Belföld
Félidőben megbukhat az MSZP elnöke
2019-02-2106:12
Az őszi önkormányzati választás után tisztújító kongresszust tart az MSZP, így gyászos szereplés esetén Tóth Bertalan félidőben távozhat a párt éléről — értesült a Magyar Nemzet. A kongresszusig a szocialisták minimum két EP-képviselőt és meggyőző számú polgármestert várnak maguktól az elkövetkezendő megméretéseken. Ez a jelenlegi adatok tükrében épphogy teljesíthetőnek tűnik, miközben a pártvezetés energiáit súlyos belső, illetve taktikai harcok kötik le.
Hiába szerzett két évre, a következő év júniusáig mandátumot, könnyen lehet, hogy Tóth Bertalannak félidőben távoznia kell az MSZP éléről. A májusi uniós választást követő őszi önkormányzati voksolás után ugyanis tisztújító kongresszust tartanak a szocialisták, ahol a gyászos szereplés után szinte biztosan leváltják a jelenlegi elnököt – értesült a Magyar Nemzet a párt elnökségéből.
A lap forrásainak állítása szerint hiába lett a párt európai parlamenti (EP) listájának vezetője, Tóth semmilyen körülmények között nem készül Brüsszelbe, minderre a súlyos belső feszültségek enyhítésére volt szükség, ami most Ujhelyi István és Szanyi Tibor, illetve a mögöttük álló erők rivalizálása miatt alakult ki. Az egymást enyhén szólva sem kedvelő két politikus egyaránt az MSZP EP-listájának élén szerette volna magát látni, ám mivel egyiküknek sem volt döntő legitimitása, a kedélyek megnyugtatása miatt Tóth került oda, Ujhelyi a második, Szanyi pedig a harmadik helyre – magyarázták a párt elnökségében.
Ám ez a megoldás csak átmeneti: mivel az MSZP a Párbeszéddel közösen indulna a választáson, Jávor Benedeknek szánták a közös lista harmadik helyét, ezzel viszont Szanyi szorulna vissza a negyedikre. A Magyar Nemzet elnökségi forrásai szerint a közös listának legalább tizenhárom százalékos támogatottságot kell kapnia ahhoz, hogy az első három hely biztos befutó legyen, amiben „van kockázat”, hiszen az MSZP–Párbeszéd-szövetség jelenleg 12-13 százalékon áll.
Egy biztos, a szocialisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerintük első két mandátumszerző hely az övék legyen, így Tóth Bertalan végül Szanyi Tibor javára mondhat le. Ebben az esetben viszont Jávor Benedeké a kockázat, hogy a pártszövetségnek sikerül-e megszereznie a három EP-képviselői helyhez szükséges támogatást. A Magyar Nemzet felvetésére az MSZP elnökségében egyöntetűen azt az álláspontot képviselték, hogy ha ez a forgatókönyv nem felel meg a Párbeszédnek, akkor a pártnak önállóan kell indulnia a választáson.
Emlékezetes, Tóth Bertalan tavaly júniusi elnökké választásakor minimum két EP-képviselő, az önkormányzati választások után pedig meggyőző számú polgármester fogalmazódott meg elvárásként az MSZP-ben, ami a jelenlegi helyzetben épphogy teljesíthetőnek tűnik. Ráadásul a pártban már ekkor mindenki tisztában volt azzal, hogy az elkövetkezendő két év nem pusztán Tóth elnökségéről, hanem egyáltalán az MSZP létéről szól majd. A korábbi elnök, Molnár Gyula már 2016-ban arról beszélt, hogy egy rossz országgyűlési választási szereplés után akár meg is szűnhet a párt.
Hasonlóképpen nyilatkozott Ujhelyi István is, aki szintén nem volt biztos abban, hogy 2018 után egyáltalán lesz-e még MSZP. A szocialisták számos prominense már az áprilisi választás előtt elhagyta a süllyedő hajót, köztük az egykori pártigazgató, Velez Árpád, illetve Bárándy Gergely is.
Magyar Nemzet
A lap forrásainak állítása szerint hiába lett a párt európai parlamenti (EP) listájának vezetője, Tóth semmilyen körülmények között nem készül Brüsszelbe, minderre a súlyos belső feszültségek enyhítésére volt szükség, ami most Ujhelyi István és Szanyi Tibor, illetve a mögöttük álló erők rivalizálása miatt alakult ki. Az egymást enyhén szólva sem kedvelő két politikus egyaránt az MSZP EP-listájának élén szerette volna magát látni, ám mivel egyiküknek sem volt döntő legitimitása, a kedélyek megnyugtatása miatt Tóth került oda, Ujhelyi a második, Szanyi pedig a harmadik helyre – magyarázták a párt elnökségében.
Ám ez a megoldás csak átmeneti: mivel az MSZP a Párbeszéddel közösen indulna a választáson, Jávor Benedeknek szánták a közös lista harmadik helyét, ezzel viszont Szanyi szorulna vissza a negyedikre. A Magyar Nemzet elnökségi forrásai szerint a közös listának legalább tizenhárom százalékos támogatottságot kell kapnia ahhoz, hogy az első három hely biztos befutó legyen, amiben „van kockázat”, hiszen az MSZP–Párbeszéd-szövetség jelenleg 12-13 százalékon áll.
Egy biztos, a szocialisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerintük első két mandátumszerző hely az övék legyen, így Tóth Bertalan végül Szanyi Tibor javára mondhat le. Ebben az esetben viszont Jávor Benedeké a kockázat, hogy a pártszövetségnek sikerül-e megszereznie a három EP-képviselői helyhez szükséges támogatást. A Magyar Nemzet felvetésére az MSZP elnökségében egyöntetűen azt az álláspontot képviselték, hogy ha ez a forgatókönyv nem felel meg a Párbeszédnek, akkor a pártnak önállóan kell indulnia a választáson.
Emlékezetes, Tóth Bertalan tavaly júniusi elnökké választásakor minimum két EP-képviselő, az önkormányzati választások után pedig meggyőző számú polgármester fogalmazódott meg elvárásként az MSZP-ben, ami a jelenlegi helyzetben épphogy teljesíthetőnek tűnik. Ráadásul a pártban már ekkor mindenki tisztában volt azzal, hogy az elkövetkezendő két év nem pusztán Tóth elnökségéről, hanem egyáltalán az MSZP létéről szól majd. A korábbi elnök, Molnár Gyula már 2016-ban arról beszélt, hogy egy rossz országgyűlési választási szereplés után akár meg is szűnhet a párt.
Hasonlóképpen nyilatkozott Ujhelyi István is, aki szintén nem volt biztos abban, hogy 2018 után egyáltalán lesz-e még MSZP. A szocialisták számos prominense már az áprilisi választás előtt elhagyta a süllyedő hajót, köztük az egykori pártigazgató, Velez Árpád, illetve Bárándy Gergely is.
Magyar Nemzet