A kormány megbízásából pénteken nyújtotta be az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családvédelmi törvényt az Országgyűlésnek. Ön a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ez a törvénytervezet a nemzet megmentésének és fennmaradásának törvénye.

Igen, mert a középpontjában a család támogatása áll. A baloldali kormányok családellenes politikája következtében mélypontra zuhant a gyermekvállalási kedv, ami az Orbán-kormányok eddigi intézkedéseinek köszönhetően már 21 százalékkal nőtt. A most benyújtott családvédelmi törvénynek köszönhetően pedig pozitív előrelépést várunk. A gyermekvállalási kedv tehát létezik, a kormány pedig a rendelkezésére álló eszközökkel soha nem látott segítséget nyújt a családoknak.

S már az első gyermek megérkezésekor jelentős kedvezményt kap a család: 3 évig nem kell a törlesztőrészleteket fizetniük, és a teljes futamidőre jogosulttá válnak a kamatmentes törlesztésre. Ha megérkezik a harmadik gyermek is, akkor pedig a teljes fennmaradó tartozást elengedjük. A kamattámogatott lakáscélú csok-kölcsönt július elsejétől már használt lakás vásárlására is fel lehet venni. Bővítjük a jelzáloghitelekhez nyújtott gyermekvállalási támogatást, az 1 millió forint jóváírás lehetőségét kiterjesztjük a második gyermeküket váró egygyermekes családokra is, a harmadik gyermek születése esetén pedig 4 millió forintra emeljük az összeget. A nagycsaládosoknak autóvásárlási programot indítunk.

2022-re pedig a bölcsődefejlesztési program keretében a mintegy 50 ezer bölcsődei férőhelyet 70 ezerre bővítjük.

A 21. században teljes mértékben elvárható, hogy az intézmény szabályainak megfelelő körülmények között, a szülők beteg gyermekük mellett lehessenek. 2018-ban több mint 44 000 hozzátartozó vette ezt a lehetőséget igénybe, amire az állam 621 millió forintot költött. A legtöbb kórházban megoldott a hozzátartozó megfelelő ellátása, és azon intézmények, ahol még szükséges beszerzés, megkapják az ehhez szükséges forrást.

Mennyiben változik a kórházfinanszírozási rendszer július 1-től? Ez mekkora megtakarítást, vagy éppen többletkiadást jelent majd a tárcának?

A finanszírozási rendszer átalakítása jelenleg is napirenden van. Nagyon sokféle irányból kell közelíteni ehhez a problémához. Úgy kell meghatároznunk a finanszírozás rendszerét, hogy a kórházak közben el tudják látni az alapvető feladataikat, és növelni tudjuk a betegellátás színvonalát. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a teljesítményarányú finanszírozás a kilencvenes évek első felében indult el Magyarországon, és az azóta eltelt időben folyamatosan voltak korrekciók, de olyan mértékben és olyan tempóban változott meg az orvostudomány – új technológiák, új gyógyszerek, új eszközök kerültek a rendszerbe, sőt, maga az orvosi tevékenység is alapvetően változott –, hogy ezt nem követte a finanszírozás.Ezért most nem korrekcióról beszélünk, hanem átalakításról, ami nem történhet egyetlen lépésben, mert ahogy átszervezzük az egészségügyi ellátórendszert, abban a tempóban kell bevezetni a finanszírozás új módszertanát is.

Ez nagyon alapos, körültekintő munkát igényel. Az egészségügyi ellátórendszer alapjaiban fog átalakulni. Ennek a keretei már megjelentek: az alapellátás és a sürgősségi ellátás szervezésének átalakítása, az öt nemzeti egészségügyi program, és még sorolhatnám a pozitív változásokat, amelyeket az orvostársadalom lát. Mindez persze rendkívül komoly érdeksérelmekkel is jár, ami miatt az ellenzék egyes lobbikörök és saját politikai céljaik érdekében folyamatosan megpróbálnak hangulatot kelteni, az embereket tudatosan félrevezetni.A másik oldalon azonban ott vannak a betegek, akiktől nagyon sok visszajelzést kap a minisztérium, és akik már érzékelik az átalakulás pozitív eredményeit. Ez számunkra bizalmat és erőt jelent.

Amikor pár hónappal ezelőtt a triázsrendszer előkészítése zajlott, az ellenzék akkor is azt jósolta, hogy gondok lesznek. Ezzel szemben sikeres volt a triázsrendszer kiterjesztése. A kórházfinanszírozás átalakításával kapcsolatban is vészharangot kongat már az ellenzék.

Az ellenzék politikai támadásokra használja az egészségügyet, de amikor ők voltak kormányon, tapasztalatból tudom, hogy az egészségügytől csak elvették a pénzt, és nagyon nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, nem becsülték a dolgozókat sem.Az alapelvem az, hogy bármilyen átszervezés, átalakítás történik az egészségügyben, a betegek ellátásának zavartalannak kell lenni. Az előfordulhat, hogy orvosok az egyik kórházból átmennek a másikba, és átmenetileg fellép létszámhiány, ez a világon mindenütt így van, ebből azonban egyetlen betegnek sem származott még semmiféle kára. Példának említeném, hogy az érsebészeten belül voltak mozgások, egyik kórházból a másik intézménybe kerültek az orvosok, de ez nem azt jelentette, hogy kevesebb érsebész látta volna el a betegeket, hanem nagyon praktikusan koncentrálódott a gyógyítás emberi háttere, koncentrálódott a szakembergárda, ami azt jelenti, hogy lényegesen effektívebben lehet dolgozni. Évtizedekig küzdöttem az egészségügy koncentrációjáért, és ezt az onkológiában meg is valósítottam.

Lát-e esélyt arra, hogy az előbb említett orvoselvándorlások koncentráltan történjenek?

Az orvostudományban, ami a döntések megszületése után szinte katonai fegyelmet követel, kötelező a feladatok megbeszélése, a következő lépések végigtárgyalása, az optimális megoldás keresése, de ha megszületett a döntés, akkor azt végre kell hajtani. Tehát a koncentráció, csakúgy, mint a hadseregben, a betegségek legyőzésében is hihetetlenül fontos. Ez azt jelenti, hogy egy helyen biztosítani kell a megfelelő számú beteghez megfelelő számú és megfelelő számú eszközt, amit optimálisan ki kell használni, továbbá a megfelelő számú és képzettségű orvost, valamint nővért, akik megfelelő gyakorlattal rendelkeznek és megfelelő szellemi színvonalon tudnak dolgozni.

Az alapellátásban ez az elv megjelenik a csoportpraxisokban, ahol nem nyolc orvos dolgozik nyolc orvosként, hanem a nyolc orvos tevékenységének az összessége, így együtt egy minőségileg és mennyiségileg más eredményességet ér el.

Teljes interjú

Kovács András
Origo