást felszabadulás nélküli megszállás követte".
Hozzátette, 71 éve, Kovács Béla kisgazdapárti főtitkár mentelmi jogot figyelmen kívül hagyó elfogása és Szovjetunióba hurcolása után "mindenki előtt világossá vált, hogy immáron nincs visszaút, a szovjet fegyverekkel támogatott kommunisták nem fognak meghajolni a népakarat előtt, amely nem velük képzelte el az ország újjáépítését", amit az 1945-ös választás eredménye is mutatott.
Gulyás Gergely kiemelte, noha a kommunisták minden hatalmat megkaparintottak, a magyarokban megmaradt a szabadságvágy és a remény, hogy "ezt a rémuralmat is át fogjuk vészelni", hozzátéve, ahol egyszerre jelentek meg a kommunisták és a kommunizmus, az "mindig szenvedést és halált hozott magával".
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a megemlékezésen rámutatott: a kommunista diktatúra "nem csak abban jeleskedett, hogyan tudja kifinomult módon elvenni az emberek életét, hanem abban is, hogy hogyan tud megnyomorítani egy nemzetet, hogyan tud tönkretenni egy országot".
Emlékezzünk minden áldozatra, emlékezzünk arra is, hogy volt egy olyan rendszer, amelyik nemcsak az áldozatok életét vette el, hanem elvett lehetőséget, elvett szabadságot, elvett emberséget. Soha többé kommunizmus! - zárta beszédét Varga Mihály.
Bagdy Gábor, a KDNP budapesti elnöke, főpolgármester-helyettes arra mutatott rá, hogy egyes áldozatok hősök is voltak, hiszen a börtönben is megőrizhetjük szabadságunkat, eldönthetjük, hogy jók vagy gonoszak leszünk, küzdünk a túlélésért vagy elkeseredünk, szolgáljuk istent és embertársainkat, vagy önző módon magunkba fordulunk.
A KDNP helyi szervezete és fővárosi választmánya által rendezett eseményen Gulyás Gergely rámutatott, a rendszer 1917-es oroszországi hatalomra kerülését hozó puccsal vette kezdetét "a kommunizmus vérrel írott évszázados történelme", amelynek "eredménye" százmillió áldozat volt, hiszen "a kommunizmus öl és mindig szenvedést hoz".
Hozzátette, ennek egyik mementója a Gyorskocsi utcai épület is, ahol vagy másfélszáz "magyar hőst, mártírt, forradalmárt" vittek a vesztőhelyre, celláiban pedig ezrek raboskodtak jogfosztottan és igazságtalanul.
Ahol olyan, "ép, civilizált ésszel teljesen felfoghatatlan kegyetlenkedéseket" hajtottak végre az ÁVH-s tisztek, "amelyekre a kommunista hatalom bármikor képes volt saját népével szemben" - fogalmazott.
A fideszes politikus hangsúlyozta: egy nemzeti közösség számára minden meghurcolt, igazságtalanul szenvedő tagjának sorsa tragédia, amelyet betetőzött, hogy a szovjet érdekeket kiszolgáló Rákosi- és Kádár-rendszerek egy egész nemzettől vették el az álmaikat.
Mint mondta, a kommunisták nemzedékeket fosztottak meg álmaik, vágyaik megvalósításának lehetőségeitől, elszakított nemzetrészeinket pedig "még attól is, hogy magyarul álmodjanak".
A frakcióvezető szerint a jaltai megállapodással a nyugati nagyhatalmak vezetői a világtörténelem egyik legnagyobb zsarnoka elé lökték Kelet-Közép-Európa népeit, köztük a második világháborúban amúgy is eleget szenvedett magyarokat, és "a Vörös Hadsereg bevonulásával a megszállást felszabadulás nélküli megszállás követte".
Hozzátette, 71 éve, Kovács Béla kisgazdapárti főtitkár mentelmi jogot figyelmen kívül hagyó elfogása és Szovjetunióba hurcolása után "mindenki előtt világossá vált, hogy immáron nincs visszaút, a szovjet fegyverekkel támogatott kommunisták nem fognak meghajolni a népakarat előtt, amely nem velük képzelte el az ország újjáépítését", amit az 1945-ös választás eredménye is mutatott.
Gulyás Gergely kiemelte, noha a kommunisták minden hatalmat megkaparintottak, a magyarokban megmaradt a szabadságvágy és a remény, hogy "ezt a rémuralmat is át fogjuk vészelni", hozzátéve, ahol egyszerre jelentek meg a kommunisták és a kommunizmus, az "mindig szenvedést és halált hozott magával".
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a megemlékezésen rámutatott: a kommunista diktatúra "nem csak abban jeleskedett, hogyan tudja kifinomult módon elvenni az emberek életét, hanem abban is, hogy hogyan tud megnyomorítani egy nemzetet, hogyan tud tönkretenni egy országot".
Emlékezzünk minden áldozatra, emlékezzünk arra is, hogy volt egy olyan rendszer, amelyik nemcsak az áldozatok életét vette el, hanem elvett lehetőséget, elvett szabadságot, elvett emberséget. Soha többé kommunizmus! - zárta beszédét Varga Mihály.
Bagdy Gábor, a KDNP budapesti elnöke, főpolgármester-helyettes arra mutatott rá, hogy egyes áldozatok hősök is voltak, hiszen a börtönben is megőrizhetjük szabadságunkat, eldönthetjük, hogy jók vagy gonoszak leszünk, küzdünk a túlélésért vagy elkeseredünk, szolgáljuk istent és embertársainkat, vagy önző módon magunkba fordulunk.
MTI