A honvédség főparancsnokaként Áder János méltatta azt is, hogy jelenleg tizennégy országban vannak jelen katonáink, hogy teljesítsék a szövetségesi kötelezettségeinket. "A honvédség tagjai eddig mindenhol megmutatták, hogy a magyarok tudására, elszántságára és áldozatvállalására számítani lehet" - fogalmazott a köztársasági elnök. Áder János beszédében felelevenítette a honvédség 170 éves történetét. Úgy fogalmazott, Magyarország 1848-ban és 49-ben katonai értelemben is történelmet írt. "Hazánk önerejéből, szinte a semmiből eredményes nemzeti véderőt szervezett" - tette hozzá. Emlékeztetett arra is: Mészáros Lázár, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere a forradalom és szabadságharc előtt négy évvel A katonaságról című értekezésében már kijelentette, hogy a magyar katona feladata a hazának használni, a nemzetet szolgálni, a közjót előmozdítani. 

Ám a történelem úgy hozta, hogy alig négy esztendő múltán a tudós katona belevághatott tervei megvalósításába. Áder János elismerően szólt Mészáros Lázár érdemeiről, aki miniszterségének köszönhetően létrejött a nemzeti tisztképzés új központja, a Ludovíceum. 1848 végére már több mint 110 ezer főből állt a honvédsereg, amely hosszú hónapokon át sikeresen szállt szembe egy európai nagyhatalommal, annak ellenére, hogy ez a haderő távoli európai színterekről hazahívott vagy éppenséggel harcot nem tapasztalt katonákból állt, valamint olyan tisztekből, akiknek választaniuk kellett az uralkodónak tett eskü és a nemzet iránti hűség között. A kényszer közepette született honvédséget mégis összetartotta valami, megmutatkozott a magyar katonák tehetsége, és még a más nemzetiségűek is magyar bajtársaik között érezték otthon magukat - hangsúlyozta. 

A Magyar Honvédség csatákat nyert Pákozdon, Ozoránál, Szolnokon vagy épp Budán - sorolta -, a Habsburg Birodalom pedig csak a cári Oroszországgal összefogva tudott ellene győzedelmeskedni. A 19. század derekán Európa újító, nemzeti önazonosságot kereső mozgalmai közül a magyarok tartottak ki legtovább - emlékeztetett az államfő, rámutatva: csak nekünk, magyaroknak sikerült a felizzott szabadságvágyat törvényes rendbe oltani, csak a mi forradalmunkból következett polgári építkezés. És csak a magyarok tudtak önerőből korszerűen működő fegyveres erőt kiállítani. Mindezek miatt is büszkék lehetünk a magyarok egyik legnagyobb közös alkotására, az 1848-49-es eseményekre. Ekkor jött létre ugyanis mindaz, ami hazánkat visszafordíthatatlanul a modern polgári átalakulás útjára kormányozta - mutatott rá az államfő. Beszédében kitért arra is, hogy bár a szabadságharc fegyverei ma már múzeumokban pihennek, a katonai erények, vagyis a hűség, a bátorság és a kitartás eszméje felett nem járt el az idő.

MTI