Fricz Tamás politológus rávilágított arra, hogy Soros György könyveiben fontos szerepet kap az individuum, vagyis, hogy az egyén a legfontosabb és nem számítanak a közösségek, a tradíciók, a vallás, a család. Az individuumhoz kötődik a piac, vagyis, hogy mindent a piacon kell megmérni, a kultúrát, az egészségügyet, a szociálpolitikát.
A harmadik elképzelése pedig, hogy a nemzetállamokat háttérbe kell szorítani és globális uralmi rendnek kell létrejönnie, tulajdonképpen egy nemzet feletti uralomnak, amit elsősorban a pénzügyi emberek fognak irányítani, amibe maga Soros is kőkeményen beletartozik. Ugye, ezekről a dolgokról mér nem szívesen beszélnek nyíltan, s az ő alapítványai sem beszélnek nyíltan, hanem maradnak az emberi jogoknál
– mutatott rá Fricz Tamás.
Az emberi jogokkal kapcsolatban Simon János politológus ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sorosék ezeknek is csak bizonyos szegmensét emelik ki, ami szerintük fontos, ugyanakkor a Soros-alapítvány nem foglalkozik például a kisebbségek valláshoz való jogával, vagy egy kisebbségnek az oktatáshoz való jogával akár Kárpátalján.
Ha úgy közelítjük meg, hogy Soros egy liberális piacgazdaságot akar, olyat, ahol az erősebb mindet visz, akkor azt látjuk, hogy ő alkotta meg a globalizációs világrendszernek az első sajátos államát. Olyan állama van neki, amelynek az állampolgárai fizetett emberek, akiket a saját vagyonából fizet, méghozzá kifejezetten jól, s teszi ezt az alapítványain keresztül. Ezek az alapítványok szembe mennek a nemzetállamok érdekeivel, hiszen a nemzetállamok sajátos érdeke, hogy megvédik a gyengébb piacot
– ismertette Simon János, aki a dollárt nevezte meg a sajátos Soros állambirodalom emblémájának.
Fricz Tamás szerint Soros György egy olyan ellentmondásos személyiség, aki létre akar hozni egy globális civil társadalmat, ami a nemzeteket felbomlasztja. E cél érdekében egy civil globális hálózatot hozott létre, ami nevezhetünk „mély államnak” is.
ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem