A szombaton délelőtt tartott rendezvényen a párt számos vezető politikusa - így Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke - részt vett, de ott volt az előbbiekhez hasonlóan a párt alapítói közé tartozó újságíró, publicista, Bayer Zsolt, valamint Szájer József EP-képviselő is.
 
A Fidesz alelnöke, Németh Szilárd Facebook-oldalán közzétett bejegyzéssel is megemlékezett az évfordulóról. 

- írta a politikus posztjában, melyhez egy az ünnepségen készült csoportképet mellékelt.

Az eseményről Orbán Viktor miniszterelnök is posztolt három fotót.

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget Fiatal Demokraták Szövetsége néven alapította meg 37 ifjú értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Az eleinte liberális értékrendet képviselő szervezet a rendszerváltó kerekasztal-tárgyalásokon két állandó taggal (Orbán Viktor, Kövér László) és egy helyettessel (Fodor Gábor) képviseltette magát.

1990-ben, az első szabad választásokon bejutott az Országgyűlésbe és 22 főből álló frakciót alakítva parlamenti pártként működött tovább.

1992-ben Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt – komoly belső vitákat kiváltva – jobboldaliság és a konzervativizmus felé fordult, az újonnan létrehozott elnöki pozícióba pedig Orbán Viktort választotta. Az irányváltás nyomán a tagság liberális elvek megőrzését szorgalmazó része Fodor Gábor vezetésével kilépett a pártból. Közülük többen később az SZDSZ színeiben jutottak vissza a parlamentbe.

A Fidesz az MDF kormány ellenzékeként folyamatosan növelte népszerűségét, ám az 1994-es választásokon mégis mindössze 7,01 %-os eredményt ért el. Egy évvel később felvették a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet. Az áttörés 1998-ban jött el számukra, az MDF-fel és az FKGP-vel koalícióban alakíthattak kormányt.

Négy évvel később az MDF-fel közös listát állítva ellenzékbe kerültek. A választási vereség után Orbán Viktor egy új konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök megszervezésére koncentrált, és csak 2002 októberében tért vissza a párt élére, miután az önkormányzati választásokon is vereséget szenvedtek.

2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

A 2006-os országgyűlési választáson a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot ért el, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották.

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. Ebben a ciklusban a párt létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá.

Négy évvel később a Fidesz a KDNP-vel karöltve ismét kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben, a miniszterelnöki posztra újfent Orbán Viktort választotta meg a parlament.

A 2018-as országgyűlési választás ismét a Fidesz-KDNP győzelmét hozta, a koalíció újfent kétharmados többséget ért el, Orbán Viktor pedig az első miniszterelnök lett, aki negyedszer is kormányt alakíthatott.

Magyar Hírlap