Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy miután Finnország 1917 decemberében több évszázados küzdelem után kézbe vehette saját sorsát, a függetlenség megvédését, a politikai és gazdasági válságokat követő talpra állást rendkívüli fejlődés követte. Megjegyezte, hogy napjainkban intenzívek a magyar-finn parlamenti kapcsolatok, ő maga májusban járt Finnországban, ahol az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta át Maria Lohelának.

Kövér László szólt arról, hogy a Bogányi-házaspár finn meghívásra 1987-ben érkezett négy gyermekkel Finnországba, mindannyian elismert zeneművésszé váltak, második hazájuknak tekintik Finnországot, Bogányi Gergely a Sibelius Akadémián végezte tanulmányait. Vasárnap az ő vezényletével rendeztek hangversenyt a Zeneakadémián a finn függetlenség 100. évfordulója alkalmából.

Maria Lohela, a finn parlament elnöke úgy fogalmazott, hogy Bogányi Gergely teljesen egyedülálló hangszerével a szabadságot sikerült megfogalmazni, a zongora hangjain keresztül ezt élhetjük meg. "Azt hallottam valakitől, aki már kipróbálta, hogy olyan érzés játszani rajta, mintha a gravitáció rabságából megszabadulva az űrben egy űrhajóban zongoráznánk. Az egész finn nemzet és a finn emberek nevében köszönettel veszem át a hangszert és kívánom, hogy mindig Finnország mellett álljanak jóban-rosszban" - jelentette ki Maria Lohela.

A hangszer megálmodója és tervezője, Bogányi Gergely arról beszélt, hogy néhány évtized, tíz év munka, több tízezer óra és csapatmunka a zongora története, lelkileg pedig egy élet. "Először is zenészként a hang érdekelt, tudtuk, hogy a hangszerek nem elég változatosak, Liszt Ferenc és Bach is mindig jobb hangszert szeretett volna csinálni. Az új anyagoknak köszönhetően a hangszer lelke, a rezonáns kompozitból készült, és nagyon fontos volt a zongora kinézete is: olyan fenséges hangszert szerettünk volna alkotni, ami hagyománytisztelő, mégis teljesen modern" - szögezte le a zongoraművész.