Nem igaz az a negatív legenda, mely szerint a 2. hadsereget abban a tudatban állították össze, hogy úgysem fog visszatérni. Az ország egész területéről sorozták a katonákat és az ország teljesítőképességéhez képest fel volt szerelve. A szemben álló szovjet hadsereghez képest nem - tette hozzá az államtitkár.
    
Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a Donnál harcoló magyar katonák felszerelésével kapcsolatos viták kapcsán a tévéműsorban az emelte ki: a teljes magyar haderő harmada lehetett a 2. hadsereg, mely a teljes magyar fegyverzet felét megkapta.
    
A fegyverzet minősége egy "más kérdés" - jegyezte meg.
    
Általában a magyar hadsereg annak a feladatának megfelelt, hogy a szomszédos, hozzá hasonló államok haderejével képes legyen felvenni a harcot. A szovjet vagy német birodalom hadseregével azonban nem volt egyenrangú - mutatott rá a szakember.
    
Kovács Vilmos a 2. hadsereg veszteségei kapcsán kifejtette: a katonai veszteség fogalmába mindazokat beleszámítják, akik másnap nem tudnak harcba indulni, tehát a halottakon kívül a sebesülteket, fogságba esetteket, eltűnteket. Ez a mintegy 200 ezer fős 2. hadsereg esetében a doni katasztrófánál hozzávetőleg 125 ezer fő volt, amiből a jelenlegi kutatások szerint 47-50 ezer lehetett a hősi halott.

MTI