Belföld
Ma a Gyurcsány-kormány elhárítói ismét a katonai bíróság elé állnak
2019-02-2506:15
Elölről kezdődik a balliberális kormányok titkosszolgáinak vesztegetési pere Kaposvárott. A vád szerint az alapítványi botrány fő figurája, Jakubinyi Róbert vesztegette meg Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatóját, valamint Gyarmati Györgyöt, a hivatal osztályvezetőjét, hogy cserébe elsimítsák az ügyeit. Az ügy titkos, így nem tudhatjuk, szerepelnek-e benne azok a hangfelvételek, amiket Jakubinyi rögzíthetett a megbeszélései során - számolt be a Magyar Nemzet.
Zárt ajtók mögött kezdődik hétfőn 10 órától a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőinek megvesztegetési pere a Kaposvári Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette katonai tanácsa előtt. Előkészítő ülést tart a hadbíró, ami az új büntetőeljárásról szóló törvény szerint kötelező, és többek között azt hivatott szolgálni, hogy ne kerülhessen törvénysértő vád a bíróság elé. A hadbíró az előkészítő ülés után tűzi ki a tárgyalási napokat.
A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik, ahhoz az alapítványhoz, ami ugyancsak sajtóhírek szerint fénykorában a szocialista–liberális kormányok titkosszolgálati kifizetőhelye is volt. A vesztegetési ügy öt éve még a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, hogy aztán 2015. április 8-án elölről kezdődjön a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsán, ahol újabb két év múlva, 2017. október 19-én meg is született az elmarasztaló elsőfokú ítélet.
A kiváló titkosszolgálati kapcsolatairól is ismert Jakubinyi Róbertet négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos Lajos, a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának volt főigazgatója és Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt osztályvezetője megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá 150 millió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati vesztegetésért három évet kapott, és 100 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. Egyes források szerint tanúvallomások szólnak arról, hogy Jakubinyi 150, illetve 100 millió forinttal vesztegette meg Galambost és Gyarmatit, hogy cserébe elsimítsák az ügyeit. Gyarmati egyébként tényleges elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kuratóriumának, ahova Galambos a leváltása után szintén bekerült.
Jakubinyi Róbertet már a nyolcvanas években elítélték egy, a titkosszolgálatokhoz is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a banda volt a kriminalisták szerint a magyarországi szervezett bűnözés melegágya, a társaságot a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan – mint például az Energol Rt. volt vezetői – felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben. A titkosszolgálati összeköttetések a rendszerváltást követően is működtek.
Nagy részben ismertek az Energol Rt. volt marketingigazgatójának, Portik Tamásnak a kapcsolatai, amelynek köszönhetően 2008-ban kétszer is személyesen egyeztethetett Galambos Lajos utódjával, Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójával. A találkozókon egyebek mellett Portik felajánlotta a tábornoknak, hogy terhelő információkat gyűjt az akkor még ellenzékben lévő Fidesz vezetőiről és családtagjairól. A volt olajos vállalkozó az ezeken a találkozókon elhangzottakat is rögzítette titokban, ám erre a találkozókat szervező Vajtó Lajos előre felhívta Laborc tábornok és társa figyelmét, így ők is felvették a beszélgetéseket. Ezeknek a leiratait pedig irattárba helyezték el, ahol a mai napig megtalálhatók.
Portik éveken át rögzítette Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit is, ezek alapján akarták kétszer is megzsarolni a sportvezetőt. Ugyancsak a hangfelvételeknek köszönhető, hogy mindkettejüket meggyanúsították Fenyő János megöletésével. A gyanú szerint Gyárfás bujtotta fel Portikot, hogy ölesse meg Jozef Roháccsal a médiavállalkozót.
Visszatérve Jakubinyire, róla is többen tudni vélték, hogy titokban felvételeket készít a találkozóiról, egyeztetéseiről. Néhány hónapja meg is jelent az éjszakai életben egy nagyobb mennyiségű, neki tulajdonított hanganyag, amit eladásra kínáltak. A vélhetően bizonyos feltételrendszer mentén válogatott hanganyagok között biztosan találhatók olyanok, amelyeken néhai Kiss Ernő rendőr dandártábornok arról beszélget Jakubinyi Róberttel és alapítványi társával, Földesi-Szabó László egykori rendőr ezredessel, hogy miként lehet „kifehéríteni” bizonyos pénzeket svájci, illetve olasz banki közreműködéssel.
