Külföld
A migrációs krízis java még csak most következik
2019-03-2715:13
A franciaországi migrációs politika lényege, hogy nincsen ilyen politika, így pedig az integráció sem működik – minderről Pierre-Henri Dumont beszélt az Origónak a Mathias Corvinus Collegium által szervezett Budapest Summit on Migration című konferencián. A francia Republikánusok rendkívül fiatal és közismerten hihetetlenül tehetséges nemzetgyűlési képviselője szerint a migrációs válság még egyáltalán nem ért véget.
Pierre-Henri Dumont 1987-ben született. Már a 2000-es évek végétől bekapcsolódott a politikába, főként ifjúsági szervezetekben tevékenykedett. 2014-ben választották meg az észak-franciaországi Marck város polgármesterének – azaz a rendkívül tehetséges politikus 27 éves korában már polgármester volt. A francia jobbközép pártban (Republikánusok, LR) az alapító Nicolas Sarkozy és a pártelnök, Laurent Wauquiez politikai vonalához tartozik, azaz a párt következetesen konzervatív, mára ismét legerősebbé vált szárnyához. Pierre-Henri Dumont 2017-ben a nemzetgyűlési választásokon Calais megye egyik körzetében szerzett mandátumot, azaz országgyűlési képviselő.
Mik a tapasztalatai a franciaországi migrációs politikáról?
Én Franciaországnak azt az északi régióját képviselem, ahol hosszú éveken keresztül állt a calais-i dzsungel. Az illegális táborban migránsok ezrei éltek hónapról hónapra mindenféle komolyabb ellenőrzés nélkül. Mindez pedig azt bizonyította, hogy a francia migrációs politika nem működik. Igazából az országban a migrációs politika azt jelenti, hogy nincsen migrációs politika.
Hogyan alakulhatott ki egy ilyen helyzet?
Ennek az egyik legfőbb oka, hogy az országban azzal kapcsolatban sincsen döntés, hogy egyáltalán kik érkezhetnek, és milyen célból. A beérkező migránsok egy jelentős része az alvilágban találja meg a számítását, valamint mindent megtesznek azért, hogy minél több állami jóléti juttatást igénybe tudjanak venni.
Én Franciaországnak azt az északi régióját képviselem, ahol hosszú éveken keresztül állt a calais-i dzsungel. Az illegális táborban migránsok ezrei éltek hónapról hónapra mindenféle komolyabb ellenőrzés nélkül. Mindez pedig azt bizonyította, hogy a francia migrációs politika nem működik. Igazából az országban a migrációs politika azt jelenti, hogy nincsen migrációs politika.
Hogyan alakulhatott ki egy ilyen helyzet?
Ennek az egyik legfőbb oka, hogy az országban azzal kapcsolatban sincsen döntés, hogy egyáltalán kik érkezhetnek, és milyen célból. A beérkező migránsok egy jelentős része az alvilágban találja meg a számítását, valamint mindent megtesznek azért, hogy minél több állami jóléti juttatást igénybe tudjanak venni.
Egy logikus migrációs politikának olyan alapon kéne állnia, ami egyrészt élvezi a társadalom többségének a támogatását.
Másrészt pedig az államnak aktív szerepet kellene játszania abban, hogy milyen elvek mentén érkezhetnek bevándorlók Franciaországba. Mindezen politikáknak pedig együtt kéne járnia azzal is, hogy a migránsok integrálása terén konkrét terveket állítunk fel, és komolyan foglalkozunk azzal, hogy az ideérkezők hogyan válhatnak társadalmunk hasznos tagjaivá.
Hogyan próbálja Macron elnök megoldani ezeket a problémákat?
Igazából a szavak politikáját látjuk, és nem a tettekét. Jól mutatja ezt, hogy a menedékkérők száma tavaly rekordmagas volt az országban. 20 százalékkal többen kértek menedékjogot az országban, mint 2017-ben. 66 százaléka azoknak, akik menedéket kértek az országban, de elutasították a kérelmüket, az országban maradtak.
Ennek mi az oka?
Ennek az az oka, hogy nem küldték vissza őket azokba az országokba (Mali, Marokkó, Algéria), ahonnan érkeztek. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy többek között azoknak az országoknak, akiket előbb említettem, segélyeket kell nyújtani, hogy vissza tudják fogadni az onnan illegálisan érkezőket.
Az európai parlamenti választás eredménye megváltoztathatja az eddigi migrációs politikát?
Hogyan próbálja Macron elnök megoldani ezeket a problémákat?
Igazából a szavak politikáját látjuk, és nem a tettekét. Jól mutatja ezt, hogy a menedékkérők száma tavaly rekordmagas volt az országban. 20 százalékkal többen kértek menedékjogot az országban, mint 2017-ben. 66 százaléka azoknak, akik menedéket kértek az országban, de elutasították a kérelmüket, az országban maradtak.
Ennek mi az oka?
Ennek az az oka, hogy nem küldték vissza őket azokba az országokba (Mali, Marokkó, Algéria), ahonnan érkeztek. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy többek között azoknak az országoknak, akiket előbb említettem, segélyeket kell nyújtani, hogy vissza tudják fogadni az onnan illegálisan érkezőket.
Az európai parlamenti választás eredménye megváltoztathatja az eddigi migrációs politikát?
A francia emberek körében a migráció az egyik legfontosabb téma a mostani választás előtt. Macron azonban arról beszél, hogy a krízist magunk mögött hagytuk. Úgy vélem, ez egy hibás megközelítés.
Ahogyan Nicolas Sarkozy és Orbán Viktor is elmondta, az Afrikában zajló demográfiai folyamatoknak cselekvésre kell sarkallnia az európai országokat. Meg kell védeni magunkat, és ezzel párhuzamos komoly fejlesztéseket kell végrehajtani Afrikában, hogy az emberek ne kényszerüljenek arra, hogy elhagyják az érintett országokat.
Origo
Origo
Hasonló hírek