A Magyarország és Románia között a gázellátásra vonatkozó tervezett együttműködés eredményeként 2022-re megszűnik Magyarország egyoldalú függősége az orosz gáztól. Ehhez a következő időszakban ki kell majd építeni a gáz szállításához szükséges kapacitásokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki magyar-szerb üzleti fórumon tartott beszédében.
Kiemelte: a térségi energiahálózatokat szorosabbra kell fűzni, ezzel megszűnhet az egyoldalú függőség az orosz gáztól. A legfontosabb gazdasági feladat a következő évekre, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd biztosítani a versenyképességüket - vélte. Mint mondta, Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. Az ezt biztosító "interkonnektorokon" el kell végezni a szükséges feladatokat, amit a saját oldalán Románia és Horvátország még nem tett meg, így ezekből az országokból még nem érkezhet gáz Magyarországra. Az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz az iparát versenyképessé tenni, és úgy vélte, Szerbia csak akkor tud Közép-Európához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz Közép-Európához kapcsolódni.
Orbán Viktor a jövő nagy kihívásának nevezte, hogy világ energiaigénye évről-évre nő. Hozzátette: térségünk energiaigénye is 3-5 százalékkal emelkedik évente. Úgy vélte, az energia árversenyében az EU-nak lépnie kell, mert az Egyesült Államok ebben jóval Európa előtt jár.

Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál. Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra lehet számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy személyi közreműködés formájában.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik.

 - jelentette ki a kormányfő.

Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte mint erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke országok, határozott kulturális öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják őrizni.
A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van. "Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk" - fejtette ki.
A miniszterelnök megjegyezte: tavaly - rekordot döntve - körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások - elsősorban szerb-magyar vegyesvállalatok formájában - már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már a Vajdaságon.

"A szerb-magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz" - fogalmazott.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Balkánt integrálni kell az Európai Unióba, és nagyon távolinak nevezte a bizottság által erre céldátumként kitűzött 2025-öt. Kiemelte, hogy a balkáni államok csatlakozása át fogja alakítani Európa gazdasági súlypontját, az egyre inkább Nyugat felől Kelet-Közép-Európa felé tolódik. Megjegyezte, hogy a A V4-ek kereskedelme Németországgal már most 55 százalékkal több, mint a német-francia kereskedelem. Hangsúlyozta, Magyarország olyan ország lehet, ahol az ipar jó eséllyel őrzi meg versenyképességét, amiben meghatározó lesz az energia biztonságos elérhetősége és ára. Magyarország ugyan nem gazdag fosszilis energiaforrásokban, de jól fejlett infrastruktúrája van, jó menedzsmentképességgel rendelkező energiacégei, amelyek közül 2010 után sokat visszavásárolt az állam és van egy jól működő atomerőműve, amelyet bővít - mondta. A kormányfő fontos előrelépésnek nevezte energetikai szempontból a szerb és a magyar áramtőszde egyesülését.

Ana Brnabic kijelentette: országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Szerbia európai integrációjához, így a szakmai segítségért, amelyet a szerb minisztériumok kapnak és azért is, amiért Magyarország határozottan képviseli Szerbia érdekeit Brüsszelben.

A szerb kormányfő fontos gazdasági kérdésként említette az újabb gázszállítási lehetőségek megnyitását, a két ország villamosenergia-rendszerének összekapcsolása, az együttműködést a mezőgazdaságban, valamint a turizmus tekintetében a tapasztalatcserét a gyógyfürdők privatizációját illetően. Úgy vélte, a Budapest-Belgrád vasútvonal olyan együttműködés lehet, amely az Európai Uniónak is fontos, Kína bevonásával pedig globális aspektust kap. Ana Brnabic kitért arra: Újvidék 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz, és a település jelentős támogatást kap Pécstől, amelynek már van tapasztalata e pozícióval kapcsolatban, a két város között folyamatos az együttműködés. Hozzátette: a kiváló kétoldalú kapcsolatok egy újabb bizonyítéka, hogy Szerbia lesz az idei budapesti könyvfesztivál fővendége.
A szerb miniszterelnök továbbá üdvözölte, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a magyarországi szerb kulturális örökség megőrzésére fordított összegek. Szerbia elkötelezett az együttműködés mellett a magyar kisebbséggel - jegyezte meg. Ana Brnabic végül megemlítette, hogy hamarosan új határátkelőhelyet nyitnak Rastina-Bácsszentgyörgynél.

MTI