Belföld
„Magyarország természetesen jogállam”
2019-03-2309:07
A három hatalmi ág — törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás — együttműködve, egymásra figyelve építi a jogállamot — hangzott el tegnap egy szakmai konferencián, ahol Stumpf István alkotmánybíró leszögezte: az Alkotmánybíróság feladatai közé tartozik a nemzeti szuverenitás és identitás védelme is.
Hamis minden olyan megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani; amely a bírói hatalmat a kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozza meg és ellenálló szerepre biztatja a bírókat és alkotmánybírókat – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tegnap, a 27. alkalommal megtartott Jogi beszélgetések című kaposvári szakmai konferencia zárónapján.
Handó Tünde hangsúlyozta: az angolszász, és különösen az amerikai jogfelfogással szemben, a jogállamiság kontinentális koncepciójának középpontjában a közjó áll. Szerinte a három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt a jog és igazságosság problémájáról. Úgy vélekedett, hogy a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. „A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott az MTI tudósítása szerint.
Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata. Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.
Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.
Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta: jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény és a törvényesség követelménye mindent megelőz. „Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.
Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata. Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.
Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.
Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta: jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény és a törvényesség követelménye mindent megelőz. „Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.