Külföld
Tarolhat a svéd jobboldal az EP-választáson
2019-03-0411:26
A friss közvélemény-kutatások szerint Svédországban tovább erősödnek a bevándorlásellenes erők, a közelgő európai parlamenti választásokon pedig egyértelműen a jobboldali pártok kaphatják meg a szavazatok többségét. A változás egyértelmű, és nagyon szoros összefüggésben van a bevándorláspárti-baloldali kormány migrációs politikájával: a jobboldali és bevándorlásellenes erők ugyanis ott a legerősebbek, ahol a lakosság már megtapasztalta a párhuzamos társadalmak és a migránsok alkalmazkodást elutasító életvitelét.
Idén januárban a svéd parlament ismét megszavazta miniszterelnöknek a szociáldemokrata-bevándorláspárti Stefan Löfvent, ezzel véget ért a hosszú hónapokig tartó szenvedés, amíg nem sikerült kormányt alakítani. Hogy mennyire impotens a skandináv ország politikai élete, azt jól mutatja, hogy Lövfent konkrétan bizalmi szavazással nyomta le a törvényhozás szeptember végén egy egyébként hajszál híján „megnyert" választás után.
A Lövfen fémjelezte Szociáldemokrata Párt kapta ugyanis a legtöbb szavazatot, kormányt alakíthattak, pedig az elmúlt 110 év legrosszabb eredményét érték el. Olyan trükkökkel is próbálták felturbózni a szavazatokat, mint például állampolgárságot adtak számos bevándorlónak, de aztán ismét szembe jött a realitás.
2018-ban ugyanis példátlan erőszakhullám söpört végig Svédországon,
A Lövfen fémjelezte Szociáldemokrata Párt kapta ugyanis a legtöbb szavazatot, kormányt alakíthattak, pedig az elmúlt 110 év legrosszabb eredményét érték el. Olyan trükkökkel is próbálták felturbózni a szavazatokat, mint például állampolgárságot adtak számos bevándorlónak, de aztán ismét szembe jött a realitás.
2018-ban ugyanis példátlan erőszakhullám söpört végig Svédországon,
autók százait gyújtották fel, a migráns bűnözés és bandaháborúk napi szinten tartották terrorban a svédeket, a nemi erőszakok száma pedig kilőtt az egekbe.
Ennek az lett az eredménye, hogy a bevándorláspárti baloldaliak a szeptemberi választáson mindössze eggyel több mandátumot szereztek a jobbközép Szövetségnél (144-143), ami négy pártot foglal magában, de a jobboldali-bevándorlásellenes Svéd Demokraták is 62 képviselői helyet szereztek, ám ők nem tartoztak egyik tömörülésbe sem.
A parlamenti választások után a törvényhozásnak Svédországban is kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. Ez meg is történt, és ezzel elkezdődött a 131 napig tartó kálvária, ugyanis a bevándorlásellenes Svéd Demokraták a jobbközép Szövetség mellé álltak a voksolásnál, a sorosista Lövfen így egyelőre nem lehetett újra miniszterelnök, mindössze ideiglenesen. Végül január végén csak sikerült összehoznia, többszöri próbálkozásra, a szintén balos Zöld Párttal egy kisebbségi kormányt.
Ez a kétségbeesett lépés egyébként hűen prezentálja, hogy mennyire egy hatalommániás, a választói akaratot semmibe vevő baloldali politikusról beszélünk.
Csak azért, hogy még véletlenül se alakulhasson jobboldali kormány, a hagyományosan szocdem skandináv államban, összeálltak a szintén balos Zöld Párttal, azonban a két formáció a szavazatok mindössze 32,7 százalékát szerezték meg. Svédországban 70 éve nem volt ilyen gyenge kormány, a leadott szavazatok egyharmadát sem kapták meg.
És így érkezünk el hamarosan a májusi EP-választásokhoz, a bűnözés és
A parlamenti választások után a törvényhozásnak Svédországban is kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. Ez meg is történt, és ezzel elkezdődött a 131 napig tartó kálvária, ugyanis a bevándorlásellenes Svéd Demokraták a jobbközép Szövetség mellé álltak a voksolásnál, a sorosista Lövfen így egyelőre nem lehetett újra miniszterelnök, mindössze ideiglenesen. Végül január végén csak sikerült összehoznia, többszöri próbálkozásra, a szintén balos Zöld Párttal egy kisebbségi kormányt.
