Belföld
„Nem négy évre vállalnak gyermeket a fiatalok”
2019-02-2606:12
Az elmúlt harminc évet tekintve jól kirajzolódik: amikor polgári kormány volt, bővültek a családtámogatások, amikor nem, akkor azokat megszüntették – mutatott rá a Magyar Hírlapnak adott interjúban Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Hangsúlyozta, senkit nem kényszerítenek gyermekvállalásra, ez a fajta narratíva puszta demagógia. Kiderült az is, a svéd miniszter kijelentéseiért maga a tárcavezető nem, ám sok svéd állampolgár elnézést kért.
– Körülbelül három hete jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a kormány hétpontos családvédelmi akciótervét. Ami biztos, hogy azóta a közvéleményt a téma lázban tartja. Milyen visszajelzéseket kap az érintettektől?
– Az új lehetőségekkel kapcsolatban két dolgot tapasztalok: van egy általános, nagyfokú érdeklődés, sőt lelkesedés, mindenki számolgatja, hogy jogosult-e valamelyik kedvezményre, illetve rengeteg kérdés érkezik hozzánk, mindenkit érdekelnek a részletszabályok. Ezt természetesnek tartom, és egy kis türelmet és bizalmat szeretnék kérni. Még azoktól is, akik demagóg módon már most temetik a családokat segítő akciótervet, a részletek ismerete nélkül. Fogadja el az Országgyűlés az új törvényt, lépjen hatályba, és ezt követően látjuk majd, hogy működik a gyakorlatban. Az emberek többsége érzékeli, a családpolitikai döntéseink egyértelmű célja, hogy egyre könnyebb legyen gyermeket vállalni és nevelni Magyarországon, illetve, hogy lebontsuk az akadályokat a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási tervei elől. Ehhez nyújtunk érdemi anyagi segítséget most már több mint nyolc éve, és a hétpontos akcióterv is egy fontos mérföldkő.
– Potenciálisan hány embert érinthetnek a kedvezmények?
– Több százezer családot.
– Éppen a Magyar Hírlapban jelent meg a reakciója a svéd szociális miniszter, Annika Strandhäll szavaira, aki többek között azt mondta: „Riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több „igazi” magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a harmincas évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek”. Politikustársát bocsánatkérésre szólította fel. Eleget tett a kérésének?
– Az ügy előzménye, hogy született egy rendkívül rosszindulatú cikk az egyik svéd napilapban, amely végletesen negatívan mutatta be Orbán Viktor bejelentését, illetve a náci Németországhoz hasonlította hazánkat. Eddig nem is érdekelt volna az ügy, hiszen egy újságíró megírta a véleményét, szíve joga. Ellenben a svéd miniszter erre ráerősített egy Twitter-üzenetben, és a fentebb idézett kijelentéseket tette. Egyrészt a tájékozatlanságuk elszomorító. Mielőtt bármelyik kormány tagja ilyen véleményt formál és közöl, nem árt, ha utánanéz annak, amiről beszél. Másrészt, mindezt a belügyeinkbe való beavatkozásnak érzem, tekintve, hogy belpolitikai döntések születtek, ráadásul a miniszter diplomáciai úton nem próbálta velünk felvenni a kapcsolatot. A harmadik pedig, hogy bár a svédek kifejezetten bevándorláspárti politikát folytatnak, mi abba nem szólunk bele, és nem kritizáljuk a svédeket, hiszen majd ők meghozzák a saját döntéseiket. Ennyi tiszteletet két európai ország, két szövetséges meg kellene adjon egymásnak. Egyébként rengeteg visszajelzést kaptam, svéd emberek kértek elnézést a miniszterük miatt.
– A bejelentések egyik fontos jellemzője, hogy Európában egyedülállóak. Ha családtámogatásról van szó, általában a francia példát emlegetik, ami az egyik legkomplexebb az európai országok között. Mi emeli ki ebből a magyar rendszert?
