Felidézték, hogy a 2015-ös nagy migrációs válságot követően a bizottság 2016. május 4-én mutatta be a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát egy olyan kvótacsomag létrehozására, amely felső határ nélküli automatikus elosztási mechanizmust javasolt a migrációs válság kezelésére, és menedékkérőnként 250 ezer eurós – 77 és fél millió forintos – „szolidaritási hozzájárulást” irányzott elő azoknak a tagállamoknak, amelyek nem akarnak részt venni az áthelyezésben.

Hozzátették: nem szükséges egyhangúság a kvóta elfogadásához, nem vétózhat egyetlen tagállam sem: amennyiben van az EU-ban 16 olyan tagállam, amelyek támogatja a kvótát –, akkor a javaslatból egy pillanat alatt jogszabály lehet.

A dublini rendszer tervezett reformjáról a 2016-os bizottsági javaslat óta sem tett le Brüsszel. A migránsok szétosztásából kimaradó tagállamokra kirótt pénzügyi büntetést az Európai Parlament többször is megszavazta, legutóbb 2017 novemberében. Az akkor elfogadott Wikström-jelentés – amelyet Jávor Benedek, Szanyi Tibor és Molnár Csaba is megszavazott – úgy rendelkezik: az elosztási mechanizmusban részt nem vevő tagállamnak minden egyes be nem fogadott migráns után hat év alatt összesen 450 ezer eurót, vagyis 140 millió forintot kellene fizetnie.

Magyar Nemzet