Ez a kétségbeesett lépés egyébként hűen prezentálja, hogy mennyire egy hatalommániás, a választói akaratot semmibe vevő baloldali politikusról beszélünk.
Csak azért, hogy még véletlenül se alakulhasson jobboldali kormány, a hagyományosan szocdem skandináv államban, összeálltak a szintén balos Zöld Párttal, azonban a két formáció a szavazatok mindössze 32,7 százalékát szerezték meg. Svédországban 70 éve nem volt ilyen gyenge kormány, a leadott szavazatok egyharmadát sem kapták meg.
És így érkezünk el hamarosan a májusi EP-választásokhoz, a bűnözés és
a migránserőszak továbbra sem csillapodik, aminek az lett az eredménye, hogy egy friss felmérés szerint a hazájukat féltő bevándorlásellenesek erősödtek a legtöbbet az előző voksoláshoz képest.
Az Europaportalen kutatása szerint a svédek 71 százaléka vesz majd részt az EP-választáson. És annak ellenére, hogy a legtöbb szavazatot elvileg már megint a sorosista párt kapná 27,5 százalékkal, a legjobban a bevándorlásellenes Svéd Demokraták erősödtek. Egészen konkrétan az öt évvel ezelőttiekhez képest megdupláznák szavazati arányukat 18 százalékra.
A jelenlegi balos kormánypártok, a Szociáldemokrata Párt és a Zöld párt összesen 37,5 százalékot kapnának, a jobbközép Szövetség négy pártja 34,6 százalékot,
A jelenlegi balos kormánypártok, a Szociáldemokrata Párt és a Zöld párt összesen 37,5 százalékot kapnának, a jobbközép Szövetség négy pártja 34,6 százalékot,
a jobboldali-bevándorlásellenes Svéd Demokraták pedig 18 százalékot.
A szeptemberi választásokon is bebizonyosodott már, és a mostani előrejelzések is egyértelműen mutatják, hogy a svéd társadalom erősen jobboldali lett, mégis egy kisebbségi baloldali kormányt kell elviselniük.
Hogy miért kaphatják még mindig a legtöbb szavazatot a szociáldemokraták, annak megértéséhez elég csak ránézni a 2018-as választási térképre. A szocdemek szinte már csak a vidéken tudnak labdába rúgni, ahol alig vannak migránsok. Malmö, Göteborg és Stockholm környékei viszont stabilan jobboldaliak. A bevándorlásellenes Svéd Demokraták pedig a déli országrészben mindegyik pártnál erősebbek voltak a tavalyi választáson. Ez nem véletlen, ugyanis a városiak és az agglomeráció már szembesültek a párhuzamos társadalmak, az alkalmazkodni nem kívánó migránsok életvitelével.
Svédországban is beindult az a folyamat, ami Európa számos más országában már végbe ment: a lakosságnak kezd elege lenni a bevándorlást támogató, a helyiek biztonságát migránsszavazatokért háttérbe szorító baloldali politikából. Ahogyan az lenni szokott, és ahogyan Magyarországon is ismerjük ennek történetét: egyszer jöhetnek majd végre a jobboldali pártok, akik a romokból újjáépíthetik az országot.
Origo
Hogy miért kaphatják még mindig a legtöbb szavazatot a szociáldemokraták, annak megértéséhez elég csak ránézni a 2018-as választási térképre. A szocdemek szinte már csak a vidéken tudnak labdába rúgni, ahol alig vannak migránsok. Malmö, Göteborg és Stockholm környékei viszont stabilan jobboldaliak. A bevándorlásellenes Svéd Demokraták pedig a déli országrészben mindegyik pártnál erősebbek voltak a tavalyi választáson. Ez nem véletlen, ugyanis a városiak és az agglomeráció már szembesültek a párhuzamos társadalmak, az alkalmazkodni nem kívánó migránsok életvitelével.
Svédországban is beindult az a folyamat, ami Európa számos más országában már végbe ment: a lakosságnak kezd elege lenni a bevándorlást támogató, a helyiek biztonságát migránsszavazatokért háttérbe szorító baloldali politikából. Ahogyan az lenni szokott, és ahogyan Magyarországon is ismerjük ennek történetét: egyszer jöhetnek majd végre a jobboldali pártok, akik a romokból újjáépíthetik az országot.
Origo
Hasonló hírek