Belföld
Terc: Vezet a kereszténység az üldözött vallások sorában
2018-01-2520:16
A nyugati világban biztosított ugyan a vallásszabadság, ám a keresztények alig negyede él fejlett demokráciában. Csak az Iszlám Állam három év alatt több mint 150 ezer keresztényt űzött el a szülőföldjéről népirtó területfoglalásával. Irakban mindössze negyedmillió keresztény maradt, az elmenekült kisebbségnek harmada tért vissza a lerombolt városokba. Az ISIS még 2014 tavaszán tört be a térségbe és ultimátumot adott a menekülés és a halál közül választhattak. De mi köze az Európában élőknek a világ bármely pontján üldözött keresztényekhez? Az itteni közösségek életét befolyásolja-e bármiben az ő sorsuk? Számít-e a nyugati keresztényegyházak, felekezetek jövője szempontjából, hogy most hogyan viszonyulunk hozzájuk? A Terc mai adásában ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat.
A kereszténység, a közel-keleti kereszténység túlélésének az egyetlen lehetősége azokon a támogatásokon kívül, amit adtunk az, hogy nemzetközi jogi garanciát kapnak arra, hogy őket ott nem fogja bántódás érni. Tehát a Nyugat vagy a keresztény világ nem fogja őket hagyni veszni. Mert gyakorlatilag most úgy élik meg. Magyarországot nagyon becsülik. De úgy nagy csalódottság érzés, ami uralkodik körükben – vélekedik Dezső Tamás asszirológus, egyetemi tanár.
Nyilvánvaló, hogy ez nem egy elszigetelt jelenség, ezt tágabb horizontban kell szemlélnünk és értékelnünk. Tehát ha csak a migráció kérdésével foglalkozunk akkor joggal vetődnek föl azok a ideológiai állítások vagy éppen szociológiai vagy humanitárius kérdésekre hivatkozó érvelés amelyik egyfajta prés a keresztény közöségekkel vagy személyekkel szemben. De ez nem igaz. Tágabb környezet az, hogy elindult már az 1920as években a frankfurti iskolának nevezett filozófiai, ideológiai csoportból elindult egy olyan fajta új világuralmi rendszernek a kiépítése és annak a stratégiáját már kidolgozták amelyiknek az elemei világosan felismerhetőek, amelyekkel aláásni szándékoznak mind a mai napig a hagyományosan keresztény közösségeket. És látjuk, hogy ez hogy éri el a közel-keleti ősi apostoli keresztény közösségeket illetve, hogy hogyan jut el Európába ma. Hiszen a család ellenes támadások, az egyház ellenes támadások Európában is a papságot érő ideológiai támadások vagy az egyházi iskolákat hasonló módon és sorolhatnánk tovább ugye akár a feminizmus kérdése vagy a homoszexualitás propagálása vagy hát a legutolsó ugye a gender ideológia amelyik valami iszonyú pusztítást okoz Európában. A keresztény üldözés az nem csak keleten igaz hanem nálunk is igaz – magyarázza Osztie Zoltán plébános.
Dénes Tamás:
Nyilvánvaló, hogy ez nem egy elszigetelt jelenség, ezt tágabb horizontban kell szemlélnünk és értékelnünk. Tehát ha csak a migráció kérdésével foglalkozunk akkor joggal vetődnek föl azok a ideológiai állítások vagy éppen szociológiai vagy humanitárius kérdésekre hivatkozó érvelés amelyik egyfajta prés a keresztény közöségekkel vagy személyekkel szemben. De ez nem igaz. Tágabb környezet az, hogy elindult már az 1920as években a frankfurti iskolának nevezett filozófiai, ideológiai csoportból elindult egy olyan fajta új világuralmi rendszernek a kiépítése és annak a stratégiáját már kidolgozták amelyiknek az elemei világosan felismerhetőek, amelyekkel aláásni szándékoznak mind a mai napig a hagyományosan keresztény közösségeket. És látjuk, hogy ez hogy éri el a közel-keleti ősi apostoli keresztény közösségeket illetve, hogy hogyan jut el Európába ma. Hiszen a család ellenes támadások, az egyház ellenes támadások Európában is a papságot érő ideológiai támadások vagy az egyházi iskolákat hasonló módon és sorolhatnánk tovább ugye akár a feminizmus kérdése vagy a homoszexualitás propagálása vagy hát a legutolsó ugye a gender ideológia amelyik valami iszonyú pusztítást okoz Európában. A keresztény üldözés az nem csak keleten igaz hanem nálunk is igaz – magyarázza Osztie Zoltán plébános.
Dénes Tamás:
Nagyon fontos tudás volt az ókorban és most is fontos tudás lenne, hogyha különbséget tudnánk tenni a más, az idegen és az ellenség fogalma között. Ugye azt kell mondanom történészként, hogy a világtörténelemben nem is nagyon tudok olyan példát mondani amikor egy humanitárius eszme irányított volna politikai folyamatokat.
Osztie Zoltán:
Bizonyos esetekben engedelmességgel tartozunk mi katolikusok a Pápának vagy a római megnyilatkozásoknak. Bizonyos peremfeltételek mellett hit és erkölcs dolgában nyilatkozik Róma vagy hát konkrétan a Pápa. De politikai vagy gazdasági vagy társadalmi kérdésekben az engedelmességnek ez a kötelessége ez nincs meg. Tehát nyugodtan fogalmazunk meg és megfogalmazunk ellenvéleményt is.