Nőgyűlölőként igyekeznek feltüntetni a magyar kormány családvédelmi programját szélsőséges véleményformálók a nyugati hírfogyasztók előtt. Mind­eközben Európa demográfiai válságára egyedüli megoldásként az idegenek betelepítését szorgalmazzák. A fentiek­re jó példa, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos családvédelmi akciótervének meghirdetését tálalta a The New York Times.

A lap szerzője senkit sem kérdezett meg a kormány és a kormánypártok részéről, de a Nagycsaládosok Országos Egyesületének véleményére sem volt kíváncsi. Megszólaltatta viszont a Soros-egyetem „gender studies” professzorát, Pető Andreát, aki egyébként a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Pető azt állította a családtámogatási rendszer kiterjesztéséről, hogy az a „női test szabályozása”, és hogy a kormány a nők testét „nemzeti fejlesztési célra” akarja „felhasználni”.

A nyilatkozó pályafutásáról annyit érdemes megemlíteni, hogy a társadalmi nemek kutatásának eredetileg történelem-népművelés szakos professzora 1987–1991 között az MSZMP politikatörténeti intézetében kezdte építgetni karrierjét, és 1991, azaz a megnyitása óta a CEU oktatója. Az elmúlt években számtalanszor beszélt a külföldi sajtónak a Magyarországon eluralkodó idegengyűlöletről meg arról, hogy szerinte milyen fantasztikus munkát végeztek a nem kormányzati szervezetek a migránsok megsegítésében.

Pető fő területe azonban a gender és a feminizmus témája maradt. Az egyik kollégájával néhány éve Hogyan hallgattatta el a nőket és fojtotta meg az emberi jogokat Lengyel- és Magyarország címmel hosszú cikket közölt a The Conversation oldalán. Ebben azért támadta az Orbán-kormányt, mert szerinte a családok jogát a nők egyéni jogai és érdekei elé helyezi, kiáll a nők szabadságát és egyenlőségét sértő „tradicionális értékek” mellett, valamint a szemére veti, hogy 2011-ben támogatott egy életpárti kampányt, ami a nem kívánt gyermekek örökbeadására buzdított abortálásukkal szemben.

A korábban említett New York ­Times-os tudósításban a CEU-s Pető mellett Sarah Harper oxfordi gerontológus szólalt meg hosszabban. Harper, Petőhöz hasonlóan, egalitárius nézeteket vall, a nyílt társadalmak híve, és ízig-vérig globalistaként a demográfiai válságot mint világproblémát a kontinensek, elsősorban az Európa és Afrika közötti népesedési különbségek kiegyenlítésével kezelné, miként azt számos előadásában és cikkében kifejtette. A receptje tehát az, hogy az európai népesség fogyását az afrikai népesség „többletével” kéne pótolni mindaddig, amíg ez szükséges.

Tavaly decemberben, karácsony másnapján a The Guardiannak azt a nézetét is kifejtette, miszerint az alacsony termékenységi arányszám kifejezetten örvendetes, mivel minden meg nem született gyermek 58 tonnával csökkenti egy brit család éves üvegházgáz-kibocsátását. Ráadásul – tette hozzá – a robotizáció miatt amúgy is egyre kevesebb emberre lesz szükség a jövőben.

Máskor a BBC-nek pedig arról beszélt, hogy az anyaság stigmatizálja a nőket, a gyerekvállalás pedig nemzetgazdasági szempontból nem jó befektetés, hiszen legalább húsz évet kell várni, amíg felnőnek és munkába állhatnak. Világnézete tehát sokban hasonlít Soros Györgyéhez, talán ezért is támogatja a milliárdos az Oxford Martin Schoolt, amelynek Harper a tagja és rendszeres előadója.

Magyar Nemzet