Cropped landscape
Belföld
Kövér László: Újszerű hadviselés zajlik Európa ellen
2019-03-0810:24
Az Országgyűlés elnöke szerint a napjainkban az erőforrásokért zajló világpolitikai küzdelemben "az alávetésre és kifosztásra szánt" Európa ellen egy újszerű, 21. századi hadviselés folyik, amelyben elsődlegesen nem a területet, hanem a tudatot akarják megszállni. 
Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén kiemelte: 

az újszerű hadviselés célja az európai közösség természetes identitásának felszámolása, aminek hiányában a közösségek és az egyének nem tudják felismerni, érvényesíteni és szükség esetén megvédeni érdekeiket sem, így könnyebben alávethetők és uralhatók. 
Ezért a természetes európai identitások védelmére hivatott minden intézmény - a család, a keresztény egyházak és a nemzeti államok - folyamatos politikai, jogi és mentális támadások célkeresztjében van - mutatott rá. 
    
Az Országgyűlés elnöke kifejtette: az európai politika sokszor józan ésszel nehezen érthető felszíne alatt, a mélyben az identitásvédelem és az identitásrombolás politikai, gazdasági és szellemi erőinek példátlan összecsapása zajlik. Minden nagy európai vita mögött - mint a bevándorlási vita vagy a föderalista és szuverenista álláspontok vitája az Európai Unió jövőjéről - ez a küzdelem található. Ennek végső célja a - semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkező, "az életünkön mégis lassan, de biztosan rákként eluralkodó", nemzetek szuverenitását és az országok demokratikus döntéshozatali struktúráit elimináló - háttérhatalmak világkormányzásának megvalósítása - állapította meg Kövér László, aki szerint 

rossz hír, hogy az európai emberek védelmére hivatott Európai Unió vezetése ebben a küzdelemben az identitásrombolók pártjára állt. 
 Az Országgyűlés elnöke szerint úgy vannak a mostani uniós vezetéssel, mint amikor a viccbéli székely atyafi rákérdez a komájára: "Nincs rajtad alsónemű?" "Miért, látszik?" - kérdez vissza a koma. "Igen, mert felsőneműd sincsen" - szól a válasz. Kövér László szerint az Európai Unió jelenlegi föderalista, bevándorláspárti és identitásromboló vezetése meztelenül áll az európai polgárok előtt. 
    
Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy "ez az uniós garnitúra" a küszöbön lévő európai parlamenti választásokon leváltható, hazaküldhető, és ezáltal esély nyitható Európának és az európai embereknek, hogy ne vesztesei legyenek annak a geopolitikai küzdelemnek, amelyben az Európai Unió jelenlegi vezetői elárulták és cserben hagyták őket. 
    
Hasonlóan jó hírnek mondta, hogy az identitásvédelmi küzdelemben Európa számíthat a magyarságra, amely 1920 óta ebben a műfajban Európa legtapasztaltabb nemzete. Nincs még egy olyan európai nemzet, amelynek harmada egy évszázada küzd azért, hogy az ellenérdekelt erőkkel szemben megőrizhesse önazonosságát - fogalmazott. 
    
Kitért arra is, hogy 

jelenleg Európában három identitáspolitikai modell azonosítható, amelyből kettő veszélyt, egy pedig esélyt jelent a magyar nemzetpolitika számára. Európa nyugati részén az önfeladás modellje van terjedőben, amelynek követése a magyarság számára végzetes lenne. 
Európa keleti részén még sokan vannak, akik azt gondolják, hogy saját nemzeti identitásuk erősebb lesz azáltal, ha elveszik a velük együtt élő nemzeti közösségek önazonosságát - állapította meg az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: "mi, magyarok, az elmúlt évszázadban megtanultuk és megtapasztalhattuk, hogy ez nem így van: nem erősebb, hanem csak zavarosabb lesz annak az identitása, aki mások önazonosságát veszélyezteti vagy korlátozza". 
    
Úgy látja: 

a magyar nemzetpolitika számára új esélyt jelenthet a Közép-Európában körvonalazódó új identitáspolitikai modell, amelynek lényege, hogy mások nemzeti identitásának tiszteletben tartása nem gyengíti, hanem erősíti a saját nemzeti azonosságtudat védelmének lehetőségeit. Közép-Európában egyre erősödik a politikai és gazdasági egymásrautaltság, és ez esélyt teremthet arra, hogy a nemzeti kirekesztés indulatok vezérelte politikáját felválthassa egy racionális, a nemzeti kiengesztelődést és méltányosságot megvalósító identitáspolitika és egy új államközi együttműködési gyakorlat. 
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nemcsak magyar, hanem szerb, román és ukrán érdek is, hogy Délvidéken, Erdélyben és Kárpátalján ezt a közép-európai modellt valósítsák meg. Értékelése szerint Szerbiával a legjobb úton haladnak e cél irányába, Romániával van esély, hogy erre az útra lépjenek, míg Ukrajna esetében a jelenlegi ukrán vezetés alatt erre még nincs lehetőség, de nem szabad kizárni, hogy az ott esedékes választások után ez megnyílik. 
    
Kövér László azt javasolta, hogy a KMKF - mint a legerősebb demokratikus felhatalmazással rendelkező nemzetpolitikai szervezet - 2020-tól minden év márciusában fogadjon el az előző évre vonatkozóan egy közép-európai magyar identitásvédelmi jelentést, amelyet a szomszédos országok kormányai, valamint az Európai Unió vezető testületei rendelkezésére bocsátanak. A jelentés tartalmazhatná mindazokat a tényeket, adatokat, folyamatokat és összefüggéseket, amelyek kirajzolhatják egy-egy nemzetrész önazonossága megőrzésének jogi, politikai és szociológiai környezetét - tette hozzá. 
    
Kezdeményezte azt is, hogy a fórum kérje fel az Országgyűlést, valamint a magyar kormányt, hogy 2020-at nyilvánítsa a magyar nemzeti összetartozás évének, amikor nem pusztán emlékeznének a trianoni tragédiára és tisztelegnének száz év magyar nemzedékeinek nemzethűsége előtt, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálnák.
A magyar közösségek jogait semmilyen nyomás hatására nem áldozzuk fel

A magyar közösségek jogainak védelmét ígérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén

"A magyar külpolitika továbbra is kitart amellett, hogy a magyar közösségek jogait semmifajta geopolitikai érdek oltárán nem fogjuk feláldozni, dacára mindenféle nyomásnak, függetlenül attól, hogy annak a nyomásnak milyen a mértéke, és milyen - adott esetben  - jó baráttól származik" - jelentette ki Szijjártó Péter, azt ígérve a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség tagjainak, hogy 

továbbra is számíthatnak a magyar kormányra és a magyar külpolitikára.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: bármilyen "nagy vagy erős barát" gyakoroljon is nyomást Magyarországra, a magyar kormány nem adja fel azt a politikát, amelynek keretében továbbra is megvétózza a NATO-Ukrajna bizottsági ülések összehívását, illetve nem támogatja az Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációját előrevivő lépéseket, amíg az ukrán kormány fel nem számolja magyarellenes politikáját és vissza nem adja az elmúlt években parlamenti döntésekkel a magyaroktól elvett jogokat.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) - összhangban Kövér László házelnök javaslatával - felkéri az Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy a 2020-as esztendőt nyilvánítsa a nemzeti összetartozás évének - többek között ezt tartalmazza a fórum budapesti plenáris ülésén pénteken elfogadott zárónyilatkozat.

MTI
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