A Helsinki Bizottság honlapján már elérhetőek azok az adatok, amik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján még nem, pedig azok az állami szervezettől származnak. Ezekből kiderül, hogy egészen pontosan 1216 menekültet fogadtunk be tavaly. Ennek a számnak azonban semmi köze a kvótákhoz, és jóval alacsonyabb mint az uniós átlag – írja a zoom.hu. A portál a szervezet sajtómunkatársával készített interjút. Zádori Zsolt szerint:

Egy a kormánypropagandától megzavart államtitkár tett egy nagyon rossz nyilatkozatot, amiben igazodni próbált munkaadója kommunikációs szándékaihoz. (…) Az ellenzék pedig most azt dörgöli a kormány orra alá, hogy titkosan, 1300 menekültet fogadtunk be. Hervasztóan nívótlan ez mindkét részről. Valójában ugyanis arról van szó, hogy Magyarország egészen pontosan 1216 embert fogadott be tavaly, de egyáltalán nem titkosan.

A novemberi és decemberi adatok pedig azért nincsenek még fent a BMH honlapján, mert nem csak menekültügyi statisztikákat közölnek, hanem más, például idegenrendészetieket is, amelyek begyűjtésére, feldolgozására kell némi idő. A Helsinki Bizottság pedig úgy jut a friss menekültügyi adatokhoz, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Budapesti regionális irodájának együttműködő partnerei. A genfi egyezmény alapján ez a szervezet a kormánytól, azaz BMH-tól megkapja a friss menekültügyi adatokat, még mielőtt a hivatal közzé tenné a honlapján. A szóvivő hangsúlyozta, az 1216 elismerés a genfi konvenció, az Alaptörvény és a magyar menekültügyi törvény alapján történt.

Akkor miért 1296? Altusz Kristóf egy máltai lapnak adott interjúban ugyanakkor 1296 emberről beszélt. A Helsinki Bizottság sajtómunkatársa a különbséget azzal magyarázta, hogy a magyar jog befogadottnak nevezi azt a nemzetközi védelemre szoruló külföldit, akit nem lehet hazájába visszaküldeni, mert ott üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, illetve halálbüntetés áldozata lenne, de mégsem jogosult sem menekült, sem oltalmazott státuszra. A befogadott státuszt egy évre adják, ez utána hosszabbítható, és magában foglalja a munkavállalás lehetőségét, azonban csak előzetesen megszerzendő munkavállalási engedéllyel. Zádori Zsolt szerint a helyettes-államtitkár ezt a 70-80 az embert is beleszámolta az általa említett 1296-ba.

Nem arról van szó, hogy Magyarország titokban mégis teljesítette azokat a kötelezettségeit, ami az uniós tagságból adódik – mondta a szakértő.
Az áthelyezési kvóta a gyakorlatban arról szólt volna, hogy Görögországból és Olaszországból a 2017 szeptember közepéig érkezők közül 1294 szíriai menedékkérőt kellene átvenni. Nagyjából 75 százalékos elfogadási rátával számítva, ez mintegy ezer ember befogadását jelentené. Csakhogy ezzel az uniós döntéssel Magyarország nyíltan szembement – mondta Zádori Zsolt. Szerinte sokkal komolyabb probléma, hogy csak 1216-an kaptak itt menedéket, illetve, hogy milyen jogtipró eljárásban lehet hozzájutni a védelemhez, és az mit is jelent a gyakorlatban. Ez a szám valóban magasabb a korábbi évek néhány százához képest. Ám az elfogadási arány így is jócskán az uniós ötven százalékos átlag alatt van, nálunk ez mindössze 30 százalék. A sajtómunkatárs szerint komoly gond az is, hogy mint ismert, március óta csak a tranzitzónákban lehet menedéket kérni Magyarországon, ami a strasbourgi bíróság szerint jogellenes fogvatartást jelent.

A menekülteknek meg kell várniuk, amíg lezajlik velük szemben az eljárás, addig rács mögött tartják őket. A menedékkérők fele gyerek, harmaduk nő, a többség sérülékeny csoportokhoz tartozik. 83 százalékuk háborús övezetből érkezett, a legtöbben Afganisztánból – sorolta Zádori, hozzátéve, hogy tavaly egyébként összesen 3397 menedékkérelmet adtak be Magyarországon. „Azért ennyire keveset, mert a magyar állam önkényesen csak napi tíz kérelmezőt enged be a röszkei és tompai tranzitzónába.” 

A tranzitzónás menekültügyi eljárás után ezért azok a családok, amelyeket nem fogadunk be, azok idegenrendészeti szállásra kerülnek, egy hónapig tartózkodhatnak itt. Utána szabadulva aztán továbbállnak nyugatra. Az 1216 védelmet kapott emberrel gyakorlatilag ugyanez történt: egy hónapot kaptak arra, hogy nyílt menekülttáborban legyenek Vámosszabadin.
Ez alatt az idő alatt meg kellene tanulniuk magyarul, munkát és szállást kellene találniuk.”

Ezután még néhány hónapig jár nekik egészségügyi ellátás, de utána minden állami segítség megszűnik. Ezért ők ugyanúgy továbbállnak, mint akiket nem fogadtunk be – tette hozzá. Korábban egyébként két évet kaptak az integrációra, 2016. június 1-jétől azonban megszüntették a támogatásukat.
Tavaly talán néhány tucat új menekült ember talált itt reményt rövid időre, de előbb-utóbb ők is továbbmennek– fogalmazott Zádori.

Az elmúlt napokban nagy port kavart a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárának egy máltai lapnak adott nyilatkozata. Ebben Altusz Kristóf arról beszélt, hogy tavaly 1300-an kaptak menekültstátuszt Magyarországon, a kormány azonban ezt az érintettek biztonsága érdekében nem hozta nyilvánosságra. Az ellenzéki pártok és sajtóorgánumaik szerint mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök titokban végrehajtotta a Soros-tervet, vagyis Magyarország befogadott 1300 menekültet, pont annyit, amennyit Brüsszel a kötelező betelepítési kvótában előírt. Hogy ez miért erős csúsztatás, azt korábban már megírtuk, szerdán pedig Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva jogi érvekkel támasztotta alá, miért fals az ellenzéki propaganda ebben az ügyben.

PestiSrácok.hu