"A terroristákkal nem tárgyalunk, a terroristákkal harcolunk" - jelentette ki Milos Zeman a Biztonságunk nem tekinthető adottnak elnevezésű nemzetközi konferencián, amellyel Csehország hivatalosan megünnepelte NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját. 

"Amennyiben a tálib mozgalom újra megszerzi az ellenőrzést Afganisztán felett, biztosra lehet venni, hogy Afganisztán megint a nemzetközi terrorizmus támaszpontjává válik" - szögezte le Zeman rövid ünnepi beszédében, feltehetően arra utalva, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a tálibokkal az afganisztáni rendezésről. 

Andrej Babis cseh kormányfő rámutatott arra, hogy Csehország egyedül nem képes megvédeni magát, ezért számára a NATO-tagság létfontosságú. 

Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozása 1999-ben a NATO-hoz reális bizonyítéka volt annak, hogy a vasfüggöny véglegesen a múlté - jelentette ki Andrej Kiska szlovák államfő. Szerinte rendkívül fontos, hogy húsz évvel ezelőtt mindhárom ország - majd 2004-ben Szlovákia is - saját akaratából csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez. "Megmutattuk hová tartozunk, s milyenek az értékeink" - húzta alá. 

Lengyelország számára a NATO-csatlakozás történelmi mérföldkő volt, amely megerősítette az ország biztonságát és szavatolja fejlődését - fejtette ki Andrzej Duda lengyel államfő. 

Újságírói kérdésekre válaszolva mind a három államfő megerősítette, hogy fontosnak tartja a védelmi kiadások növelését. 

"Magyarország 2024-re a GDP két százalékára emeli védelmi kiadásait. Erről már megszülettek a szükséges döntések" - válaszolta Áder János az MTI tudósítójának érdeklődésére. Az államfő szerint az ez irányú tervek időarányosan teljesültek, s "a magyar honvédelem minden területen korszerűsítve lesz, hogy megfeleljen a 21. század követelményeinek és kihívásainak" - tette hozzá a köztársasági elnök. 

MTI