Gazdaság
Magyarországra érkezik kampányolni Timmermans
2019-02-1406:23
Egyeztetésre hívta a rabszolgatörvényről a magyar szakszervezeteket Frans Timmermans, az európai baloldal csúcsjelöltje. Az MSZP és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közreműködésével szervezett találkozóra már a bizottság alelnökének pénteki, budapesti érkezését követően sor kerülhet — tudta meg a Magyar Nemzet. Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő szerint nyilvánvaló, hogy a találkozó politikai célú, mivel a munkavállalók kerültek az Európai Parlament (EP) kampányának középpontjába. A munkáltatók továbbra sem éltek a megemelt túlóra- és munkaidőkeret lehetőségével, ráadásul a közbeszédből is kikopott a rabszolgatörvényezés.
Budapestre érkezését követően elsőként a magyarországi szakszervezetekkel kezdeményezett találkozón vesz részt Frans Timmermans, az európai baloldal csúcsjelöltje, az Európai Bizottság első alelnöke – tudta meg a Magyar Nemzet. A pénteki találkozó apropója, információik szerint, a rabszolgatörvény néven elhíresült túlóra-szabályozás, az esemény az MSZP és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) közreműködésével szerveződik.
A Magyar Nemzet megkereste Kordás Lászlót, a Maszsz elnökét, aki megerősítette a találkozó tényét, ám annak céljáról nem közölt részleteket. Kordás emellett elmondta: nem érkezett egyelőre válasz az Európai Bizottságtól a Maszsz által február elején elküldött, a túlóratörvény megemelt munkaidőkeretet kifogásoló panaszára.
A lap kereste az Európai Bizottság hazai képviseletét is, ahol azt közölték, Brüsszel egyelőre elemzi a munka törvénykönyve vonatkozó módosítását. Emellett a képviselet arra emlékeztetett, Timmermans január 30-i felszólalásában kiemelte, a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítást a bizottság vizsgálja, a magyar kormány számára már megküldte a kérdéseket, a válaszok fényében döntenek a további lépésekről.
A lap által megkérdezett szakértők szerint a bizottság csak abban az esetben tud kötelezettségszegési eljárást indítani, ha megállapítják, uniós jogba ütközik a szabályozás. Ugyanakkor a Maszsz panaszos beadványában uniós irányelv megsértésére hivatkozik. Pedig amennyiben a tagállam az uniós jogot betartva hagyja figyelmen kívül az irányelvben foglaltakat, akkor nem indulhat kötelezettségszegési eljárás. Így Kordásék beadványának az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint semmi értelme sem volt.
A hazai, baloldalhoz köthető szakszervezeti konföderáció úgy fordult Brüsszelhez, hogy szakszervezeti információk szerint még egy munkavállaló sem kötött önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződést, és a munkaadók közül sem kezdeményezett senki az érdekképviseleteknél kitolt munkaidőkeretet.
Nem mellékesen a közbeszédből már kikopott a rabszolgatörvényezés, ám ez nem akadályozta meg Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőt, abban, hogy munkamegbeszélés-sorozatot indítson Brüsszelben a rabszolgatörvényről.
Ennek bejelentésén jelen volt Gúr Nándor MSZP-s politikus is, aki egyben a párt foglalkoztatási tagozatának, továbbá a közmunkások szakszervezetének vezetője – a közmunkásokat nem érinti a túlóratörvény.
A Magyar Nemzet megkereste Kordás Lászlót, a Maszsz elnökét, aki megerősítette a találkozó tényét, ám annak céljáról nem közölt részleteket. Kordás emellett elmondta: nem érkezett egyelőre válasz az Európai Bizottságtól a Maszsz által február elején elküldött, a túlóratörvény megemelt munkaidőkeretet kifogásoló panaszára.
A lap kereste az Európai Bizottság hazai képviseletét is, ahol azt közölték, Brüsszel egyelőre elemzi a munka törvénykönyve vonatkozó módosítását. Emellett a képviselet arra emlékeztetett, Timmermans január 30-i felszólalásában kiemelte, a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítást a bizottság vizsgálja, a magyar kormány számára már megküldte a kérdéseket, a válaszok fényében döntenek a további lépésekről.
A lap által megkérdezett szakértők szerint a bizottság csak abban az esetben tud kötelezettségszegési eljárást indítani, ha megállapítják, uniós jogba ütközik a szabályozás. Ugyanakkor a Maszsz panaszos beadványában uniós irányelv megsértésére hivatkozik. Pedig amennyiben a tagállam az uniós jogot betartva hagyja figyelmen kívül az irányelvben foglaltakat, akkor nem indulhat kötelezettségszegési eljárás. Így Kordásék beadványának az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint semmi értelme sem volt.
A hazai, baloldalhoz köthető szakszervezeti konföderáció úgy fordult Brüsszelhez, hogy szakszervezeti információk szerint még egy munkavállaló sem kötött önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződést, és a munkaadók közül sem kezdeményezett senki az érdekképviseleteknél kitolt munkaidőkeretet.
Nem mellékesen a közbeszédből már kikopott a rabszolgatörvényezés, ám ez nem akadályozta meg Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőt, abban, hogy munkamegbeszélés-sorozatot indítson Brüsszelben a rabszolgatörvényről.
Ennek bejelentésén jelen volt Gúr Nándor MSZP-s politikus is, aki egyben a párt foglalkoztatási tagozatának, továbbá a közmunkások szakszervezetének vezetője – a közmunkásokat nem érinti a túlóratörvény.