– Mostanra sajnos a francia családtámogatási rendszer sem olyan jó, mint volt. Az egyik nagy előnye volt, amit egyébként mi is követtünk, hogy nem szociális alapon utalta ki a családtámogatásokat. Tehát nem attól lett valaki jogosult rá, mert szegény. Mostanra ez Franciaországban megváltozott, mi viszont továbbra is amellett vagyunk, hogy aki gyermeket nevel felelős módon, az a vagyoni helyzetétől függetlenül ehhez segítséget fog kapni. Ebben a magyar emberek között egyetértés van, vagyis, hogy a családtámogatásokat érdemes a munkához kötni. Igyekszünk emellett minden élethelyzetben segítséget nyújtani: családbarát az adórendszerünk, van többféle otthonteremtési támogatás, enyhítjük a beiskolázás és taníttatás költségeit és még hosszan lehetne folytatni a sort. A magyar családpolitika pedig éppen ettől értékes, lehetőséget teremt a legtöbb élethelyzetben.
– Az itthoni ellenzék egyik kedvenc érvelése, hogy a kormány sarokba akarja szorítani a nőket, hogy házasodjanak és szüljenek gyereket. Valóban kényszeríteni akarják a gyengébbik nemet?
– Nevetségesnek tartom a felvetést. Ma Magyarországon mindenki szabadon eldöntheti, hogyan tervezi a jövőjét, kíván-e házasságban élni, szeretne-e gyermekeket és még sorolhatnánk. Ha valaki nem alapít családot és nem lesznek gyermekei, semmilyen szankció nem éri, sőt, nem esik ki a munkaerőpiacról és még a nyugdíja is magasabb lesz. A kormánynak semmi keresnivalója az emberek magánéletében, tiszteletben tartjuk mindenkinek a döntését. Senkit nem kényszerítünk, és puszta demagógiának tartom ezt a narratívát. Mi csupán annyit mondunk, hogy aki családalapításon vagy további gyermekek vállalásán gondolkozik, az számíthat a kormány segítségére. Az más kérdés, hogy aki már megtapasztalta, milyen szülőnek lenni, jellemzően azt mondja, ha újrakezdené, akkor sem hagyná ki a családalapítást. Ilyen mondatok valóban elhangzanak, de ha ettől valaki rosszul érzi magát, az nem a mi felelősségünk.
– A hét pontból melyik váltotta ki a legnagyobb érdeklődést?
– A fiatalok gyermekvállalásának tízmillió forintos támogatása annyira újszerű lehetőség, hogy a legtöbben ezzel kapcsolatban kalkulálnak, vajon megfelelnek-e a kritériumoknak. Ugyanakkor a többi támogatás is legalább ekkora érdeklődést váltott ki, például a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, ami a világon teljesen egyedülálló. Tulajdonképpen mindenki azt nézi, hogy a saját életében milyen támogatást tudna igényelni, és szerencsére ritka az olyan élethelyzet, amihez nem tudunk segítséget adni. A gyermekvállaláshoz nyújtott kölcsön például azoknak szól, akik még családalapítás előtt állnak. Az szja-mentesség egyrészt azoknak szól, akiknek már van négy gyermeke, de azoknak is, akik négyet terveznek. Az otthonteremtéshez nyújtott kedvezmények közül is lehet válogatni, az egygyermekes családoknak is és azoknak is, akik már nem terveznek több babát, sőt az egyszülős családoknak is.
– A csok használt lakásokra való kiterjesztésénél az egyik kritika, amit megfogalmaztak, hogy az ingatlanvásárláshoz ebben az esetben csak a kedvezményes hitelt lehet igényelni, a vissza nem térítendő állami hozzájárulás továbbra is csak az újépítésű ingatlanok esetében jár. Miért döntöttek így?
