Cover
Nem lehet nem kommunikálni.

Riporter

Nagy Ilona

Műsorok

Híradó

A kommunikáció nem egyszerűen információközlés, ott áll mögötte az önmagunkhoz, a másikhoz, a társadalomhoz való viszonyunk. Nem lehetünk kívülállók. Riporterként az események részesei vagyunk. Olyan eseményeké, amelyek meghatározzák hétköznapjainkat. Ez felelősség és egyszersmind kiváltság is. Felelősség, hogy pontosan, hitelesen és érthetően adjuk tovább a nézőnek mindazt, amit mi látunk és hallunk. Kiváltság, hogy olyan eseményeknél is jelen lehetünk, amelyek meghatározzák az ország, vagy akár a világ sorsának alakulását. Sosem tudhatjuk, hogy egy aláírás, egy tüntetés vagy kezdetben néhány ember a Keleti-pályaudvarnál, milyen folyamatokat indít majd el. Gyermekként hetente más álmaim és vágyaim voltak, egyetemi éveim alatt néhány szerencsés találkozásnak köszönhetően, már kétségtelen volt számomra, hogy a kommunikáció lesz a jövőm legmeghatározóbb motívuma. De azt sosem gondoltam volna, hogy végül egy televízió munkatársa leszek. Amikor 2013. szeptemberében először besétáltam az Echo TV-be, még akkor is biztosan állítottam, csupán ideiglenes állomása az életemnek. Nem így történt és ma már belátom, nem is történhetett másként. A kollégák tudása, lelkesedése és nap nap utáni kitartása, egyik pillanatról a másikra a sajátom lett. A Híradó ritmusa észrevétlenül lett az életemé is. Nem lehettem kívülálló. 2015. szeptembere. Pályafutásomnak, már ha lehet ezt a szót használni alig néhány év után, legmeghatározóbb napjai. Menekültek tüntettek a Keleti-pályaudvarnál, az elégedetlenséggel együtt nőtt a feszültség is. Majd eljött szeptember 4-e délutánja. Bent ültem a szerkesztőségben, amikor szóltak, mennünk kell. A pályaudvarnál várakozó tömeg elindult Németország felé. Talán nem túlzás azt mondani éppen a történelem zajlott az országban. Órákon keresztül sétáltunk velük, ma sem tudom hány kilométert, de ez akkor nem is számított. Az M1-es autópályán elhaladva, minden alkalommal ugyanazt látom, kilométereken elnyúló sorban vonuló emberek és köztük mi. Emlékszem, mikor álltak meg pihenni, hol törtek át a rendőrök által lezárt úton, hogyan próbáltuk tartani az iramot az élen haladókkal. Nem lehettem kívülálló. Riporterként az események részese vagyok. Remélem, rajtam keresztül a nézők is azzá tudnak válni, hogy ne legyenek kívülállók.
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