A koszorúzáson Simicskó István úgy fogalmazott: megmaradni magyarként, bármilyen viharos idők is vannak; ez volt Görgei Artúr, ez a Magyar Honvédség és minden magyar küldetése. A honvédelmi miniszter azt mondta: az itt élő nemzetek, az európai népek küldetése és ereje elsősorban abban áll, hogy nem vesznek át mindent, ami a világban áramlik. Számos látható és láthatatlan veszély leselkedik az európai civilizációra és kultúrára. A miniszter szerint az Európai Unió feladata lenne, hogy tegyen ez ellen, "de azt látni, Brüsszel ezt nap mint nap megtagadja". Mindenközben Magyarország védi az országot, a magyar embereket, ezzel együtt pedig "az európai értékek, kultúra őrzője és vigyázója is egyben".

A honvédelmi miniszter kiemelte: ha a magyarság eltűnik a térképről, az óriási veszteséget jelent Európa, a világ számára is. Bármilyen látható vagy láthatatlan veszély fenyeget, más nemzeteknek is példát mutatva "meg kell védenünk magyarságunkat". Ehhez tenni, cselekedni kell, ahogy azt Görgeiék is tették. Szeretnünk kell hazánkat - fogalmazott a miniszter, megjegyezve: a hazaszeretet tevékeny törődést, cselekvő hazafiságot jelent.

A budai Várban megemlékezéssel, néma főhajtással, koszorúzással tisztelegtek az 1818. január 30-án született Görgei Artúr lovas szobránál. A megemlékezésen Varga Antal (Fidesz-KDNP), a budavári önkormányzat alpolgármestere köszöntőjében azt emelte ki: katonák, vezérek mindig is voltak, most is vannak szerte a világon, de "honvédek" csak nekünk magyaroknak vannak. A honvéd több mint fegyveres katona vagy zsoldos, olyan hős, aki a hazáját akár az élete árán is képes megvédeni - fogalmazott.

A kétszáz éve született Görgei Artúr előtt tisztelegve a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban emlékkonferenciát tartottak az egykori honvédtábornok és hadügyminiszter életéről, munkásságáról, valamint bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Görgei Artúr-emlékérmet. Az emlékérmék előoldalán ábrázolt jelenetben a forradalom egyik győztes csatája elevenedik meg, ezt Than Mór Görgey lovasrohamot vezényel a második komáromi csatában című festménye ihlette, fölötte félkörben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legjelentősebb győztes ütközeteit - Isaszeg, Buda, Komárom, Vác - tüntették fel. Az egykori honvédtábornok a forradalom idején nevének írásmódjában a nemesi származásra utaló y-t i-re változtatta, és aztán élete végéig így használta.

MTI