– Tisztázzuk: használt ingatlan vásárlásához is jár csok, csak más összegben. Ráadásul most jön a falusi csok is. A támogatási forma célja – a gyermekvállalás segítésén túl – hogy élénkítse a gazdaságot az építőipar fellendítésén keresztül. Másrészt, mivel egy újépítésű ingatlan drágább, természetes, hogy ezekhez nagyobb támogatást jár. Érdemes visszaemlékezni egyébként a 2010 előtti időszakra. Mondjuk, ha egy kétgyermekes család egy használt lakást szeretett volna vásárolni, semmilyen támogatást nem kapott hozzá. Az egyetlen lehetőség a devizahitel volt, amibe az ellenzék belekergette a családokat, ennek a mai napig látjuk a következményeit. Nem győztük őket kisegíteni ebből a csapdahelyzetből, de még mindig sokan vannak, akik kénytelenek viselni a terheit. Most ugyanez a kétgyermekes család, ha használt lakást szeretne, egyrészt kap egy vissza nem térítendő támogatást, plusz fel tud venni egy tízmilliós forintalapú hitelt, garantáltan három százalék alatti kamattal. Tehát azt szeretném pontosítani, hogy a vissza nem térítendő támogatás eddig is járt nemcsak az új, hanem a használt lakásokra is, viszont a kamattámogatott kölcsön nem. Most arról döntöttünk, hogy a kedvezményes hitelt elérhetővé tesszük ezeknek a családoknak is.
– Ezzel kapcsolatban elindultak a találgatások, vajon mennyi a maximális támogatás, amit ma egy család igényelhet, van, aki harmincöt, negyven, ötvenöt millió forintot számol. Mi a reális?
– Nem szeretem sem azokat a számításokat, amik arról szólnak, hogy mennyibe kerül egy gyermek felnevelése, sem azt, hogy mennyit lehet ezekből a támogatásokból maximálisan igénybe venni. Olvastam én is a becsléseket, de azt kérném, ne silányítsuk le a gyermekvállalást az anyagiakra. Aki alapvetően nem szeretne gyermekeket, nem fog nagycsaládossá válni csak azért, mert jelentős anyagi segítséget kap hozzá, nem is ez a célunk. Mi azt szeretnénk, hogy aki valóban családban, gyermekekben gondolkodik, annak könnyítsünk az anyagi terhein. Azon lehet nosztalgiázni, hogy a nagyszüleink a teljes bizonytalanságban is vállaltak gyereket, vagy, hogy egy kis lakásban is fel lehet nevelni öt gyermeket, csak épp nem érdemes ezen filozofálni. Megváltozott a világ és az igények, a mai fiatalok máshogy gondolkodnak, amit nekünk el kell fogadnunk. Azoknak szeretnénk segíteni, akik azért nem vállalnak második, harmadik gyermeket, vagy azért nem vágnak bele a családalapításba, mert anyagilag nehézséget okozna számukra.
– Említette a 2010 előtti időszakot, illetve, hogy akik akkor belevágtak a devizahitelekbe, ma is annak terheit nyögik. Sokakban felmerül a kérdés: mi a biztosíték arra, hogy a mostani feltételeket nem változtatja meg négy, nyolc vagy tizenkét év múlva egy esetleges új kormány?
– Ha szarkasztikus szeretnék lenni, a biztosíték az, ha ránk szavaz a magyar emberek többsége, és polgári kormánya marad az országnak. Az elmúlt harminc évet tekintve jól kirajzolódik: amikor polgári kormány volt, bővültek a családtámogatások, amikor nem, akkor azokat megszüntették. A tavalyi választási kampányban az ellenzéki pártok közül több konkrétan fenyegette a választóit azzal, hogyan fogják megszüntetni például a csokot, ha esetleg nyernek. Természetesen igyekszünk garanciákat beépíteni, de mindent nem lehet sarkalatos törvénybe foglalni, mert bizonyos támogatásoknál életszerűtlen lenne. A nemzeti konzultáció éppen ezért fontos, megmutatta, hogy a családok segítése mögött nemzeti egyetértés van. Annyi politikai józanság pedig kell, hogy legyen minden politikustársamban, hogy van egy nemzeti minimum, egy területe az életnek, ahol nincs nyúlka-piszka. A családtámogatásokat nem bolygatjuk, mert az emberek jövőbe vetett bizalma végérvényesen elvész. A fiatalok nem négy évre vállalnak gyermeket.
