Fazekas Géza kifejtette: egy szokatlanul részletes sajtóközleményben reagáltak a kérdésre, mert az elmúlt hetekben elég intenzív támadás érte az igazságszolgáltatást és az Ügyészséget ezzel az üggyel összefüggésben.
Egyes médiumokban bizonyos részletek, felvételek láttak napvilágot, melyeket egyfajta saját kontextusba helyezve igyekeztek az érintettek más értelmezést adni a történteknek
- fogalmazott.
Hozzátette: tudni kell az előzményekhez, hogy kétirányú feljelentés volt. Egyrészt hivatalos személy elleni erőszak és más bűncselekmények miatt fordult feljelentéssel Hadházy Ákos, Szél Bernadett és mások. Másrészt viszont közérdekű üzem megzavarása és más bűncselekmények miatt részben magánszemélyek, részben a Magyar Televízió is feljelentéssel élt.
A két ügycsoportban a Központi Nyomozó Főügyészség azt a döntést hozta, hogy a hivatalos személy elleni erőszak vonatkozásában nem valósult meg a bűncselekmény és a feljelentést elutasította, míg a közérdekű üzem megzavarásának a kísérlete és más bűncselekmények okán nyomozást kezdett.
Fazekas Géza kiemelte: nem az a kérdés, hogy egy országgyűlési képviselő hivatalos személy-e, mert nyilvánvalóan az. A kérdés az, hogy megtörtént-e a hivatalos személy elleni erőszak. A speciális büntetőjogi védelem a hivatalos személyhez csak a képviselők jogszerű eljárásához kapcsolódik.
Az országgyűlési képviselőnek valóban jogában áll állami intézményekbe belépni és ott felvilágosítást kérni. Ez a joga viszont nem határok nélküli. Ahhoz már nincs joga, hogy egy szerkesztőségbe vagy stúdióba előzetes egyeztetés, engedély nélkül bemenjen és bekapcsolódjon az élő adásba
Fazekas Géza elmondta: az ott lévő képviselők azt is megfogalmazták követelésként, hogy a pontjaikat azonnal olvassák be a Magyar Televízióban.
Ez pedig már nem fér bele abba a jogszerű eljárásba, melyhez a büntetőjogi védelem kapcsolódik.
Teljes beszélgetés:
ECHO TV - A nemzet hangja - Napi aktuális