Az Európai Unió és az Arab Liga közötti migrációs csúcstalálkozó közös nyilatkozattal zárult, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök is aláírt. Ebben olyan kitételek szerepeltek, mint a menekültek védelme és támogatása, a gyűlöletre és az intoleranciá­ra való uszítás elítélése. Nincs ellentmondás aközött, amit itthon a kormány kommunikál a bevándorlással kapcsolatban és amihez most Magyarország is hozzájárult?

Semmilyen ellentmondás nincs a zárónyilatkozatban foglaltak és a kormány politikája között. Magyarország az illegális bevándorlást nem támogatja. A dokumentum megfogalmazása ugyanakkor egy hosszú folyamat volt, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vétójának köszönhetően elkerültük, hogy az ENSZ migrációs paktumának előírásai bekerüljenek a nyilatkozatba. Ez azért fontos, mert bár korábban azt hirdették, hogy nem lesz kötelező érvényű az ENSZ migrációs csomagja, mostanra teljesen egyértelmű, hogy a benne foglaltak a nemzetközi jog részévé válhatnak, továbbá megjelenhetnek a nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A magyar álláspont szerint az arab országokat, amelyek az illegális migrációban tranzit szerepet töltenek be, támogatni kell. Meg kell előzni, hogy az illegális bevándorlók útnak induljanak, fel kell számolni az embercsempész szervezetek tevékenységét, és szakítani kell azzal az európai állásponttal, miszerint a migrációt támogatni kell különböző módokon.
 
Az Európai Bizottság (EB) közleményben tisztázta az uniós migrációs politikával kapcsolatos félreértéseket, hangsúlyozva, hogy „nincsenek titkos terveik”. Ezek után még indokolt a kormány brüsszeli tervekre vonatkozó tájékoztató kampánya?

Természetesen szükség van a magyarok tájékoztatására, hiszen az EB lényegében elismerte a bevándorlási terveit. Elég csak a migránsvízumra gondolni, amellyel kapcsolatban beismerték, hogy az Európai Parlamentnek (EP) van egy ilyen javaslata. Az általuk humanitárius vízumnak nevezett kezdeményezés valójában arról szól, hogy ha valaki Afrikában bármely uniós tagállam nagykövetségére bemegy és jelzi, hogy humanitárius okokból be kell utaznia Európába, akkor kap egy vízumot, onnantól kezdve pedig nem lehet a határon feltartóztatni. Ezután, ha megérkezik az adott országba, benyújthatja a menedékjogra való kérelmét, és függetlenül attól, hogy megkapja-e a menekültstátuszt, szinte képtelenség többé kitoloncolni. A Bizottság hiába próbál hárítani, a brüsszeli bürokrácia szándékai teljesen egyértelműek, és az EP-választást követően meg is akarják valósítani az elképzeléseiket. Éppen ezért minden korábbinál komolyabb jelentősége van a közelgő EP-választásnak. A kormány most csak tájékoztat, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogy egy választásnak mi a tétje, ezt követi majd a Fidesz-KDNP pártkampánya. A Demokratikus Koalíció a minap már letette a voksát az Európai Egyesült Államok szükségessége mellett, a kormánypártok ezzel szemben azért fognak kampányolni, hogy a bevándorlásellenes erők kerüljenek többségbe, és az egyenrangú nemzetállamok szövetségét erősítsük meg.
 
Szijjártó Péter ugyanakkor azt mondta, hogy az utcákon azért vannak a kormány plakátjai, mert elindult az EP-választás kampánya.

Az, hogy már kampány van, nem kétséges. Az MSZP legutóbbi kongresszusán maga Frans Timmermans úr is részt vett, aki az EB első alelnöke, az európai szocialisták csúcsjelöltje, és köztudottan Soros Györggyel ápol szoros barátságot. A kormány viszont, ismétlem, most csak tájékoztat arról, hogy mi lesz a választás tétje, milyen tervekkel készülnek a bevándorláspárti erők.
 
Visszatérve a bizottság közleményére, a testület a migránskártyákról azt állította, hogy az csak a jogszerűen Görögországban tartózkodó menekülteknek szóló program, amelyet ráadásul folyamatosan ellenőriznek.