Jobbágyi Zsófia
Magyar Hírlap
– Az új lehetőségekkel kapcsolatban két dolgot tapasztalok: van egy általános, nagyfokú érdeklődés, sőt lelkesedés, mindenki számolgatja, hogy jogosult-e valamelyik kedvezményre, illetve rengeteg kérdés érkezik hozzánk, mindenkit érdekelnek a részletszabályok. Ezt természetesnek tartom, és egy kis türelmet és bizalmat szeretnék kérni. Még azoktól is, akik demagóg módon már most temetik a családokat segítő akciótervet, a részletek ismerete nélkül. Fogadja el az Országgyűlés az új törvényt, lépjen hatályba, és ezt követően látjuk majd, hogy működik a gyakorlatban. Az emberek többsége érzékeli, a családpolitikai döntéseink egyértelmű célja, hogy egyre könnyebb legyen gyermeket vállalni és nevelni Magyarországon, illetve, hogy lebontsuk az akadályokat a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási tervei elől. Ehhez nyújtunk érdemi anyagi segítséget most már több mint nyolc éve, és a hétpontos akcióterv is egy fontos mérföldkő.
– Potenciálisan hány embert érinthetnek a kedvezmények?
– Több százezer családot.
– Éppen a Magyar Hírlapban jelent meg a reakciója a svéd szociális miniszter, Annika Strandhäll szavaira, aki többek között azt mondta: „Riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több „igazi” magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a harmincas évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek”. Politikustársát bocsánatkérésre szólította fel. Eleget tett a kérésének?
– Az ügy előzménye, hogy született egy rendkívül rosszindulatú cikk az egyik svéd napilapban, amely végletesen negatívan mutatta be Orbán Viktor bejelentését, illetve a náci Németországhoz hasonlította hazánkat. Eddig nem is érdekelt volna az ügy, hiszen egy újságíró megírta a véleményét, szíve joga. Ellenben a svéd miniszter erre ráerősített egy Twitter-üzenetben, és a fentebb idézett kijelentéseket tette. Egyrészt a tájékozatlanságuk elszomorító. Mielőtt bármelyik kormány tagja ilyen véleményt formál és közöl, nem árt, ha utánanéz annak, amiről beszél. Másrészt, mindezt a belügyeinkbe való beavatkozásnak érzem, tekintve, hogy belpolitikai döntések születtek, ráadásul a miniszter diplomáciai úton nem próbálta velünk felvenni a kapcsolatot. A harmadik pedig, hogy bár a svédek kifejezetten bevándorláspárti politikát folytatnak, mi abba nem szólunk bele, és nem kritizáljuk a svédeket, hiszen majd ők meghozzák a saját döntéseiket. Ennyi tiszteletet két európai ország, két szövetséges meg kellene adjon egymásnak. Egyébként rengeteg visszajelzést kaptam, svéd emberek kértek elnézést a miniszterük miatt.
– A bejelentések egyik fontos jellemzője, hogy Európában egyedülállóak. Ha családtámogatásról van szó, általában a francia példát emlegetik, ami az egyik legkomplexebb az európai országok között. Mi emeli ki ebből a magyar rendszert?
