Belföld
Szijjártó Péter: Az ENSZ-vita tétje a migráció megállítása vagy megszervezése
2018-02-2112:32
Kedden az ENSZ New York-i székházában kiderült, hogy a migráció megállítása és megszervezése a tét a globális migrációs csomagról szóló kormányközi vitasorozatban - mondta Szijjártó Péter Budapesten, sajtótájékoztatón.
A tárcavezető ismertette, hogy a kedden kezdődött vitasorozat négy kormányközi fordulóból áll, ezt követően az év végén születhet döntés a globális migrációs csomagról. Szijjártó Péter kijelentette: az ENSZ tagállamainak döntő többsége a migráció kibocsátó- vagy tranzitországa, ezért annak megszervezésében érdekelt és a csomag elfogadását szorgalmazza. Velük szemben Magyarország a migráció megállítását sürgeti - tette hozzá.
Sajnálatosnak nevezte egyúttal, hogy az EU az emberek biztonsága helyett az ENSZ-ben is a migráció megszervezését képviseli és erre alapozva akart közös uniós álláspontot elfogadtatni a keddi vitát megelőzően. Utóbbit Magyarország megvétózta, ennek ellenére - példátlan módon - mégis az EU egységes álláspontjaként mutatták be és meg akarták akadályozni azt is, hogy a magyar álláspont elhangozhasson - közölte.
Ismertette, hogy az ENSZ elé kerülő magyar javaslat szerint a migráció nem tekinthető kedvező folyamatnak, megállítható és meg is kell állítani, Magyarország pedig nem ért egyet a migrációs útvonalak kialakításával és a határvédelem lebontásával, a határok átjárhatóságával. A migrációs csomaghoz kapcsolódó magyar javaslat nem ért egyet azzal, hogy a migráció alapvető emberi jog, ráadásul növeli a terrorveszélyt és aláássa a biztonságot - tette hozzá. A következő vitaforduló március 12-én lesz - közölte.
Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy a vádakkal ellentétben Közép-Európa szolidáris a nyugati államokkal, hiszen például az 1 milliárd euróból, uniós segítség nélkül fölállított magyar határvédelem jelentős tehertől mentesítette Németországot. A határvédelemre fordított összeget Magyarország gazdaságélénkítésre is fordíthatta volna, nemrég pedig a visegrádi államokkal együtt a líbiai határvédelemre is adott 35 millió eurót (10,9 milliárd forint) - tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország nem fogadja el, hogy politikai feltételekhez kössék az uniós szerződések alapján járó támogatásokat, hiszen - mint mondta - Magyarország a támogatásokért cserébe megnyitotta piacát a nyugati cégek előtt, amelyek ezzel haszonra tettek szert és annak jelentős részét ki is vitték az országból. A kohéziós alapok nem nagylelkű felajánlások, hanem szerződés alapján járó támogatások, amelyeknek nagy része ráadásul visszaáramlik a nettó befizetőkhöz - hangsúlyozta.
MTI
Sajnálatosnak nevezte egyúttal, hogy az EU az emberek biztonsága helyett az ENSZ-ben is a migráció megszervezését képviseli és erre alapozva akart közös uniós álláspontot elfogadtatni a keddi vitát megelőzően. Utóbbit Magyarország megvétózta, ennek ellenére - példátlan módon - mégis az EU egységes álláspontjaként mutatták be és meg akarták akadályozni azt is, hogy a magyar álláspont elhangozhasson - közölte.
Ismertette, hogy az ENSZ elé kerülő magyar javaslat szerint a migráció nem tekinthető kedvező folyamatnak, megállítható és meg is kell állítani, Magyarország pedig nem ért egyet a migrációs útvonalak kialakításával és a határvédelem lebontásával, a határok átjárhatóságával. A migrációs csomaghoz kapcsolódó magyar javaslat nem ért egyet azzal, hogy a migráció alapvető emberi jog, ráadásul növeli a terrorveszélyt és aláássa a biztonságot - tette hozzá. A következő vitaforduló március 12-én lesz - közölte.
Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy a vádakkal ellentétben Közép-Európa szolidáris a nyugati államokkal, hiszen például az 1 milliárd euróból, uniós segítség nélkül fölállított magyar határvédelem jelentős tehertől mentesítette Németországot. A határvédelemre fordított összeget Magyarország gazdaságélénkítésre is fordíthatta volna, nemrég pedig a visegrádi államokkal együtt a líbiai határvédelemre is adott 35 millió eurót (10,9 milliárd forint) - tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország nem fogadja el, hogy politikai feltételekhez kössék az uniós szerződések alapján járó támogatásokat, hiszen - mint mondta - Magyarország a támogatásokért cserébe megnyitotta piacát a nyugati cégek előtt, amelyek ezzel haszonra tettek szert és annak jelentős részét ki is vitték az országból. A kohéziós alapok nem nagylelkű felajánlások, hanem szerződés alapján járó támogatások, amelyeknek nagy része ráadásul visszaáramlik a nettó befizetőkhöz - hangsúlyozta.
MTI