A vesztegetési per titkossága miatt arról azonban nem lehet tudomásunk, hogy a Jakubinyi-féle hangfelvételek szerepet játszanak-e bizonyítékként a titkosszolgálati vezetők ügyében.
Magyar Nemzet
A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik, ahhoz az alapítványhoz, ami ugyancsak sajtóhírek szerint fénykorában a szocialista–liberális kormányok titkosszolgálati kifizetőhelye is volt. A vesztegetési ügy öt éve még a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, hogy aztán 2015. április 8-án elölről kezdődjön a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsán, ahol újabb két év múlva, 2017. október 19-én meg is született az elmarasztaló elsőfokú ítélet.
A kiváló titkosszolgálati kapcsolatairól is ismert Jakubinyi Róbertet négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos Lajos, a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának volt főigazgatója és Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt osztályvezetője megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá 150 millió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati vesztegetésért három évet kapott, és 100 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. Egyes források szerint tanúvallomások szólnak arról, hogy Jakubinyi 150, illetve 100 millió forinttal vesztegette meg Galambost és Gyarmatit, hogy cserébe elsimítsák az ügyeit. Gyarmati egyébként tényleges elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kuratóriumának, ahova Galambos a leváltása után szintén bekerült.
Jakubinyi Róbertet már a nyolcvanas években elítélték egy, a titkosszolgálatokhoz is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a banda volt a kriminalisták szerint a magyarországi szervezett bűnözés melegágya, a társaságot a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan – mint például az Energol Rt. volt vezetői – felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben. A titkosszolgálati összeköttetések a rendszerváltást követően is működtek.
Nagy részben ismertek az Energol Rt. volt marketingigazgatójának, Portik Tamásnak a kapcsolatai, amelynek köszönhetően 2008-ban kétszer is személyesen egyeztethetett Galambos Lajos utódjával, Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójával. A találkozókon egyebek mellett Portik felajánlotta a tábornoknak, hogy terhelő információkat gyűjt az akkor még ellenzékben lévő Fidesz vezetőiről és családtagjairól. A volt olajos vállalkozó az ezeken a találkozókon elhangzottakat is rögzítette titokban, ám erre a találkozókat szervező Vajtó Lajos előre felhívta Laborc tábornok és társa figyelmét, így ők is felvették a beszélgetéseket. Ezeknek a leiratait pedig irattárba helyezték el, ahol a mai napig megtalálhatók.
Portik éveken át rögzítette Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseit is, ezek alapján akarták kétszer is megzsarolni a sportvezetőt. Ugyancsak a hangfelvételeknek köszönhető, hogy mindkettejüket meggyanúsították Fenyő János megöletésével. A gyanú szerint Gyárfás bujtotta fel Portikot, hogy ölesse meg Jozef Roháccsal a médiavállalkozót.
Visszatérve Jakubinyire, róla is többen tudni vélték, hogy titokban felvételeket készít a találkozóiról, egyeztetéseiről. Néhány hónapja meg is jelent az éjszakai életben egy nagyobb mennyiségű, neki tulajdonított hanganyag, amit eladásra kínáltak. A vélhetően bizonyos feltételrendszer mentén válogatott hanganyagok között biztosan találhatók olyanok, amelyeken néhai Kiss Ernő rendőr dandártábornok arról beszélget Jakubinyi Róberttel és alapítványi társával, Földesi-Szabó László egykori rendőr ezredessel, hogy miként lehet „kifehéríteni” bizonyos pénzeket svájci, illetve olasz banki közreműködéssel.
A vesztegetési per titkossága miatt arról azonban nem lehet tudomásunk, hogy a Jakubinyi-féle hangfelvételek szerepet játszanak-e bizonyítékként a titkosszolgálati vezetők ügyében.
Magyar Nemzet