– Mostanra sajnos a francia családtámogatási rendszer sem olyan jó, mint volt. Az egyik nagy előnye volt, amit egyébként mi is követtünk, hogy nem szociális alapon utalta ki a családtámogatásokat. Tehát nem attól lett valaki jogosult rá, mert szegény. Mostanra ez Franciaországban megváltozott, mi viszont továbbra is amellett vagyunk, hogy aki gyermeket nevel felelős módon, az a vagyoni helyzetétől függetlenül ehhez segítséget fog kapni. Ebben a magyar emberek között egyetértés van, vagyis, hogy a családtámogatásokat érdemes a munkához kötni. Igyekszünk emellett minden élethelyzetben segítséget nyújtani: családbarát az adórendszerünk, van többféle otthonteremtési támogatás, enyhítjük a beiskolázás és taníttatás költségeit és még hosszan lehetne folytatni a sort. A magyar családpolitika pedig éppen ettől értékes, lehetőséget teremt a legtöbb élethelyzetben.
– Az itthoni ellenzék egyik kedvenc érvelése, hogy a kormány sarokba akarja szorítani a nőket, hogy házasodjanak és szüljenek gyereket. Valóban kényszeríteni akarják a gyengébbik nemet?
– Nevetségesnek tartom a felvetést. Ma Magyarországon mindenki szabadon eldöntheti, hogyan tervezi a jövőjét, kíván-e házasságban élni, szeretne-e gyermekeket és még sorolhatnánk. Ha valaki nem alapít családot és nem lesznek gyermekei, semmilyen szankció nem éri, sőt, nem esik ki a munkaerőpiacról és még a nyugdíja is magasabb lesz. A kormánynak semmi keresnivalója az emberek magánéletében, tiszteletben tartjuk mindenkinek a döntését. Senkit nem kényszerítünk, és puszta demagógiának tartom ezt a narratívát. Mi csupán annyit mondunk, hogy aki családalapításon vagy további gyermekek vállalásán gondolkozik, az számíthat a kormány segítségére. Az más kérdés, hogy aki már megtapasztalta, milyen szülőnek lenni, jellemzően azt mondja, ha újrakezdené, akkor sem hagyná ki a családalapítást. Ilyen mondatok valóban elhangzanak, de ha ettől valaki rosszul érzi magát, az nem a mi felelősségünk.
– A hét pontból melyik váltotta ki a legnagyobb érdeklődést?
– A fiatalok gyermekvállalásának tízmillió forintos támogatása annyira újszerű lehetőség, hogy a legtöbben ezzel kapcsolatban kalkulálnak, vajon megfelelnek-e a kritériumoknak. Ugyanakkor a többi támogatás is legalább ekkora érdeklődést váltott ki, például a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, ami a világon teljesen egyedülálló. Tulajdonképpen mindenki azt nézi, hogy a saját életében milyen támogatást tudna igényelni, és szerencsére ritka az olyan élethelyzet, amihez nem tudunk segítséget adni. A gyermekvállaláshoz nyújtott kölcsön például azoknak szól, akik még családalapítás előtt állnak. Az szja-mentesség egyrészt azoknak szól, akiknek már van négy gyermeke, de azoknak is, akik négyet terveznek. Az otthonteremtéshez nyújtott kedvezmények közül is lehet válogatni, az egygyermekes családoknak is és azoknak is, akik már nem terveznek több babát, sőt az egyszülős családoknak is.
– A csok használt lakásokra való kiterjesztésénél az egyik kritika, amit megfogalmaztak, hogy az ingatlanvásárláshoz ebben az esetben csak a kedvezményes hitelt lehet igényelni, a vissza nem térítendő állami hozzájárulás továbbra is csak az újépítésű ingatlanok esetében jár. Miért döntöttek így?
