Belföld
Tegnapi történelem: a reflektorfényben Soros György és sajátos birodalma
2018-01-2313:30
Azokat az elveket, amiket a tőzsdespekuláns Soros György a könyveiben megfogalmazott, már nem nagyon „illik” hangoztatni, mert már felháborodást keltenének széles körökben. Látszólag neki a nyílt társadalom az érdeke, de valójában azon munkálkodik, hogy olyan szereplőket juttasson hatalomba, akik hajlandók akár a nemzeti energiaforrásokat privatizálni és az általa képvisel pénzügyi körök kezére juttatni – hangzott el az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorának hétfői adásában, ami egyebek között rávilágított arra is, hogy Soros 25 milliárd dolláros vagyonát, valuták bedöntésével, országok és régiók eladósításával szerezte. Magyarország és Közép-Európa ütőerén az 1980-as évek elejétől tartja rajta ujját. Egyes országokban elfogatási parancs van ellene érvényben, hazánkban is egyre kevésbé szívesen látott vendég.
Fricz Tamás politológus rávilágított arra, hogy Soros György könyveiben fontos szerepet kap az individuum, vagyis, hogy az egyén a legfontosabb és nem számítanak a közösségek, a tradíciók, a vallás, a család. Az individuumhoz kötődik a piac, vagyis, hogy mindent a piacon kell megmérni, a kultúrát, az egészségügyet, a szociálpolitikát.
A harmadik elképzelése pedig, hogy a nemzetállamokat háttérbe kell szorítani és globális uralmi rendnek kell létrejönnie, tulajdonképpen egy nemzet feletti uralomnak, amit elsősorban a pénzügyi emberek fognak irányítani, amibe maga Soros is kőkeményen beletartozik. Ugye, ezekről a dolgokról mér nem szívesen beszélnek nyíltan, s az ő alapítványai sem beszélnek nyíltan, hanem maradnak az emberi jogoknál
– mutatott rá Fricz Tamás.
Az emberi jogokkal kapcsolatban Simon János politológus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sorosék ezeknek is csak bizonyos szegmensét emelik ki, ami szerintük fontos, ugyanakkor a Soros-alapítvány nem foglalkozik például a kisebbségek valláshoz való jogával, vagy egy kisebbségnek az oktatáshoz való jogával akár Kárpátalján.
Az emberi jogokkal kapcsolatban Simon János politológus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sorosék ezeknek is csak bizonyos szegmensét emelik ki, ami szerintük fontos, ugyanakkor a Soros-alapítvány nem foglalkozik például a kisebbségek valláshoz való jogával, vagy egy kisebbségnek az oktatáshoz való jogával akár Kárpátalján.
Ha úgy közelítjük meg, hogy Soros egy liberális piacgazdaságot akar, olyat, ahol az erősebb mindet visz, akkor azt látjuk, hogy ő alkotta meg a globalizációs világrendszernek az első sajátos államát. Olyan állama van neki, amelynek az állampolgárai fizetett emberek, akiket a saját vagyonából fizet, méghozzá kifejezetten jól, s teszi ezt az alapítványain keresztül. Ezek az alapítványok szembe mennek a nemzetállamok érdekeivel, hiszen a nemzetállamok sajátos érdeke, hogy megvédik a gyengébb piacot
– ismertette Simon János, aki a dollárt nevezte meg a sajátos Soros állambirodalom emblémájának.
Fricz Tamás szerint Soros György egy olyan ellentmondásos személyiség, aki létre akar hozni egy globális civil társadalmat, ami a nemzeteket felbomlasztja. E cél érdekében egy civil globális hálózatot hozott létre, ami nevezhetünk „mély államnak” is.
ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem
Fricz Tamás szerint Soros György egy olyan ellentmondásos személyiség, aki létre akar hozni egy globális civil társadalmat, ami a nemzeteket felbomlasztja. E cél érdekében egy civil globális hálózatot hozott létre, ami nevezhetünk „mély államnak” is.
ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem