Bauer Béla kifejtette: ez azért van, mert 1961 és 1973 között volt olyan esztendő, amikor több művi vetélés volt Magyarországon, mint ahány szülés.
Volt olyan év, hogy 130-140 ezer szülésre, 180-190 ezer művi vetélés sorolódott
- fogalmazott. Hozzátette: azért kell visszalépni az időben, mert ha kevés gyerek születik, akkor még kevesebb utód várható.
Bauer Béla kiemelte: komolyan kell foglalkozni a társadalmi értékekkel. Például, hogy érték-e ma gyereket szülni vagy van-e olyan karrier a hölgyek részéről, amelyben a gyermek születése és felnevelése értékként jelenik meg.
- tette hozzá.
Bauer Béla elmondta: a V4-országok közül először Csehországban születtek meg azok a döntések, melyek egyfajta garanciaprogramot jelentettek a gyermeknevelésre.
2005-ig 1,3 környékén volt a csehországi gyermekszületés és a törvények meghozatala után lassacskán elérte az 1,9-et.
Kiemelte: Magyarországon lassabb ez az emelkedés. Talán azért, mert itthon újra el kell fogadni, hogy a gyermek mennyire fontos - tette hozzá.
Úgy véli, Magyarország pozitív példát mutatott az 1967-1968-ban bevezetett GYES-sel.
Ennek egyik oka a kapun belüli munkanélküliség volt, a másik pedig, hogy ott volt a társadalom értékrendszerében a család fontossága.
M. Dobos Marianne azon kérdésére, mennyire segítheti a mostani családvédelmi program a kívánt gyermekek megszületését Bauer Béla úgy fogalmazott: az általunk ismert és tervezett törvények legalább a GYES mértékéhez hasonló, ha nem nagyobb mértékű változást okozhatnak az emberekben. Szerinte a gyermekneveléshez kapcsolódó értékek, mint a munka, a felnevelés, a dolgok átadásának fontossága és hogy van folytatása mindannak, amit elkezdenek, jóval fontosabbnak tűnnek a társadalmi értékrendszerekben, mint az egyszeri alkalommal odaadott pénz.
ECHO TV - A nemzet hangja - V4 - Európa jövője