– Tisztázzuk: használt ingatlan vásárlásához is jár csok, csak más összegben. Ráadásul most jön a falusi csok is. A támogatási forma célja – a gyermekvállalás segítésén túl – hogy élénkítse a gazdaságot az építőipar fellendítésén keresztül. Másrészt, mivel egy újépítésű ingatlan drágább, természetes, hogy ezekhez nagyobb támogatást jár. Érdemes visszaemlékezni egyébként a 2010 előtti időszakra. Mondjuk, ha egy kétgyermekes család egy használt lakást szeretett volna vásárolni, semmilyen támogatást nem kapott hozzá. Az egyetlen lehetőség a devizahitel volt, amibe az ellenzék belekergette a családokat, ennek a mai napig látjuk a következményeit. Nem győztük őket kisegíteni ebből a csapdahelyzetből, de még mindig sokan vannak, akik kénytelenek viselni a terheit. Most ugyanez a kétgyermekes család, ha használt lakást szeretne, egyrészt kap egy vissza nem térítendő támogatást, plusz fel tud venni egy tízmilliós forintalapú hitelt, garantáltan három százalék alatti kamattal. Tehát azt szeretném pontosítani, hogy a vissza nem térítendő támogatás eddig is járt nemcsak az új, hanem a használt lakásokra is, viszont a kamattámogatott kölcsön nem. Most arról döntöttünk, hogy a kedvezményes hitelt elérhetővé tesszük ezeknek a családoknak is.
– Ezzel kapcsolatban elindultak a találgatások, vajon mennyi a maximális támogatás, amit ma egy család igényelhet, van, aki harmincöt, negyven, ötvenöt millió forintot számol. Mi a reális?
– Nem szeretem sem azokat a számításokat, amik arról szólnak, hogy mennyibe kerül egy gyermek felnevelése, sem azt, hogy mennyit lehet ezekből a támogatásokból maximálisan igénybe venni. Olvastam én is a becsléseket, de azt kérném, ne silányítsuk le a gyermekvállalást az anyagiakra. Aki alapvetően nem szeretne gyermekeket, nem fog nagycsaládossá válni csak azért, mert jelentős anyagi segítséget kap hozzá, nem is ez a célunk. Mi azt szeretnénk, hogy aki valóban családban, gyermekekben gondolkodik, annak könnyítsünk az anyagi terhein. Azon lehet nosztalgiázni, hogy a nagyszüleink a teljes bizonytalanságban is vállaltak gyereket, vagy, hogy egy kis lakásban is fel lehet nevelni öt gyermeket, csak épp nem érdemes ezen filozofálni. Megváltozott a világ és az igények, a mai fiatalok máshogy gondolkodnak, amit nekünk el kell fogadnunk. Azoknak szeretnénk segíteni, akik azért nem vállalnak második, harmadik gyermeket, vagy azért nem vágnak bele a családalapításba, mert anyagilag nehézséget okozna számukra.
– Említette a 2010 előtti időszakot, illetve, hogy akik akkor belevágtak a devizahitelekbe, ma is annak terheit nyögik. Sokakban felmerül a kérdés: mi a biztosíték arra, hogy a mostani feltételeket nem változtatja meg négy, nyolc vagy tizenkét év múlva egy esetleges új kormány?
– Ha szarkasztikus szeretnék lenni, a biztosíték az, ha ránk szavaz a magyar emberek többsége, és polgári kormánya marad az országnak. Az elmúlt harminc évet tekintve jól kirajzolódik: amikor polgári kormány volt, bővültek a családtámogatások, amikor nem, akkor azokat megszüntették. A tavalyi választási kampányban az ellenzéki pártok közül több konkrétan fenyegette a választóit azzal, hogyan fogják megszüntetni például a csokot, ha esetleg nyernek. Természetesen igyekszünk garanciákat beépíteni, de mindent nem lehet sarkalatos törvénybe foglalni, mert bizonyos támogatásoknál életszerűtlen lenne. A nemzeti konzultáció éppen ezért fontos, megmutatta, hogy a családok segítése mögött nemzeti egyetértés van. Annyi politikai józanság pedig kell, hogy legyen minden politikustársamban, hogy van egy nemzeti minimum, egy területe az életnek, ahol nincs nyúlka-piszka. A családtámogatásokat nem bolygatjuk, mert az emberek jövőbe vetett bizalma végérvényesen elvész. A fiatalok nem négy évre vállalnak gyermeket.
Jobbágyi Zsófia
Magyar Hírlap