A Bizottság Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőnek adott válaszaiban elismerte, hogy jelentős összeget juttatnak a migránsoknak szánt névtelen bankkártyákra. Hiába mondják, hogy ellenőrzik a kártyák sorsát, ez a gyakorlatban nem működik, hiszen időközben a migránsok tovább mennek Görögországból. Aggályos, hogy az EB az európai adófizetők pénzéből finanszíroz olyan ismeretlen személyeket, akik ismeretlen célból, kétes identitással érkeznek Európába. Ráadásul úgy, hogy miközben Brüsszel azt sulykolja, hogy ellenőrizni kell a külső határokat, még elő is segíti az illegális bevándorlók továbbjutását. Az EB szembemegy a saját előírásával is, hiszen nem lehet névtelen bankkártyát kiadni Európában.
 
Azt is állítják, hogy a következő költségvetési ciklusra vonatkozó javaslat nem büntet egyetlen tagállamot sem a migrációs politikája miatt. Külön kiemelték, hogy Magyarország továbbra is a legtöbb uniós támogatásban részesülő országok egyike marad.

Tény, hogy a Magyarország számára biztosított uniós források felhasználása a leghatékonyabb Európában, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a kormány a költségvetésből megelőlegezi a nyertes pályázóknak járó támogatásokat. De ne feledkezzünk meg arról, hogy az EU a következő költségvetési ciklusban jelentős támogatási keretet különítene el az európai értékeket védelmező civil szervezetek számára. Ezeknek az lenne a feladata, hogy minősítsék az államokat az alapján, hogy milyen mértékben valósulnak meg a demokratikus értékek náluk. Mindezek alapján pedig Brüsszel csökkenthetné a lehívható források nagyságát. Egy ilyen mechanizmus nem illeszkedik az európai nemzetállamok demokratikus gyakorlatába, ezért elfogadhatatlannak tartjuk. Akárcsak azt, hogy pénzbüntetést kellene fizetni azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában.
 
Többször bírálják az uniós határvédelmi szervezetet, a Frontexet, amelyet az unió pont azért akar megreformálni, hogy segítsen védeni a határokat. Milyen jogokkal felruházott Frontexszel lennének elégedettek?

A Frontexszel kapcsolatban azt javasolták, hogy jöjjön létre egy tízezer fős alakulat, amely válsághelyzetben határvédelmi beavatkozásokról dönthetne, vagyis a határőrizet jogát átvenné a nemzetállamoktól. Ez számunkra nem fogadható el, hiszen egy ilyen lépés a nemzeti szuverenitás súlyos sérelmét jelentené. Az is kifogásolható, hogy tízezer emberrel akarják egész Európa határait védeni, miközben Magyarországon nyolcezer ember teszi ugyanezt a magyar határszakaszon. Arra, hogy az EU válsághelyzetben élőerővel, technikával vagy pénzügyi támogatással a Frontex bevonásával segítséget nyújtson, nyitottak lennénk.
 
Mekkora jelenleg a mozgás a migrációs útvonalakon?

A balkáni útvonalon körülbelül hetvenezren torlódtak fel az illegális bevándorlók, és folyamatos az utánpótlásuk. Bosznia-Hercegovinában mostanra kritikus a biztonsági helyzet, és ne felejtsük el, hogy a horvát–bosnyák határátkelő, ahol tavaly a migránsok megpróbáltak áttörni, csupán hetven kilométerre van a magyar határtól. Emellett Macedóniában is egyre több migráns tartózkodik. Míg korábban zömében szírek, irakiak érkeztek, ma már a legnagyobb számban afgánok, pakisztániak és irániak jönnek. A Líbiából Olaszországba, valamint a Marokkóból Spanyolországba irányuló mozgás is számottevő, az onnan érkező migránsok nagy része tovább akar menni például Németországba.
 
Idén eddig hányan kíséreltek meg illegális belépést?

A déli határszakasznál csaknem ezerötszázan kíséreltek meg belépni az ország területére, ebből kétszáznégy esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, a visszakísértek száma pedig ezerkétszáznyolcvankettő volt. A benyújtott menedékkérelmek száma összesen nyolcvan volt, és tizenketten részesültek nemzetközi védelemben.
 
 Magyar Hírlap