Egyre valószínűbb, hogy az európai baloldal a migráció kérdéséről kívánja elterelni a figyelmet úgy, hogy a munkavállalók félelmeit, a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket tematizál, ezek közé tartozik a rabszolgatörvényként elhíresült túlmunka-szabályozás is
– fogalmazott lapunk kérdésére Szalai Piroska. A munkaerőpiaci szakértő felidézte, a baloldalhoz köthető nemzetközi szakértőhálózat már az áprilisi magyar parlamenti választásokat követően felmérte a társadalomban uralkodó félelmeket.
Ezek közül kiemelték a munkaerőpiaci aggodalmakat, majd ezeket kilenc pontban foglalták össze. Közéjük tartozik a túlóra, a bérek helyzete vagy a nyugdíjak kérdésköre. A Maszsz-hoz közeli Policy Agenda által készített, munkavállalókra vonatkozó felmérések birtokában pedig a baloldalhoz köthető szakszervezetek eltúlozták a túlóra-szabályozással kapcsolatos kommunikációjukat, kihasználva ezzel egy dolgozói félelmet a sok közül.
Emellett a Policy Solutions nevű hazai politikai elemzőközpont a teljes társadalom hangulatát, félelmét is szondázta; a központ partnerintézményei Brüsszeltől kezdve szerte Európában végeztek hasonló kutatásokat.
Nem mellékesen a hazai felméréseket a német szociáldemokratákhoz köthető Friedrich Ebert Stiftung intézet végezte a szakszervezetekkel együttműködésben, amely újabb jele annak, hogy az európai baloldal áll e hangulatkeltések hátterében szerte Európában. Összességében tehát a dolgozók, a társadalom félelmeiről nemcsak Magyarországon, de szinte egész Európában pontos képe van a baloldalnak, ezek közül pedig kiemelkedő a túlóráztatás, a digitalizáció, illetve a nyugdíj.
Szalai Piroska kiemelte: a szakszervezetek szerepe vélhetően azért erősödött fel a kampányban, mert bár nem politikai szervezetek, a munkavállalókkal, a munka világával szoros kapcsolatban állnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség politikai célokból túlozza tehát el a rabszolgatörvényezéssel a túlóra-szabályozás valódi súlyát – húzta alá.
A Maszsz és a baloldal politikai kapcsolatát egyébiránt jól mutatja, hogy 2007-ben került bele először a munka törvénykönyvébe a munkaadó és a munkavállaló megállapodásán alapuló önkéntes túlmunka.
Ekkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, míg Kordás a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatói tanácsadójaként koordinálta a társadalmi párbeszédet, ám egyikük sem kifogásolta a 2012-ig hatályos szabályozást.
Ezek közül kiemelték a munkaerőpiaci aggodalmakat, majd ezeket kilenc pontban foglalták össze. Közéjük tartozik a túlóra, a bérek helyzete vagy a nyugdíjak kérdésköre. A Maszsz-hoz közeli Policy Agenda által készített, munkavállalókra vonatkozó felmérések birtokában pedig a baloldalhoz köthető szakszervezetek eltúlozták a túlóra-szabályozással kapcsolatos kommunikációjukat, kihasználva ezzel egy dolgozói félelmet a sok közül.
Emellett a Policy Solutions nevű hazai politikai elemzőközpont a teljes társadalom hangulatát, félelmét is szondázta; a központ partnerintézményei Brüsszeltől kezdve szerte Európában végeztek hasonló kutatásokat.
Nem mellékesen a hazai felméréseket a német szociáldemokratákhoz köthető Friedrich Ebert Stiftung intézet végezte a szakszervezetekkel együttműködésben, amely újabb jele annak, hogy az európai baloldal áll e hangulatkeltések hátterében szerte Európában. Összességében tehát a dolgozók, a társadalom félelmeiről nemcsak Magyarországon, de szinte egész Európában pontos képe van a baloldalnak, ezek közül pedig kiemelkedő a túlóráztatás, a digitalizáció, illetve a nyugdíj.
Szalai Piroska kiemelte: a szakszervezetek szerepe vélhetően azért erősödött fel a kampányban, mert bár nem politikai szervezetek, a munkavállalókkal, a munka világával szoros kapcsolatban állnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség politikai célokból túlozza tehát el a rabszolgatörvényezéssel a túlóra-szabályozás valódi súlyát – húzta alá.
A Maszsz és a baloldal politikai kapcsolatát egyébiránt jól mutatja, hogy 2007-ben került bele először a munka törvénykönyvébe a munkaadó és a munkavállaló megállapodásán alapuló önkéntes túlmunka.
Ekkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, míg Kordás a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatói tanácsadójaként koordinálta a társadalmi párbeszédet, ám egyikük sem kifogásolta a 2012-ig hatályos szabályozást.
Kampányol a listavezető
Frans Timmermans a Híradó.hu beszámolója szerint kampányolni és az MSZP hétvégi kongresszusára érkezik, ahol véglegesítik a párt európai parlamenti választási listáját. A portál megjegyzi, habár a holland politikust az elmúlt időszakban sokan bírálták amiatt, hogy az Európai Bizottság első alelnökeként pártatlannak kellene lennie, ő azonban energiái jelentős részét a baloldal melletti kampányra fordítja. A kormány álláspontja szerint Timmermans az európai bevándorláspártiak listavezetője, a brüsszeli szocialisták első embere egyben Soros György egyik legszorosabb szövetségese is.
Magyar Nemzet