Cropped landscape
Belföld
Több szempontból is tabukat döntene az egészségügyben az MNB
2019-03-0407:56
Sok szempontból szinte rá se lehetne ismerni a magyar egészségügyre, ha megvalósulnának a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi javaslatai. Az ágazat finanszírozásában a jelenleginél markánsabban, ugyanakkor szabályozottabban jelennének meg a magánforrások, az adórendszeren keresztül még inkább támogatnák az egészségesebb életmódot, az ellátórendszer szereplőitől pedig a mainál sokkal nagyobb hatékonyságot várnának a betegségek megelőzésében, korai felismerésében és eredményes kezelésében. 
Az egészség a nemzeti vagyon része, Magyarország legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. A magyar népesség egészségi állapota tehát nem pusztán fontos személyes és családi ügy, hanem az egyik legfontosabb nemzetgazdasági kérdés – fogalmaz a jegybank múlt héten ismertetett versenyképességi programja. Az MNB szakértői ugyanakkor azt is kénytelenek megállapítani, hogy a lakosság egészségi állapota nálunk rosszabb, mint a régió hasonló fejlettségű országaiban, és ez a társadalom öregedése miatt fokozott terhet ró az egyébként is számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre. A jegybank ezért fő célként azt tűzte ki, hogy a jelenlegi alig 60 évről 64-re emelkedjen az egészségben eltöltött életévek száma.

A szakértők a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémáját abban látják, hogy a betegségek számottevő részét az orvosok csak késői stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét. Az MNB ezért célszerűnek tartaná bővíteni a háziorvosok által végzett vizsgálatok körét (például a vérvétellel), illetve a magasabb szintű ellátásokat úgy szerveznék, hogy a háziorvosok szükség esetén egyből a megfelelő szakorvoshoz tudják utalni a betegeket.

Meg kell teremteni a lehetőségét annak is – írják –, hogy minden magyar állampolgár részt tudjon venni évente egy, nemének, korcsoportjának és kockázati tényezőinek megfelelő szűrővizsgálaton, illetve legalább kétévente végezzenek rajta átfogó állapotfelmérést. A szűrővizsgálatok számának emelkedésével több nem ismert beteget fedeznének fel, ezért azt is hozzáteszik: lényeges, hogy az érintettek további vizsgálataira és kezelésére is elegendő forrás álljon rendelkezésre.

Az MNB az elsődleges prevenciót, vagyis az egészséges életmód elterjesztését is ösztönözné. Ennek érdekében felveti a zöldség- és gyümölcsfélék áfájának mérséklését, illetve a röviditalok és a dohánytermékek jövedéki adójának növelését, a népegészségügyi termékadó alá vont árucikkek körének bővítését is. Ez utóbbit kivetnék a magas zsírtartalmú feldolgozott húskészítményekre, virslikre, valamint a helyben készített, magas cukor- vagy sótartalmú termékekre, így a cukrászsüteményekre, hamburgerekre is.

A dokumentum leszögezi: hazánkban komoly problémát jelent, hogy nem fordítunk elegendő figyelmet a páciensek rehabilitációjára és folyamatos kontrolljára. Súlyos gondot jelent az is, hogy a betegek nem veszik be a felírt gyógyszereket, illetve nem tartják be az orvosok egyéb utasításait, például nem veszik komolyan a diétát vagy nem jelennek meg a kontrollvizsgálatokon.

A betegek együttműködési hajlandóságának növelése érdekében a szakértők egyrészt pozitív ösztönzők tanulmányozását javasolják, például hogy magasabb tb-támogatás járjon a gyógyszerekre annak, aki betartja a kezelőorvos utasításait. De bizonyos szankciók megfontolását is szükségesnek látják, nevezetesen hogy a jövőben azoknak a betegeknek, akik nem csinálják végig az előírt terápiát, meg kellene téríteniük az ellátásuk költségeinek egy részét.

Az MNB-nél úgy látják: az egészségügyi rendszer egyes részei jelenleg külön-külön törekednek ugyan a költséghatékonyságra, ez viszont együttesen sem vezet megfelelő eredményhez. Az állami ellátórendszer, vélik, egyebek mellett az ágykihasználtságban vagy az egynapos ellátások számának növelésében is rendelkezik még hatékonysági tartalékokkal, amit „a szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítése segíthet kiaknázni”.

Nem vitatják ugyanakkor azt sem, hogy a valós kiadásokon alapuló finanszírozási rendszert kell kialakítani, mert az egészségügy állami támogatása jelenleg „nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához”. Azt is felvetik, hogy a kórházak, rendelők finanszírozásában jelenjenek meg az ellátás minőségére és eredményességére vonatkozó indikátorok, és ezek teljesítéséhez kapcsolódjon célzott kiegészítő támogatás.

A jegybank kifejezetten kívánatosnak tartaná az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepének növelését. Ha az ide irányuló lakossági és munkáltatói befizetéseket az állam adókedvezményekkel ösztönözné, az nemcsak a közvetlen lakossági terhek csökkentését, de az állami és a magánegészségügy szétválasztását, továbbá a hálapénz visszaszorítását is elősegítené. A szakértők az alanyi jogú egészségbiztosítási tagságot javasolják, ahol az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki.

Magyar Nemzet
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