Schanda Tamás a fele részben német nemzetiségű baranyai városban megtartott megemlékezésen a kollektív bűnösség elvére alapozott elhurcolásokra utalva arról beszélt, hogy a hetvenkét évvel ezelőtt kezdődött "embertelen tettet, történelmi bűnt" követően az ország német nemzetisége újraszerveződött, és mára egyre többen vallják meg gyökereiket. 1946-ban ezen a napon indult az első vonatszerelvény Németországba "kiűzött, kitagadott honfitársainkkal" - idézte fel a politikus a Nepomuki Szent János nevét viselő katolikus templomban rendezett eseményen. Csaknem két és fél év alatt - három hullámban - több mint kétszázezer német embert "szakítottak el tőlünk", a "kollektív bűnösség gyalázatos hazugsága" alapján - tette hozzá. Schanda Tamás leszögezte: Magyarországon többé senkit sem foszthatnak meg alkotmányos jogaitól. "Többé senkinek nem kell félnie, tartozzon bármely nemzetiséghez, valláshoz, vagy más kisebbséghez" - hangoztatta. Szólt arról is, hogy Magyarország ma elismeri államalkotó nemzetiségei jogait, segíti érdekeik érvényesítését, támogatásukat a kormány kiemelten kezeli. 2010 óta három és félszeresére emelték a német nemzetiségnek nyújtott támogatást, tavaly ez meghaladta a 2,1 milliárd forintot - fűzte hozzá. A németség úgy alkotott maradandót, hogy közben saját identitását is megtartotta: "egyszerre voltak hű magyarok és hű németek, akik sosem tagadták meg gyökereiket, és sosem dobták el saját kultúrájukat" - mondta. A magyarországi németek történelme arra figyelmezteti Európát, hogy van létjogosultsága a különböző kultúrákat megőrizni kívánó törekvéseknek. A székelyföldi magyar autonómiatörekvésekre is utalva megjegyezte: "a zászlókat sehol sem tiporhatják, mert újra kitűzik, még ha akasztás jár is érte". 
    
Ritter Imre, a németség parlamenti szószólója a többi között arról beszélt, hogy a tragédiára emlékezni felelősség és kötelesség, a pártoktól független német parlamenti képviselő megválasztását pedig a nemzetiség erkölcsi felelősségének nevezte. 
    
Heinek Ottó, az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszédében arról szólt, hogy az emléknapok az értékek megőrzésének szükségessége mellett a diszkrimináció, a kirekesztés és a jogtalanság elleni kiállás fontosságáról is szólnak. 
    
A szentmise után megkoszorúzták a németek elűzésének és a Felvidékről a Benes-dekrétumok következtében Bólyra telepített magyaroknak is emléket állító emlékművet. A baranyai városból a második világháború után mintegy nyolcszáz német nemzetiségű polgárt űztek el. 

MTI