Belföld
Völner Pál: Nem akarjuk lebontani a migránsok előtt sem a fizikai, sem a jogi határzárat
2018-02-0920:38
stop soros, brüsszel, eu, völner pál, napi aktuális
2015 decembere óta folyik Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárás, a kormány azóta folytatja ezt a jogi vitát Brüsszellel. Az Európai Bizottság két hónapja bejelentette, hogy a következő szakaszba lépteti az eljárást és azt kiegészítette a jogi határzárral kapcsolatos aggályokkal is. Brüsszel február 8-áig adott határidőt a kormánynak arra, hogy választ küldjön megismételt kérdéseire. A kormány csütörtökön elküldte válaszát Brüsszelnek. A témában Völner Pál, igazságügyi államtitkár volt a Napi aktuális vendége.
A kormány - az előző vitafordulóhoz hasonlóan - most is jelezte, hogy fenntartja az álláspontját és nem változtat a jogszabályokon. Völner Pál szerint néhány ponton már engedtek, tehát elismerték, hogy a magyar jogszabály megfelel az uniós jogrendszernek, de még mindig maradtak vitás kérdések. Például azzal kapcsolatban, hogy miért viszik vissza a határra azokat, akik illegálisan lépték át, illetve hogy a tranzitzónában az ottani hatósági eljárások határideje nem megfelelő a jogérvényesítésre.
Az államtitkár szerint az EU azért indított eljárást Magyarország ellen, mert a különböző NGO-k "óriási panaszhalmazzal" árasztották el és ezeket a felmerülő kérdéseket minden kritika nélkül Brüsszel feltette Magyarországnak. Völner Pál szerint ez EU nem fogadja majd el a válaszokat és a bírósághoz fordul majd, így majd a luxemburgi bíróságnak kell megítélnie, hogy a kormány által felvetett jogi érvek összhangban vannak-e a különböző EU-s szabályokkal.
Ez egy nagyon jó vita arra, hogy az uniós jogköröket hogyan lehetne kiterjeszteni. Az államtitkár példaként felhozta a belga miniszterelnöknek a legutóbbi nyilatkozatát, ahol az eddigi egyhangú döntéseket kétharmados irányba vinnék tovább, illetve a többségi döntés felé. "Ami mind mind arról szólna, hogy hogyan lehetne a nemzetállamoknak a hatásköreit megnyirbálni, mondom úgy, hogy közben nincsenek olyan alap jogszabályai az uniónak amik ezt lehetővé tennék" - tette hozzá.
Az államtitkár szerint az EU azért indított eljárást Magyarország ellen, mert a különböző NGO-k "óriási panaszhalmazzal" árasztották el és ezeket a felmerülő kérdéseket minden kritika nélkül Brüsszel feltette Magyarországnak. Völner Pál szerint ez EU nem fogadja majd el a válaszokat és a bírósághoz fordul majd, így majd a luxemburgi bíróságnak kell megítélnie, hogy a kormány által felvetett jogi érvek összhangban vannak-e a különböző EU-s szabályokkal.
Ez egy nagyon jó vita arra, hogy az uniós jogköröket hogyan lehetne kiterjeszteni. Az államtitkár példaként felhozta a belga miniszterelnöknek a legutóbbi nyilatkozatát, ahol az eddigi egyhangú döntéseket kétharmados irányba vinnék tovább, illetve a többségi döntés felé. "Ami mind mind arról szólna, hogy hogyan lehetne a nemzetállamoknak a hatásköreit megnyirbálni, mondom úgy, hogy közben nincsenek olyan alap jogszabályai az uniónak amik ezt lehetővé tennék" - tette hozzá.
A Stop Soros törvénycsomag társadalmi vitájával kapcsolatban elmondta, hogy már 400 észrevétel érkezett, az emberek többsége szigorítást javasolt, de voltak olyan szervezetek, példádul a Transparency International, az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság, akik ellenzik a Stop Soros bevezetését.
A javaslatok között felmerült, hogy a 25 százalékos illetéket megemeljék vagy hogy a migránstámogató szervezetek csak magyar bankoknál mozgathassák a pénzüket.
A Stop Soros törvénycsomagot a jövő heti kihelyezett frakcióülésen tárgyalja a kormány, ahol a képviselők véleményét is meghallgatják a tervezettel kapcsolatban. Ezután fog kialakulni az a szöveg, amit benyújtanak a parlamentnek, ahol majd megkezdődnek az érdemi viták.
A Stop Soros törvénycsomagot a jövő heti kihelyezett frakcióülésen tárgyalja a kormány, ahol a képviselők véleményét is meghallgatják a tervezettel kapcsolatban. Ezután fog kialakulni az a szöveg, amit benyújtanak a parlamentnek, ahol majd megkezdődnek az érdemi viták.