Belföld
Semjén: Az EU csak az európai értékek alapján maradhat fenn
2017-12-1413:10
semjén zsolt, eu, család, erdő péter, migráció
Az Európai Unió nem maradhat fenn másként, mint az európai értékek alapján, ami nem más, mint a keresztény civilizáció és az európai nemzetek sorsközössége - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Új Közös Európánk címmel csütörtökön Budapesten rendezett konferencián. Kiemelte: Európának három fundamentális alapja van és aki ezt tagadja, az Európa létét, lényegét tagadja, veszélyezteti.
Semjén Zsolt rámutatott: Magyarország nem tesz mást, mint az európai identitást és az európai értékeket védi.
Mi hiszünk a keresztény Európában és büszkék vagyunk arra, hogy védőpajzsa voltunk ezer éven keresztül és vagyunk most is, hiszünk a nemzetekben és büszkék vagyunk magyarságunkra
- mondta. Európa védelme nem alapulhat máson, mint a keresztény civilizáció védelmén, identitásán, a nemzetek létén, a szuverén nemzetállamokon. Rámutatott: ők uniópártiak, de annak világos kimondásával, hogy az unió nem a magyar történelem célja és beteljesedése, hanem egy eszköze a magyarság megmaradásának. S bár a tagság nem "fenékig tejfel", de még mindig jó Magyarországnak.
Az unió egy nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is - fogalmazott. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció "katedrálisát" a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel. Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne. Vannak emellett "természetjogi valóságok is" - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt, folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk. Hozzátette: a követelések közül pedig sok nem is gazdasági, inkább ideológiai jellegű. A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.
Az unió egy nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is - fogalmazott. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció "katedrálisát" a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel. Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne. Vannak emellett "természetjogi valóságok is" - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt, folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk. Hozzátette: a követelések közül pedig sok nem is gazdasági, inkább ideológiai jellegű. A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.
Sokan úgy érezték ebben a régióban, hogy elmaradottként, esetleg kulturálatlanként, sőt bűnösként kezelik őket egy olyan helyzet miatt, amely nem ezeknek a népeknek a hibájából, hanem a Jaltai-egyezmény értelmében, a nagyhatalmak politikai döntése miatt alakult ki
- tette hozzá.
Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. A közös fogyasztás ugyanis úgy tűnik, nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot - mondta.
Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. A közös fogyasztás ugyanis úgy tűnik, nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot - mondta.