Az ásatás 2018 júniusában kezdődött, először 130 római kori sírt ástak ki az agyagos földből, bennük az eltemetettek maradványai és számos ékszer. A munka közben egy hat méter hosszú folyosóra bukkantak, amely egy sírkamrába vezetett. 
    
Az ismeretlen eredetű etruszk nép Itália középső részén, a mai Toszkána és Lazio területén bukkant fel a bronzkorban, Kr. e. 900 körül, kultúrájukról kevés írásos emlék maradt fenn. 
    
Róma térhódításával hanyatlása fokozatos volt, míg az utolsó etruszk városok be nem olvadtak a terjeszkedő birodalomba. 
    
A héten bejelentett felfedezés új információkkal szolgálhat az etruszkok korzikai megtelepedéséről. 
    
A sírba egy magas rangú elöljárót temettek, mellette etruszk tárgyakhoz nagyon hasonló 15 agyagedényt és bronz darabokat, amelyek egy tükörből származhatnak - mondta el Catherine Pigeade antropológus a helyszínen. 
   
"A frissen feltárt sír a hiányzó darab, amely segít összeilleszteni az etruszk temetkezési rítusok részleteit. Megerősíti azt a feltevést is, hogy a Kr. e. 259-es római hódítás előtt Aléria a Tirrén-tenger fontos kikötője volt, ahol etruszk, karthágói és kis-ázsiai görög érdekeltségek találkoztak" - mondta Franck Leandri vezető kurátor. 
    
A sír közelében arany pecsétgyűrűt fedeztek fel, rajta női arc, amely talán Aphroditét ábrázolja. 
    
A kutatók most a csontvázat vizsgálják, melyet a koponyán kívül mindenütt a tönkrement bútorok törmeléke borított. Azt tervezik, törvényszéki orvosszakértő segítségével fejtik meg a titkait.

MTI